Manyi néni, ahogy sokan ismerték, harminc éve nyugdíjba vonult, de lakásában ma is egy hajvágásra berendezett sarok van, melyet asztallal, székkel és tükrökkel láttak el, hogy a jó frizura elkészítése mindig adott legyen.
Hetven éve kezdte tanulni a szakmát, és 1930-ban született Csíkszeredában. Miután elvégezte a polgári iskolát, 1946-ban elment varrást tanulni, de végül fodrász lett, mert úgy érezte, hogy ő ennek született.
Út a mesterséghez és a kezdetek Csíkszeredában
„Nagyon fájt a hátam, amíg hat hónapig varrni tanultam, s akkor azt mondtam édesanyámnak, én inkább megyek fodrásznak. Édesanyám azt mondta, jó utolsó mesterséget választottál” - mesélte.
Nem volt becsülete ennek a szakmának akkoriban, mert a női fodrászokat akkor az erkölcstelen életmóddal azonosították, és sokan haltak meg tüdőbajban is közülük. Hajsütővassal dolgoztak, ezt melegítették, s a kipárolgás miatt egészségkárosodást szenvedtek.
Tanulás és mesterségbeli fejlődés
Három év tanulóidő: „Elmentem fodrászatot tanulni Csíkszeredában egy zsidóhoz, aki akkor jött vissza a deportálás után - Spierer Miska híres volt akkoriban, jégkorongozott is. Ők nyitottak egy fodrászüzletet, én odamentem tanulni, felvettek három esztendőre - addig tartott a tanulóidő. Hat hónap után én már úgy dolgoztam, mint egy rendes alkalmazott.”
„Megtanultam a mesterséget, mert ügyes volt ez a Spierer Miska és a felesége. Meg is szerettem, mert úgy érzem, hogy én ennek születtem.”
A szövetkezeti fodrászat és a közösség
Abban az időben három fodrász állt Csíkszeredában a nyomán: Csótiné, Vezsenyiné és Bartha Géza, utóbbié volt az az üzlet, ahová a szövetkezeti fodrászat költözött. A 1949-ben megalakult szövetkezet jelentette a fő munkahelyet és fejlődést a szakmának. A rendkívül gyakori munkáról a beszámoló szerint: „mindenki jött, nagyon ment a fodrászat, talán több volt a pénzük az embereknek.”
A szövetkezet finanszírozta a kellékeket, festékeket, és gyakran külföldi példák hatására tartott képzéseket, versenyeket. „Külföldi szakmai versenyek” során tanultak új technikákat, és a hazai mesterek is megismertettek az innovációkkal. A külföldi tanulási lehetőségek jellemzően kelet-európai országokra korlátozódtak, de így is gyakran elindult a szakma fejlődése.
Versenyek és tudásmegosztás
Manyi néni szerint a versenyek nagy előrelépést jelentettek a fodrászat számára Csíkszeredában. „Az ember elment, tanult új dolgokat, és ha látták, hogy ügyes vagy, küldtek nemzetközi versenyekre, hogy nézzünk, tapasztaljunk.” A művészi elemekre is nagy hangsúly került: „ilyen versenyeken különleges dolgokat kellett csinálniuk a versenyzőknek - olyanokat, ami már nem fodrászat, hanem művészet.”
A mesterek átadása és az önzetlenség
„Nekem mindent, amit megtanultam, önzetlenül továbbadtam, mikor hazajöttem, megmutattam a kollégáknak, tanítványoknak. Könnyen mondhatom, hogy az én tanítványaim közül van, amelyik túltett rajtam, ügyesebb mint én.”
Csíkszeredai fodrászat napjainkig
„Tudták, hogy reggel hat órakor már sor volt az üzlet előtt. Mindenki jött, nagyon ment a fodrászat. A szövetkezet rengeteg jó festéket és kelléket, eszközt beszerzett.”
A divat követése és a külföldi útmutatások beépítése a helyi gyakorlatba meghatározó volt. „Volt olyan is, hogy Párizsból érkezett szakember tartott képzést a tengerparton az itteni fodrászoknak.”
A szakma szépsége és a fizikai terhelés
Manyi néni szerint a fodrászat kreativitásában rejlik a szakma szépsége: „a kreativitás és a művészet bevitelével lehet a legszebb frizurákat készíteni.” Ugyanakkor a fizikai megterhelés is óriási: „a karokat egy életen át felemelve tartva dolgozni nem volt könnyű.”
A nők és a fodrász szakma társadalmi megítéléséről szóló emlékek is előtűnnek: „akkoriban a női fodrászokat összekapcsolták egy erkölcsi megítéléssel, de a szakma iránti elkötelezettségük végső soron felülkerekedett.”
Örökség és életút
Manyi néni negyven évet dolgozott a szövetkezetnél, de harminc éve már nyugdíjas. „Sok ügyes fodrászt neveltem én időközben. Engem a környéken az idősebb emberek jól ismernek.”
„Elégedett vagyok a sorssal, hogy ezt adta nekem.”
< Infoblock>