Egy-egy sötétebb szőrszál megjelenése az állon sok nő számára ismerős jelenség. Cikkünkben megvizsgáljuk, mikor számít normálisnak a női arcon lévő szőrzet, mikor utalhat betegségre, és milyen vizsgálatok, kezelések segíthetnek.
A női arcszőrzet lehetséges okai
A gyengébb és az erősebb, sötét szőrszálak megjelenése elsősorban hormonális problémára utalhat. Ezek gyakran akkor bújnak elő, amikor a női szervezetben felborul az egyensúly, és a férfi-, azaz androgén hormonok kerülnek túlsúlyba. A férfi hormonok túlzott mennyisége miatt a szőrtüszők is aktiválódnak azokon a testrészeken, ahol alapesetben csak a férfiaknál jellemző a szőrzet. A mai szépségideál a nőktől a szőrtelenséget várja el, ezért a hölgyek nagy része rendszeresen foglalkozik a szőrtelenítéssel. Épp ezért az érintetteket általában nagyon zavarja is a dolog, hiszen a vastag, fekete szálak nem esztétikusak és rontják az önbizalmat.
A leggyakoribb okok között szerepel a policisztás ovárium szindróma (PCOS), ami rengeteg nőt érint. Ezt is a férfi nemi hormonok túlsúlya okozza, de jóval komplikáltabb és veszélyesebb, mint sokan gondolják. A petefészek mellett több szervet is érinthet, a szőrösödésen kívül pedig vérzészavarokat, anyagcserezavarokat, sőt, sajnos meddőséget is okozhat. Az arcszőrzet növekedése nem szokatlan a változókor során. A perimenopauza és menopauza idején kevésbé diszkrét szőrszálak növekedését figyelhetjük meg. A menopauza során a női hormonok drasztikusan csökkennek és a tesztoszteron veszi át az irányítást. A mellékvesék szintén termelnek egy kevéske férfi hormont, ezáltal a menopauza során a férfi és a női nemi hormonok aránya nagymértékben felborul. A férfi hormonok viszonylagos többlete kevésbé diszkrét arcszőrzet növekedését válthatja ki.
Két ritkábban előforduló betegség is okozhatja a kellemetlen szőrszálakat. Az egyik a Cushing-szindróma, ami a mellékvesekéreg hormonjának túltermelése miatt alakul ki. A szőrösödés mellett elhízással, az arc kikerekedésével és pirosas árnyalatúvá válásával, valamint hajhullással és cukorbetegség kialakulásával is járhat. A másik a kongenitális adrenális hiperplázia, amit viszont a legtöbbször a születés után már felfedeznek, és igen ritka, hogy nem tud róla a beteg. Ha ez áll fenn, egyértelmű, hogy ez okozza a szőrszálak növekedését is.
Mindezek mellett akár a fogamzásgátló mellékhatása is lehet az áll pihésedése, de sok nő a terhesség alatt is tapasztalja ezt a tünetet, ami viszont általában a baba születése után el is tűnik. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként szintén kiválthatják a nem kívánt szőrnövekedést. Ide tartoznak például az anabolikus szteroidok, valamint egyes immunszuppresszív készítmények, amelyeket allergiás vagy autoimmun betegségek kezelésére alkalmaznak.
Ritkább, de súlyosabb kórképek is járhatnak férfias szőrnövekedéssel. Ilyen lehet például az akromegália, amely a növekedési hormon túltermelésével függ össze, vagy a Cushing-szindróma, ahol a tartósan magas kortizol szint okoz összetett tünetegyüttest. Ezek az állapotok nemcsak a külsőt, hanem az egész szervezet működését is érintik, ezért mindenképpen szakorvosi ellátást igényelnek.
A szakemberek szerint a fokozott szőrnövekedés, illetve a férfihormonok nagyobb mennyisége szoros összefüggésben áll a vérben keringő inzulin magas koncentrációjával is, így a hirzutizmus rizikója nagyobb lehet azoknál a hölgyeknél, akik cukorbetegek, prediabéteszes állapotban vannak, vagy inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak náluk. Az androgén hormonok túlzottan magas szintjét, így a hirzutizmus rizikójának növekedését többféle betegség is okozhatja, ezek főleg az endokrin rendszert érintik. Ilyen például a PCOS (vagyis a policisztás ovárium szindróma), a Cushing-kór, de a hormontermelő mirigyeknél kialakuló daganatokra is visszavezethető időnként ez a betegség.
A szakállas nők általában a hirsutizmus nevű betegségben szenvednek. A szakemberek szerint a fokozott szőrnövekedés, illetve a férfihormonok nagyobb mennyisége szoros összefüggésben áll a vérben keringő inzulin magas koncentrációjával is, így a hirzutizmus rizikója nagyobb lehet azoknál a hölgyeknél, akik cukorbetegek, prediabéteszes állapotban vannak, vagy inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak náluk.
A hirsutizmusnak több fokozata van. Enyhe fokú, ha a has közepén, a köldöktől lefelé vannak szőrszálak, előfordul kis bajusz, mellbimbó körüli szőrök. Közepes foknál már az állon szakáll, illetve a comb elülső és hátsó felén is van sötét szőr. A virilizmus ezeken túl már férfiassá alakítja a nőt: elmarad a menstruáció, mélyül a hang, borotválható a bajusz, szakáll nő, megnő a csikló, melyhez a fejtetőn vagy homlokon kezdődő kopaszodás társulhat, a mellek igen kicsik. A virilizmushoz már extrém mértékű férfihormonnak kell termelődnie valahol: az agyalapi mirigyben, a mellékvesékben, vagy petefészekben.
A legtöbb esetben ez teljesen ártalmatlan jelenség: a finom, világos piheszőrzet kialakulása hormonális és genetikai adottságok következménye, és önmagában nem utal betegségre. Akkor azonban, ha ezek a szőrszálak idővel vastagabbá, sötétebbé válnak, vagy egyre feltűnőbb területeken jelennek meg, érdemes komolyabban venni a jelzést.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A legfontosabb tudnivaló, hogy nem szabad semmibe venni a jelenséget, és mindenképp utána kell járni az okának, kivéve akkor, ha valaki elmúlt hetvenéves. Ha az állon megjelenő szőrszálak száma növekszik, egyre erősebbé válnak, vagy más tünetek - például menstruációs zavar, hirtelen súlygyarapodás, hangmélyülés - is társulnak hozzájuk, mindenképpen indokolt az orvosi kivizsgálás. A korai felismerés nemcsak esztétikai szempontból fontos, hanem az esetleges háttérbetegségek időben történő kezelését is lehetővé teszi.
Ezért is fontos egy alapos hormonvizsgálat, ha szőrszálak jelennek meg az állon. Első lépésként mindenképp szükség lesz egy alapos orvosi kivizsgálásra, hogy kiderüljön, mi okozza a hormonszintek eltolódását.
A hirsutizmus diagnosztizálására, illetve a betegség súlyosságának megállapítására az úgynevezett Ferriman-Gallwey skálát alkalmazzák. Ennél 9 testtájon (felső ajak, áll, mellkas, a hát alsó és felső része, a has alsó és felső része, felső karok és felső combok) vizsgálják meg a "szőrösség" mértékét, és ezt 0-tól 4-ig pontozzák. Ezeket a pontokat aztán összeadják. A kaukázusi rasszba tartozó nőknél a nyolcnál nagyobb pontszám már a férfi hormonok túlzott koncentrációjára utal.
A petefészek- vagy mellékvese-eredetű ciszták, ritkább esetben daganatok okoznak fokozott androgéntermelést. Ilyenkor az arcszőrzet megjelenése mellett más, gyorsan kialakuló tünetek is jelentkezhetnek, amelyek mielőbbi kivizsgálást igényelnek.
Kezelési lehetőségek
A kezelés mindig az ok tisztázásával kezdődik. Ha a háttérben hormonális eltérés áll, annak rendezése az elsődleges cél. Elhízás esetén az életmódbeli változtatások, a testsúlycsökkentés és az inzulinérzékenység javítása sokszor már önmagában is látványos javulást hozhat.
Amennyiben szervi eltérés - például ciszta vagy daganat - igazolódik, sebészeti vagy célzott hormonális kezelés válhat szükségessé. A hirsutizmus általában gyógyszerekkel kezelhető, gyakran orális fogamzásgátlót javasolnak a túlzott szőrnövekedés ellen. Természetesen, mivel alapvetően hormonális problémáról van szó, az alapbetegség kezelése a legtöbb esetben a túlzott szőrnövekedés ellen is hatásos megoldást jelent.
A kozmetikai megoldások, mint a lézeres szőrtelenítés vagy az elektrolízis, hatékony kiegészítői lehetnek az orvosi terápiának, de önmagukban ritkán oldják meg a problémát tartósan. Érthető, ha nagyon zavarónak találod a hosszú, vastag szőrszálakat az álladon, és szeretnél könnyedén megszabadulni tőlük. A leghatékonyabb módszer az IPL szőrtelenítés. Igen, a villanófény megfelelő körültekintéssel arcon is alkalmazható, és akárcsak a többi testtájon, itt is tartós simaságot garantál, fájdalom nélkül.
A szakáll és a légzésvédő maszkok
Az arcszőrzet nagyon sok férfi számára része az önazonosságnak. Számtalan szakáll- és bajuszforma létezik. A név azonban nem mondja el, hogy a szőrzet befér-e a légzésvédő maszk alá. A műtősmaszkoknál nem olyan fontos, hogy a védőfelszerelés tökéletesen kövesse az arc vonalát, mert csak az a feladatuk, hogy a kilélegzett páracseppeket, kifröccsenő nyálcseppeket felfogják, és ne engedjék terjedni a fertőzést. A légzésvédő maszkoknál viszont az a lényeg, hogy a belélegzett levegő teljes egészében a maszkon átszűrve jusson a légutakba. Ha az arcszőr miatt a levegő a maszk pereme mellett is bejut, akkor jelentősen csökken az eszköz hatékonysága.
EHSO: Szakállas útmutató a légzési alkalmasság teszteléséhez
