A hatóságok közlése szerint egy görög lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajó megrongálódott egy feltételezett dróntámadásban a Fekete-tengeren, miközben az oroszországi Novorosszijszk kikötője felé tartott.
A támadás mögött Ukrajna állhat - írta az Origo.
Ukrajna kilőtt egy uniós olajszállító hajót a Fekete-tengeren / Fotó: Artem Evdokimov / Shutterstock
A görög kormányzati tisztviselők és a hajót üzemeltető görög vállalat tájékoztatása szerint a tartályhajót még azelőtt érte a rakéta- vagy dróncsapás, hogy felvette volna a kazah olajszállítmányt.
A Maran Homer nevű hajót az amerikai olajóriás, a Chevron bérelte, és az észak-görögországi Szalonikiből tartott a fekete-tengeri kikötőbe, ahonnan Isztambulba indult volna tovább.
A támadásokra reagálva Vaszilisz Kikiliasz görög tengerészeti miniszter kijelentette, hogy Athén „erőteljes panaszt” fog benyújtani a felelősnek tartott országnál, további részleteket azonban nem közölt.
Az utóbbi hónapokban, főleg az Duna-delta ukrán-román határövezetéhez közeli térségben bukkantak fel robbanóeszközök.
Augusztusban például a népszerű üdülőhely, Vadu nyitott strandján.
A december 3-án azonosított drónhoz hasonlóan Vadun is a román tengerészet különleges egysége hatástalanította az aknát.
A most azonosított Sea baby drónt vetették be kerсsi híd felrobbantásakor is a Krím félszigeten.
Ezek a drónok akár 850 kg súlyú robbanófejeket is képesek elszállítani a célhoz.
Az utóbbi hetekben az ukrán hadsereg intenzív támadásba lendült, az orosz „árnyék- vagy szellemflottát” érik sorozatos robbantások.
A flottához tartozó hajók illegális úton szállítanak orosz üzemanyagot a nemzetközi piacokra.
November 29-én két tartályhajó ellen történt támadás, december 2-án egy Oroszországból Grúzia felé tartó tanker került célkeresztbe a törökországi partok közelében.
A kijevi kormány elhatárolódott a legutóbbi robbantásoktól.
Az ügyben megszólalt Vlagyimir Putyin is, aki úgy fogalmazott, hogy lezárják az ukrán hadsereg elől a fekete-tengeri kijárást.
Az orosz elnök nem pontosította, hogyan léptetik életbe a határzárat, de jelezte, hogy fokozzák a tengerparti övezetben található ukrán katonai létesítmények elleni támadásokat.
A török elnök, Recep Tayyip Erdogan is tiltakozott a dróntámadások ellen, és úgy fogalmazott: „aggasztó eszkaláció” zajlik a Fekete-tenger övezetében, „tűrhetetlen akciók” veszélyeztetik a hajózás biztonságát és a gazdasági kapcsolatok fenntartását.
Ramon van Flymen / ANP / AFP
Akkor is nehéz az azonosításuk, mert az árnyékflotta részeként hajózó tankerek tulajdonosai gyakran változnak, más és más felségjel alatt haladnak a tengeri útvonalakon.
Mivel az olajszállító tartályhajók gyakran cserélik a rakományt, jellemzően az Egyesült Arab Emírségek vagy India kikötőiben, ezért a szankciók kijátszását is nehéz követni.
December 3-án a török, a román és a bolgár külügy egyeztetett a Fekete-tengeren zajló támadások ügyében, a tárgyaló felek közleményben rögzítették, hogy a három NATO-tagország “mindent megtesz” a tengeri útvonalak biztosítása érdekében.
A Helsinkiben működő h (Energia és Tiszta Levegő) kutatóközpont által közzétett legfrissebb kutatás szerint 2025 első kilenc hónapjában összesen 113 külföldi zászló alatt közlekedő orosz hajó szállított körülbelül 11 millió tonna olajat, 4,7 milliárd euró értékben.
Az októberi orosz nyersolajexport 44 százalékát - figyelmeztet a finn kutatóintézet - ilyen illegális tankerek szállították.
Az illegális tartályhajók tengeri jelenlétével nem csak az a probléma, hogy megszegik a szankciós előírásokat, hanem az is, hogy jelentős ökológiai veszélyt jelentenek.
A török hatóságok kedden közölték, hogy a Fekete-tengeren támadás ért egy tartályhajót, amely feltehetőleg Oroszországból Grúziába szállított napraforgóolajat.
A hatóság X-en kiadott nyilatkozata szerint a hajó nem kért segítséget, miközben a törökországi Sinop kikötője felé tartott.
Ukrajna pénteken dróntámadást hajtott végre két orosz hajó, a Kairos és a Virat ellen Törökország kizárólagos gazdasági övezetén belül.
Hétfőn Recep Tayyip Erdoğan török elnök felszólalt a Kairos és a Virat elleni ukrán csapások ellen, szerinte ez a konfliktus „aggasztó eszkalációját” jelenti.
„Nem tűrhetjük el az ilyen támadásokat, amelyek veszélyeztetik a hajózás biztonságát" - közölte a török elnök.
Törökország a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború során szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal és Ukrajnával is.
Orosz dróntámadás ért egy ukrán kikötőbe tartó civil teherhajót hétfőn kora reggel.
Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadás következtében meghalt a legénység egyik tagja, a hajó pedig kigyulladt.
Az ukrán haditengerészet (USPA) azt írta, hogy a panamai zászló alatt hajózó Victress teherhajó török tulajdonban van, hozzátéve, hogy a támadás során mentőakciót indítottak, a legénységet pedig mentőcsónakkal evakuálták.
Később közölték, hogy egy matróz, egy 58 éves szakács halt meg a támadásban.
A regionális ukrán hatóságok később további orosz támadásokról számoltak be.
Közlésük szerint két ember meghalt egy Odessza elleni orosz rakétatámadásban, egy másik pedig egy, a Zaporizzsjai területen végrehajtott dróntámadásban.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja katonai vezetője a Telegramon azt írta, hogy „három ember megsebesült, egy másik nő továbbra pedig egy égő házban rekedt."
Az odesszai katasztrófavédelmi szolgálatok közölték, hogy orosz csapások gyújtottak fel egy mezőgazdasági létesítményt.
A török hajó elleni dróntámadást megelőzően, június 19-én Kijev arról számolt be, hogy az oroszok két polgári hajót találtak el a Fekete-tengeren.
A támadás következtében egy ember meghalt, a személyzetnek pedig több tagja megsérült.
Olekszij Kuleba újjáépítésért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy két tengerész megsérült, közülük egy kritikus állapotban van.
Hozzátette, hogy egy másik, Saint Kitts és Nevis zászlaja alatt hajózó hajót is eltaláltak az oroszok.
Kuleba a támadásokat a tengeri kereskedelem és a globális élelmezésbiztonság elleni támadásként írta le, és figyelmeztetett, hogy a civil legénység és az exportútvonalak továbbra is veszélyben vannak.
Oroszországban a légügyi hatóságok hétfőn rövid időre lezárták mind a négy moszkvai repülőteret egy drónincidens miatt.
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Két olajszállító hajót is megtámadtak a Fekete-tengeren pénteken és szombaton Törökország közelében, majd Ukrajna közölte, hogy víz alatti drónjaik találták el a két hajót - írja a CNN.
A két tankerhajó szerintük az orosz árnyékflottához tartozott, és a szankciókat megkerülve szállítottak kőolajat külföldi országokba.
Ukrajna Biztonsági Szolgálata videófelvételt is közzétett a csapásról, amelyen látszik ahogyan találat éri a hajót, robbanás majd tűz látható, a videót az AFP is közzétette.
„A videón látható, hogy a találat után mindkét tartályhajó súlyosan megrongálódott és üzemképtelen lett. Ez jelentős csapást jelent az orosz olajszállításra nézve” - közölte írásban egy ukrán tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.
Törökország közölte, hogy a gambiai zászló alatt hajózó Virat és Kairos nevű hajók sérültek meg.
Előbbi pénteken rongálódott meg először, majd szombaton is találat érte. A török partoktól mintegy 50 kilométerre lévő hajón nem keletkezett tűz.
„A személyzet részéről nem érkezett kérés a hajó elhagyására” - közölte a török közlekedési minisztérium.
Az előbbi tartályhajó 25 fős és az utóbbi 20 fős legénysége biztonságban van, írja az MTI.
A másik hajó, a Kairos szintén nyers olajat szállított, ennek fedélzetén azonban tűz és robbanás is volt, amikor hasonló távolságra volt a török partoktól.
Törökország közlekedési miniszséiuma közölte, hogy a tüzet eloltották.
A Kairos 275 méter hosszú, tömege közel 80 ezer tonna.
Az EU idén korábban szankciókat vetett ki rá, a CNN szerint a hónap elején Indiából tért vissza az orosz Novorosszijszk kikötőjébe.
Az OpenSanctions adatbázisban, amely a szankciók megkerülésében részt vevő személyeket vagy szervezeteket követi nyomon, a két tankert Oroszország „árnyékflottája” részeként tartják számon.
A kifejezést azokra a hajókra alkalmazzák, amelyeket Moszkva az ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciók megkerülésére használ.
Ukrajna eddig csak a szárazföldi kőolaj-finomítókat támadta Oroszországban.
Korábban Ukrajna már többször felszólította a Nyugatot, hogy tegyenek lépéseket Oroszország úgynevezett „árnyékflottája” ellen, amely segíthet Moszkvának nagy mennyiségű kőolajat exportálni.
Oroszország fokozta a támadásokat Ukrajna tengeri exportútvonalai és kikötői ellen.
Pénteken két ukrán kikötővárost (Mikolajiv és Odessza) ért támadás, amelyekben összesen három ember életét vesztette.
Mikolajivban három külföldi felségjelzésű civil hajó rongálódott meg, és egy külföldi hajón két ukrán életét vesztette.
Volodimir Zelenszkij elnök a kormányátalakítást és döntését azzal védte, hogy kénytelen volt választani az oldalak között, bár a legfőbb célja az egység fenntartása.
Zelenszkij lépéseket tett a Lengyelországgal kialakult diplomáciai feszültség enyhítésére.
A vita amiatt robbant ki, hogy májusban egy ukrán katonai egységet olyan második világháborús harcosokról, az Ukrán Felkelő Hadseregről neveztek el, akik lengyeleket mészároltak le.
Az ukrán elnök ígéretet tett a gyilkosságok kivizsgálásának kiterjesztésére és a hírszerzési akták megnyitására, hangsúlyozva, hogy a jó kapcsolatok létfontosságúak Lengyelország támogatása miatt.
Moszkva ellen egy masszív, több mint 370 drónból álló éjszakai támadást indítottak.
A szeptemberi parlamenti választások előtt a Kreml fokozza az ellenzéki hangok elnémítását.
