A színgenetika az egyik kedvenc témám! születhetnek! dióhéjban összefoglalni! kell írnom a közös nyelvezet érdekében! fenotípusa és genotípusa. alatt azt értem, hogy milyen színű az állatom! összességét jelenti, amely meghatározza a fenotípust! ülő gének határozzák meg az egyed kinézetét! utódok lehetséges színét a szülők genetikája alapján! génhely tulajdonságát! mellé kerülnek a génhelyen! domináns allélnek megfelelő kinézetet adja vissza! hogy nincs-e a domináns allél mellett recesszív allél! A nyulak alapszíneit 5 génhelyen előforduló 16 allél határozza meg! óriási genetikai variációra ad lehetőséget! ezüstözöttséget okozó gén)! lefedi és elégséges! leírásomnál! Az öt fő gént az ABC betűi szerint nevezték el! génhelyen lévő allélokról lesz szó! betűkkel történik! Ez a gén a szőrszálak egy vagy többszínűségét határozza meg! megnézek egy szőrszálat közelről, akkor sávozottságot látok rajta. színnél az alap sötét, a közepe sárga és a vége megint sötét. példa egyébként ide a vadas színű nyúl! magyarul a vidra rajzolatot fejezi ki. például fehér vidra színnél vagy vörös például a csereknél! nyúl egyszínű! vidra rajzolat sincs a nyúlon. Akkor most lássuk a variációkat! Itt csak kétféle allél van! Egy domináns és egy recesszív! bb: csoki vagy havanna szín okozója! színű nyuszik ezen a génhelyen recesszívek! számát illeti! kifejezésre utal, magyarul nevezzük csak csincsillának! szőrszálakból! A legjobb példa rá a csincsilla színű nyúl! light kifejezésre utal, tovább világosodnak a pigmentek. szoktam sziámi génnek nevezni, hisz a legjobb példa rá a sziámi színű nyúl! ( A nyulaim közül Artur rá az élő példa! tovább fakulnak a pigmentek! szemű nyúl! orron, füleken, lábvégeken, farkon. az allél! (A nyulaim közül Boomert lehet megnézni! c allél: az abszolút recesszív gén! juthat, akkor minden pigment eltűnik a nyúlból! fehér nyulat! Ez a gén még egy érdekességet okoz! recesszív vagy domináns alléloktól függően! génhelyen milyen géneket, milyen allélokat örökíthet! ez egész jól meghatározható, ha ránézek egy nyúlra! megállapítani! nélkül zsákba macska lesz! felmenő piros szemű fehér! egy sötét árnyalatú színt, a seal-t fogja eredményezni! fordulhat elő! belőlük, ezért a színek megváltoznak! felelős allélnak is nevezhetjük! szín, tehát csak dupla allélal tud kifejeződni! színű nyúl! dd: a kék szín érvényesülni fog! logika szerint! allél a vadas színezetet befolyásolja! sötétebb árnyalatú lesz a nyúl! vasderes! hogy a fekete pigmentszemcséket foltokba rendezi a nyúlon. nyúlon! Ahová sok jut, ott fekete lesz a nyúl, ahová kevés, ott vörös. fekete elszíneződés csak meghatározott rajzolatban jelentkezik! A variációknál a steel gén itt is okoz meglepetést! ee: csökkent kiterjedésű fekete pigment termelődik. a thüringiai, narancs, frosty, krém színű nyulaknál! genotípusok! genotípusok! Elsősorban azokat a színeket szeretnénk bemutatni, amelyek megtalálhatóak a tenyészetünkben. A képeken kizárólag saját tenyésznyuszijaink, illetve nálunk született kisnyuszik láthatóak. 🌸💖Természetesen ez a színskála nem teljes - de úgy gondolom, így is gyönyörű palettát mutathatunk be Nektek. Összességében a nyulak alapszíneit 16 allél határozza meg ezen az 5 fő génhelyen, amit tovább színesítenek a különböző módosító gének (pl. vörösítő gén, feketséget erősítő gén, tarkaságot okozó gének). Ezért van ilyen óriási színváltozat a fajták között. 👉 Az A gén tehát a szőr mintázatáért felel, nem a konkrét színárnyalatért.B gén - pigment színe (Fekete vs. 👉 Példa: fekete vadas (B) vs. D → normál szín (pl. d → hígított szín (pl. 👉 Példa: fekete nyúl (DD/Dd) vs. 👉 Példa: fekete egyszínű (E) vs. 🔎 Az "A" gén - az Agouti sorozatAz "A" gén nem magát a színt határozza meg, hanem a pigmentek elrendezését a szőrszálon. aa → teljesen egyszínű nyúl (pl. 👉 Fontos: a genotípus (amit a nyuszi hordoz) és a fenotípus (amit látunk rajta) nem mindig ugyanaz. A második génkészlet (At) határozza meg a nyulak színmintázatának egyik változatát. Ez a minta a vadnyúl eredeti színére épül, de az ún. egyszínű alapszínt hordozza, így a szőrszálak nem sávosak, mint az agouti esetében.Az At gén hatására a nyulaknál kialakul a "vidra rajzolat" (Tan). egyes változatoknál (pl. Ez a mintázat tehát átmenetet képez az egyszínű és a klasszikus vadas (agouti) színek között.🎨 "Egyszínű" színcsalád - SelfAz "a" gén a sorozatban a legrecesszívebb allél, ezért csak akkor érvényesül, ha mindkét szülőtől ezt örökli a nyúl (genotípus: aa).Ez a gén felelős az egyszínű (Self) nyulakért. Az ilyen nyulak tehát teljesen homogén színt mutatnak a bundájukon, ami lehet fekete, kék, csokoládé, lila vagy ezek különféle változatai.🌒 Shaded - Átmenetes színekAz átmenetes színeknél a nyúl testén sötétebb végtagok és végek (fül, láb, farok, orr) találhatók, míg a test többi része világosabb árnyalatú. ch (himalaya allél): nagyon erős pontozottságot ad (csak végek színesek, pl. Sziámi (pl. Nyest (pl. Thüringiai (pl. 👉 Az árnyékolt színek rendkívül kedveltek, mert a nyulaknak nagyon különleges, egzotikus megjelenést adnak, sokszor "macskaszerű" (pl. sziámi macska mintázathoz hasonló).A mini kosorrú nyuszik alapvetően normál szőrűek, de több különleges szőrtípusban is tenyésztjük őket. Ezek mind sajátos bájjal és egyedi megjelenéssel ajándékozzák meg a kis tappancsosokat. 🌸✨ Normál szőrűA klasszikus mini kosorrú szőrtípus. A bunda közepes hosszúságú, könnyen ápolható, nem igényel különösebb törődést. A sörény lehet dúsabb vagy lazább, mindig ad nekik egy kis "extrát". Személyiség: az oroszlánfejű nyuszik nemcsak viccesen aranyos kinézetükkel hódítanak, hanem tapasztalat szerint mindig egy kis extra karakterrel is rendelkeznek. Megjelenés: A kasmír nyuszik bundája igazán különleges. A fejükön és füleiknél normál hosszúságú szőrük van, míg a testüket hosszabb, finom szőrszálak borítják. A fedőszőr kifejezetten hosszú, ami puha és "bársonyos" megjelenést kölcsönöz nekik. Ápolás: A hosszabb szőrzet miatt a kasmír nyuszik rendszeres fésülést és gondoskodást igényelnek, hogy bundájuk ne gubancolódjon össze. Ez egy kis extra odafigyelést kér a gazditól, de hamar napi rutin részévé válhat. Összhatás: Bár több törődést kívánnak, a kasmír nyuszik gyönyörű, elegáns megjelenése minden percet kárpótol. Igazi kis "szőrgombócok", akiknek ölelni való bundáját lehetetlen nem szeretni. Megjelenés: A szatén szőrzet igazán különleges - normál hosszúságú, vékony szálú, selymes tapintású és gyönyörűen csillog a fényben. Ápolás: Ugyanannyi gondoskodást igényel, mint egy normál szőrű nyuszi: nincs extra ápolási igény, csak a szokásos figyelem és szeretgetés. Genetikai érdekesség: A szatén szőrtípust egy recesszív gén hozza létre. Ez a gén felelős azért, hogy a szőr szerkezete simább lefutású legyen, ami a különleges, fényes hatást adja. Összhatás: A szatén nyuszik bundája szinte ragyog - igazi kis ékszerek a tenyészetben. A mini kosorrúaknál nemcsak különböző szőrtípusok léteznek, hanem azok különleges ötvözetei is. Sőt, én személy szerint nagyon remélem, hogy egyszer megszületik nálunk egy szatén oroszlánfejű kisnyuszi is - az igazi kis különlegesség lenne! Szatén oroszlánfejű kasmírral ugyan eddig még nem találkoztam, de ez persze nem jelenti azt, hogy nincs is. 😉 A nyuszik világa tele van meglepetésekkel! Genetikai gyorstalpaló laikusoknak, hogy a cikkben szereplő kifejezéseket könnyebben megértsétek. A gén egy működőképes DNS-szakasz. Minden magasabb rendű élőlény, így mi emberek, illetve a honlap főszereplői, a lovak is diploid élőlények. Amikor az ivarsejtek (petesejtek, hímivarsejtek) képződnek, ezekből a génpárokból egy-egy kerül egy-egy ivarsejtbe, véletlenszerű, hogy melyik. Az ivarsejtek tehát minden génből csak egyet hordoznak, s amikor egyesülnek a megtermékenyítés során, akkor áll vissza a fentebb említett diploid állapot. A lószínek öröklődése is a mendeli törvényeket követi. Ivarsejtképzés során a kromoszómák szétválnak, s mindegyik ivarsejtbe 1-1 kromoszóma kerül. (A gének a kromoszómákon helyezkednek el, lovakban 32 pár=64 kromoszóma található; a kép csak egy kromoszómapár szétválását mutatja be). Ez az ábra majdnem ugyanaz, mint az előző, csak a különböző kromoszómák különböző színnel vannak jelölve, s a lehetséges kombinációk is fel vannak tüntetve. A csikónál az egyik kromoszóma az anyától, másik az apától származik, így egy kromoszómapárra nézve is négyféle kombináció jöhet ki. A lovak összesen 32 pár kromoszómával rendelkeznek. Ha egy ló homozigóta, akkor az adott génből két ugyanolyan példánya van: az anyától kapott gén ugyanolyan, mint az apától kapott. Ivarsejtképzésnél ezért 100%-ra pontosan tudjuk, hogy ezt a génvariánst örökíteni fogja az utódainak, hiszen minden ivarsejtbe ugyanolyan génvariáns fog kerülni. Például egy homozigóta szürke (G/G) azért homozigóta, mert apai és anyai ágról is egy-egy domináns G-gént kapott, így ivarsejtképzésnél minden ivarsejtje csak domináns G-gént kaphat, ezáltal minden ivarsejtje hordozni fogja a szürke színt okozó gént: 100% színörökítő. Black Hawke, homozigóta deres (Rn/Rn) AQHA fedezőmén: minden csikója deres (roan) lesz. Ha egy adott génre nézve az apai oldalról kapott gén más, mint az anyai, akkor a ló két különböző génvariánst hordoz, azaz heterozigóta. Ivarsejtképzésnél ezért az egyik ivarsejt másféle génvariánst hordoz, mint a másik, így nem mindegy, éppen melyik fog majd részt venni a megtermékenyítésben. Tarka szülő, solid csikó: a kanca heterozigóta tarka (To/n), a csikónak 50-50% esélye volt arra, hogy örökli a To-gént, vagy nem örökli. Fentebb láthattuk, hogy egy génnek többféle formája is lehet, ezeknek a génvariánsoknak a neve allél. Az allél tehát egy adott gén alternatív formája / variánsa. Domináns allélról akkor beszélünk, mikor egy génvariáns, legyen az anyai vagy apai, már önmagában képes kialakítani az adott tulajdonságot (nincs különbség a ló kinézetében abban, hogy egy vagy két domináns allélja van-e, azaz heterozigóta vagy homozigóta-e az adott génre). A lovak színének és mintázatának többségét domináns allélok hozzák létre: szürke csikó akkor is születhet, ha csak az egyik szülő szürke, hiszen ha a szürke szülőtől örökli a Grey-gént (azaz a domináns G-allélt), akkor már kialakul a szürke szín, függetlenül a színes szülőtől. Ugyanez igaz a Dun fakóra, a deresre, a tarka mintázatok többségére, stb. A domináns jelleg ezért nem hagy ki generációt, hiszen ha jelen van, mindig szemmel látható. Make My Grey, szürke fedezőmén családfája. Recesszív a gén akkor, ha csak akkor képes látható változást okozni, ha az adott recesszív génváltozatból kettő darab van, s így a domináns formája nem nyomja el a hatását. Nagyon jó példa recesszív génre a sárga színért felelős recesszív Extension allél (e). A domináns E fekete és pej színt eredményez, ha azonban egy csikó két recesszív e-t örököl (ee), létrejön a sárga szín. Mivel a recesszív allélt elnyomja a domináns, ezért ez a gén generációkon keresztül bújkálhat, s egyszercsak azt vesszük észre, hogy pej és/vagy fekete szülőktől hirtelen születik egy sárga csikó. Lady Christine, sötétpej kanca sárga csikójával, Lady Roxane-nel. Mindkét szülő genetikája EeA_ kellett, hogy legyen, így születhetett sárga kancacsikó. Lady Roxane, sárga magyar sportló kanca családfája: mindkét szülője sötétpej volt, ám mindketten hordozták a recesszív extension (“sárga”) génvariánst. Létezik inkomplett domináns öröklésmenetű gén is, ilyen például a Cream. Ha nincs belőle, akkor a ló alapszíne van jelen. Ha egy darab domináns Cr van a lóban (Cr/n), akkor jön létre a palomino, buckskin, smoky black. Két darab Cr-génnél (Cr/Cr) a ló színét még tovább halványítja, így lesznek cremello, perlino, smoky cream lovak. Inkomplett domináns géneknél ezért már ránézésre tudjuk, hogy egy ló heterozigóta vagy homozigóta-e, azaz 50% vagy 100% eséllyel örökíti-e a gént. Cremello kanca (Cr/Cr), palomino csikó (Cr/n). A Cream gén egy nagyon jó példa az inkomplett domináns öröklésmenetre. Palomino kanca (Cr/n), cremello csikó (Cr/Cr). Inkomplett domináns géneknél heterozigóták keresztezése nagyon jellegzetes hasadási arányt mutat. Két palomino párosításából 25% eséllyel cremello, 50% palomino és 25% eséllyel sárga csikó születhet. Az episztázis felette állót jelent a genetikában. Amikor azt halljuk, hogy “a szürke domináns minden szín felett”, akkor a helyes kifejezés az, hogy a szürke episztatikus minden más szín felett, hiszen a domináns a genetikában kicsit mást jelent, mint amire a mindennapokban gondolunk. Az, hogy a szürke episztatikus minden szín felett, azt jelenti, hogyha egy csikó örökölt szürkét és pl. fakót a szüleitől, hiába fakó színnel születik, előbb-utóbb teljesen ki fog szürkülni. A domináns szó néha félreértésre adhat okot. A szürke gén például hiába domináns öröklésmenetű, illetve episztatikus a színek felett, nem feltétlenül lesz egy szürke lótól minden csikó szürke, hiszen színes csikó is születhet, amennyiben a szürke ló heterozigóta. Heterozigóta - a ló egy domináns és egy recesszív allélt hordoz az adott génpárban (szürkénél pl G/g). Homozigóta - a ló a domináns vagy a recesszív allélokból két ugyanolyat hordoz. Homozigóta domináns géneknél 100%-os szín- illetve mintázatörökítésről beszélhetünk. Domináns gén: - akkor is előidézi a rá jellemző jelleget, ha az egyed a domináns allélt csak az egyik szülőtől örökölte pl. Recesszív gén - csak akkor fejti ki hatását, ha mindkét szülőtől a recesszív allélt örökölte (pl. Fenotípus - a jellegek megnyilvánulása egy egyedben, melyet érzékszerveinkkel érzékelünk (pl. A genetika a biológia egy részterülete, egy tudomány, ami az öröklődés törvényeivel foglalkozik. A genetika által lehetséges bizonyos tulajdonságokkal (pl. A nyulak kromoszámaszáma 44, a szülők ezt fele-fele arányban adják tovább, tehát az utódok az apától is és az anyától is 22 kromoszómát kapnak, azonban hogy kitől pontosan melyiket, azt a véletlen dönti el. A genetika megértéséhez tudnunk kell, mi a különbség genotípus és fenotípus között. A genotípus az egyed genetikai felépítése, a gének és az öröklődési hajlam, ez kódolja a fenotípust, amin a fizikai megjelenést, mint például a szemszínt értjük. Egy nyúl lehet fekete (fenotípus), de hordozhat magában fehér bundát örökítő géneket (genotípus). Egy tulajdonság örökíthető recesszív és domináns módon. Egy domináns allél (a gén egy variációja) mindig felülmúlja a recesszív allélt. A természetben állandó változás történik a nyulak küllemét illetően. Ennek az oka mutáció. Ha a változás csak az állat külsejére hat ki, de az allélösszetétel nem változik, akkor modifikációról (szomatikus mutáció) beszélünk. A modifikáció nem öröklődik, ellenben a mutációval. A környezeti hatások jelentősen növelhetik a mutációt, ezeket mutagéneknek nevezzük. A nyúltenyésztésben a tarka színváltozat egy külön téma, mivel ezek heterozigóták, nem homozigóták. A teljesen fajtatiszta tarka nyulak ugyanis egy súlyos öröklődő betegségben szenvednek, ami miatt fajtatiszta tenyésztésük igen ritka, nem ajánlatos, sok országban be is van tiltva. A normál tarka nyúl heterozigóta (Kk: K=tarka, k=egyszínű). Eredetileg a nyulak mind vadas színűek voltak, a többi variáció a mutáció során alakult ki. A színeket betűkkel jelöljük. A nagybetű domináns, míg a kisbetű recesszív színt jelent. Angolul DWARF, magyarul TÖRPE. Vajon miért és hogyan is törpe egy törpenyúl? Jelenleg vannak törpenyúl fajták amiket az ember alakított ki válogatással, szelekcióval, tehát mindig a legkisebb egyedek továbbtenyésztésével. A cél tehát mindig is a minél kisebb méretű törpenyulak kitenyésztése volt. Így az „igazi” törpeség (mint az embernél is ugye, amit génmutáció okoz) veszélyeket is rejt ám magában. Tehát ugye pl.: a színes törpe, kosorrú mini, angol vérvonalú oroszlánfejű törpe..stb. No de mi történik, ha mindkét gén törpe lesz? Tehát minden nyúlban két "méret gén" van, amit a kicsik öröklik mindkét a szülőtől, apától és anyától is. Sajnos két törpe gén (törpe-törpe) öröklése mindig halálos. Őket hívjuk peanutnak, már annyira lekorlátozza a hormontermelődést, hogy fejletlen lesz a pici, pár nap alatt elpusztul. Sem emésztőrendszere, sem agya nem tud fejlődni rendesen. Tehát mint a táblázatban is látszik erre 25 % az esély. A törpe-normál verzióval kapunk standard méretű nyuszikat, amit mindenki szeretne és vár, tehát egy 1-1,5 kg-os színes törpét vagy mini kosorrút például. Ilyenkor „hamis” törpenyuszit kapunk, aki csak kicsit lesz nagyobb a társainál, teste nagyobb, végtagjai nem annyira rövidek és füle is kicsit hosszabb, inkább nyurga lesz. Ezek a hamis törpék persze ugyanolyan aranyosak és egészségesek, bájosak, de őket mindenképp kiskedvencnek ajánljuk. Persze ígéretesek lehetnek más fajták kicsinyítésére a jövőben például. Ne feledjük, ezek a gének öröklése teljesen véletlenszerű, a természet csodája, egy alomban nem tudni előre melyik kicsi milyen lesz. Így könnyebb talán nyuszit választani vagy tenyészetet. Azt vedd figyelembe, hogy a nyuszik 1-2 éves korukra érik el a végleges formájukat, tehát például a széles koponya/homlok a kosorrúnál sokszor csak később alakul ki (1-2 éves korra), növendékként (3-6 hónaposan) néznek ki a nyuszik a legkevésbé optimálisan. Tehát én kisnyuszi választásakor a szülőket nézném először, majd a kicsit, hisz majdnem minden nyuszi édes, formás 6-8 hetesen és nyúlánk némelyik növendékként. Azt is figyelembe kell venni, hogy két szép állatnak is lehet "hibás" kicsinye és fordítva, persze sokkal nagyobb az esélye a formás egyednek, ha a felmenői is azok (ez alapján választunk pl. Fülük pici, fejük kiteszi a test harmadát. Nyakuk nagyon rövid, kis gombócnak kell lenniük. A nem standard képen látható nyuszik törpeséggént nem hordoznak, hosszabb fülű és fejű, nagyobb testű nyuszik. Az Angliában elfogadott oroszlánfejű nyuszik, olyanok mint a színes törpe, csak sörénnyel, tehát törpeséggént hordozó oroszlánfejűek. Elfogadták viszont a európiai standardod nemrég, ami nem ez, hanem hosszabb fejű és fülű változataik. Erős, tömzsi, bucifejűnek kell lenniük. Ülő tartásban a mellsőlábak szinte pihentetve vannak, a fej közel van a talajhoz az ívelt gerincvonalnak köszönhetően. A törpe kosorrúhoz képest tömzsibb, kisebb, nyomottabb orrú és füle is rövidebb, csak állig ér
A génhelyek és az allélok alapelvei
A génhelyen lévő allélok különböző formái határozzák meg a fenotípust. bb: csoki vagy havanna szín okozója! A domináns allélnál a fenotípus megjelenik akkor is, ha egyetlen domináns allél jelen van. dd: a kék szín érvényesülni fog! Az "A" gén - az Agouti sorozat. Az "A" gén nem magát a színt határozza meg, hanem a pigmentek elrendezését a szőrszálon. aa → teljesen egyszínű nyúl. Az At gén hatására a nyulaknál kialakul a vidra rajzolat, amely átmeneteket képez az egyszínű és a vadnyúl mintázat között. A domináns jelleg miatt a legtöbb jellegnél a heterozigóta vagy homozigóta állapot alapján becsülhető az öröklődés. A recesszív Extension allélek (e) sárga színt okoznak, ha két példányban öröklődnek (ee). A Cream gén inkomplett domináns, Cr/Cr a cremello, Cr/n a palomino, Cr/Cr pedig a cremello megjelenését erősíti. Az episztázis megfogalmazása szerint a szürke episztatikus minden szín felett van; ez azt mutatja, hogy a szürke megjelenése idővel felülírhat más színeket, de nem garantált, hogy minden utód szürke lesz. A genotípus és fenotípus közötti különbséget érdemes szem előtt tartani: a külső szín adott genotípus mellett változhat, és a modifikátor gének is befolyásolják a végső megjelenést. A domináns gén például a gray-nek köszönhetően gyakran előrevetíti a szín megjelenését, de a heterozigóta állapot is lehetővé teszi színes egyed létrejöttét.
Gyakorlati példák és tenyésztési megfontolások
- A nyulak alapszíneit 16 allél határozza meg ezen az 5 fő génhelyen, amelyeket különböző módosító gének színezik tovább.
- Az A gén határozza a szőr mintázatát, a B gén a pigment színét, az At gén a mintázat részletességét befolyásolja, a C és D gének pedig a sötét és halvány árnyalatokat módosítják.
- A Cream és az Inkomplett domináns gének különleges átmeneti színeket adnak: palomino, cremello, perlino és hasonlók alakulhatnak ki több Cr alléltól függően.
- A törpe nyulaknál a méret genetikai öröklése véletlenszerű, és a két törpe gén törpe-törpe kombinációja halálos lehet, peanut állapotot eredményezve.
Áttekintés a tenyésztés szempontjából
A cikkben szereplő tablók és példák a saját tenyésznyuszijainkra és a nálunk született kisnyuszikra vonatkoznak. A szín és mintázat megközelítésében fontos a genotípus és fenotípus közötti különbség, a domináns és recesszív allélek megértése, valamint a modifikátor gének szerepe. A nyúltenyésztésben a tarka variációk heterozigóták, és a teljesen fajtatiszta törpeség komoly genetikai kockázatokat rejt.

Összességében
Az öt fő génhelyen 16 allél adja a nyulak alapszíneit, amit tovább színesítenek a módosító gének. A domináns allélek megjelennek a fenotípusban, a recesszívak csak kettős példányban mutatkoznak meg, és bizonyos esetekben episztatikus tulajdonságként egy szín felett állnak. A Cream és az inkomplett domináns gének különleges hasadásokat és átmeneteket hoznak a különböző színekbe. A genotípus és fenotípus közötti eltérés, valamint a mutációk és modifikációk hatása a természetes variációk gazdag palettáját adja, amelyet a tenyésztők a fegyelmezett szelekcióval alakítanak ki.