Nyerges Gábor Ádám, ismert költő és prózaíró, számos irodalmi díjat és elismerést tudhat magáénak, melyek tükrözik sokoldalú tehetségét és a magyar irodalomhoz való hozzájárulását. Pályafutása során mind a líra, mind a próza területén maradandót alkotott, neve rendszeresen felbukkan az irodalmi élet eseményein és díjazottjai között.
A 86. Ünnepi Könyvhéten Nyerges Gábor Ádámnak két könyve is megjelent. Harmadik verseskötete, az Az elfelejtett ünnep, melyet 2011 és 2013 között írt versekből állított össze, a Műút könyvek-sorozat keretében látott napvilágot. A szerző elmondása szerint a kötet megszületésekor tudatosan próbált visszanyúlni ahhoz, amit személyesen, olvasóként a leginkább esszenciálisnak tart a versben. Bár maga nem tudta megítélni, mennyire lett érzelgős, patetikus vagy "nyálas" a kötet, és hogy mennyire hiányzik belőle a korábbi szövegeire jellemző ironikus távolságtartás, a versek egyfajta "utolsó szó jogán" íródtak, egy szorongató tudatállapotban.
A könyv fülszövege szerint valódi poézis található a lapokon, klasszikus versírás jegyében. Sok természeti kép jelenik meg, gyakran esővel, hóval, alkonnyal, melyek szervesen hangolódnak egybe a lélek állapotával. A kötetben bőven található melankólia, mely kissé kiment a divatból, de Nyerges Gábor Ádám, aki egyébként roppant jó humorú ember, személyes bánatait tárva elénk, a verset egy fanyar árnyalattal ruházza fel, ami egészen mai hatást kelt. Sok versnek van szép zenéje, sok szonettszerű, bár sohasem szabályos, mintha szabályra, keretre, valami átfogóra, például két karra vágyna, mely átfogja. Sok versben nekifut a szabályosnak, és mi végignézhetjük, ahogy a szabály szétomlik a kezében. Komoly kötet ez, mert Nyerges szereti a verset, szereti megírni veszteségét, magányát, az elmúlt - elrontott? - gyermekkor iránti nosztalgiát, és hozzá a felnőttség keserves tanulságait. A kötetet naiv és koravén, öndicsérő és önostorozó jelzőkkel illetik, néha csak beszél hozzánk, fesztelenül, néha meg szárnyal, nagyon feszesen. A legszemélyesebb lírából való kötet ez, szépítés nélküli, emberi arckép áll össze belőle.
Nádasdy Ádám is méltatta a kötetet, kiemelve annak személyes lírai jellegét.
Másfél éve jelent meg Nyerges Gábor Ádám első kisregénye, a Sziránó, melynek mostanra már második kiadását jelenteti meg a Fiatal Írók Szövetsége. Papp Máté a Kalligram hasábjain megjelent kritikájában kiemeli, hogy a szerző éppen annyit markol, amennyi belefér a tenyerébe, és a szövegbe gyúrt emlékezet mindenki számára visszaidézhetővé és újraélhetővé teszi azokat az általános, de mégis személyre szóló történéseket, amelyek talán ma is kísérik az életünket. Az eltűnőfélben lévő iskolaévek miniatűr társadalmi rendszere éppoly mozdulatlan a múltban, mint a felnőtt világ jelenidejű berendezkedése, ahol ugyanazok a farkastörvények uralkodnak, mint a sokszor ártatlanra mismásolt gyerekkor elmosódó miliőjében.
A Sziránó fülszövege szerint a magyar próza - úgy általában - nagyon súlyos, enigmatikus és búval bélelt. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót. Az eddig költőként ismert Nyerges Gábor Ádám prózai debütálása ez az olvasmányos és lendületes, laza és sztoridús könyv. Mindjárt egy kulcsregény, egyben iskola- és nemzedékregény. A címszereplő, Sziránó, az "orros faszi" alteregója, egy általános iskolás kamasz, "Karinthy Frigyes első számú földi helytartója". Egy még csak tizenéves, de máris önironikus materialista, akit az osztálytársai sohasem hívtak Sziránónak. Az ő egyszerre humoros és szomorkás kalandjai elevenednek meg a kisregény lapjain.
Darvasi Ferenc is méltatta a művet, kiemelve annak olvasmányosságát és lendületességét.
Az Az elfelejtett ünnep című kötetből részlet az Art7-en olvasható, csakúgy, mint a Sziránó című kisregényből.
Az Az elfelejtett ünnep könyvbemutatója 2015. június 2-án, kedden, este hét órakor kezdődik a Rácskertben. A szerzővel Korpa Tamás beszélget 2015. június 6-án, szombaton délelőtt tíz órától a Vörösmarty téren, a könyvheti színpadon, könyveit pedig 2015. június 7-én, vasárnap háromtól négy óráig dedikálja az Írók Boltja előtt, a Liszt Ferenc téren.
Versírás és verskiadás - Nyerges Gábor Ádám a kortárs költő helyzetéről
Nyerges Gábor Ádám neve számos irodalmi folyóiratban is feltűnik. Például az Élet és Irodalom 2026/06. számában Nyerges Gábor Ádám esszét írt Orbán Ottóról. Ez is jelzi az alkotó sokoldalúságát és az irodalmi életben betöltött aktív szerepét.
A magyar irodalmi életben Nyerges Gábor Ádám és Korpa Tamás neve egyaránt fontos szerepet tölt be. Nyerges Gábor Ádám két új könyvvel jelentkezett a 86. Ünnepi Könyvhéten, míg Korpa Tamás nevéhez fűződik többek között az inszomnia című lírai kötet, melynek versei a kópé lelkű költő iróniájával és gazdag lírai szókincsével hódítanak.
A Fidesz bűnei közül az oktatásban okozott károk a legfájdalmasabbak. Miközben a skandináv, kiváltképp a finn oktatási rendszer eredményeit méltatja a világ, és az OECD-országok közül néhány óriási fejlődést mutatott az elmúlt években a PISA-teszt nemzetközi összehasonlításában, addig Magyarországon a következmény ennek éppen az ellenkezője: a korábbi évek felméréseire jellemző romló tendencia ellenére a 2016. évi eredmények még a szakértőket is megdöbbentették, és egészen elkeserítő képet mutatnak az ország oktatási rendszerének helyzetéről. Azonban nem kizárólag a PISA-eredmények árulkodnak a magyar oktatási rendszer hiányosságairól.
Trattner igazi városi vagány volt. Örökösen üzletelt, s főleg kártyázott. Mindenkit megtanított legalább háromféle szerencsejátékra. De Dezső-Dénesre nem haragudott, amiért őt a színes lapok nem érdekelték. Most azonban Tótkomlósról levelet írt régi tanuló cimborájának. Bizalmas kérését nem akarta a m.
Az információcsere képessége nyomán az emberi faj fejlődése felgyorsult, és a második nagy ugrására már nem kellett millió évet várni. Tudtam, hogy az Orgia megosztó könyv lesz, azt is tudtam, hogy amikor kérdeznek róla, meg kell válogatnom a szavaimat. Próbálom elkerülni a provokatív megfogalmazásokat. Ugyanakkor egy pillanatra se hagyhatom figyelmen kívül, hogy maga a téma - a tizenkettedik kerületi nyilasok élete és műve - és az, ahogyan és amiért a téma felé fordultam, eleve provokál, és legalább annyira provokál a megformálás módja is. Ugyanakkor a túl óvatos, kicentizett megnyilatkozásokkal is irritálhatom az embereket. Mindenesetre sokan keresnek meg a könyv megjelenése óta, érdekes gondolatokat és élményeket osztanak meg velem. Például az az olvasó is, akit, mint írta, felkavart maga a regény is, és az a kijelentésem is, hogy az Orgia csak egy magányos fickó irománya, olyasvalakié, aki nem tartozik semmilyen politikai vagy vallási közösséghez, ha bármi ilyenbe beletartozna, nem írhatta volna meg a könyvet, igen, ismételtem, csak egy egyén csinálta, aki nem is remél mást, mint hogy más magányos egyénekhez esetleg utat talál az általa elmesélt történet.
Társadalmilag felelőtlen figura - jellemzi leghíresebb regényhősét Erlend Loe, az abszurd norvég humor Európa-szerte népszerű bajnoka, aki immár három regényben (Doppler; Doppler, az utak királya és a hamarosan magyarul is megjelenő Doppler hazatér) követi nyomon Andreas Doppler kalandozásait. Doppler korunk hőse, pontosabban exhőse: nem olyan rég még jó fiú volt, hasznos és jól fizetett tagja a norvég társadalomnak, egy nap azonban, megelégelvén a norvég jólét elviselhetetlen könnyűségét, a radikális kívülállást választotta. Doppler a természet nem mindig lágy ölén, egy háziasított jávorszarvas társaságában kezdett új életet. A feltartott ujjú, komolykodó társadalomkritika helyett Loe az olvasóbarát fanyar humor híve, egy-egy ironikus oldalvágás erejéig Knut Hamsuntól Lars von Trieren át a norvég-svéd rivalizálásig számos skandináv sajátosság bukkan fel könyveiben.