Az Ózdi Görögkatolikus Egyházközség a második világháború borzalmainak közepén, 1943-ban kezdte meg szervező tevékenységét Juhász J. Dénes bazilita atya vezetésével. A betelepült, gyökértelen, többségében kétkezi munkásokból álló kis közösség előbb kápolnát, majd parókiát épített.
1979-ben elhunyt az alapító paróchus, lelkipásztori munkáját Obbágy Miklós vette át. Hamarosan megkezdődött a kápolna bővítése, a paróchia renoválása és átalakítása, az ikonostáz készítése, amelyet Nagymegyeri Nagy Pál vállalt el. Ezzel párhuzamosan a közösség lelkileg is megújult, erősödött, és megindult a folyamatos templomi, majd iskolai hitoktatás, ifjúsági és felnőtt katekézis.
1992. július 1-jén Kaulics László püspök nevezi ki a közösség harmadik parókusává. Ebben az évben a kápolna szentélyének átalakítása és új oltár építése történik, bár a szigetelés nélküli épületek állapota tovább romlik. A közösség 50. évfordulója alkalmából 1993. október 3-án dr. Keresztes Szilárd püspök és Mons. Giovanni Chelli érsek megáldotta az új közösségi ház, paróchia és templom alapkövét.
Két év alatt külföldi és helyi önkormányzati segítséggel, valamint a hívek adományából felépült a közösségi ház, melynek ünnepélyes megáldásán részt vett dr. Soondal úr, a Holland Királyság nagykövete is. Az új templom 2000-ben készült el. A templom tervezője Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi- és Ybl-díjas építész, címzetes egyetemi tanár. A freskókat Grigore Popescu festette, aki munkái Románián kívül egyéb országok templomaiban is megtalálhatók: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Makedónia, Svájc, Szlovénia, Athosz, Tesszaloniki, Regensburg és Nürnberg templomaiban is láthatók. Theoktiszt pátriákától kapott ajándékba pedig II. János Pál pápa bukaresti látogatásakor a Szent András ikon:
Az ikon nemzetközi tekintetben is hangsúlyos, hiszen a mű a szent helyek és a kijelölt motívumok között egyedi kapcsolódást teremt. A templom belső felületének mintegy harmadán (kb. 300 m2) készültek el a freskók. A szentély középpontjában az Isten megtestesüléséhez, az Ige emberré válásához kapcsolódó ikonok láthatók, kiemelten a Szűz Mária gyermekével, és az ószövetségi igazakkal (Noé, Izsák, Jákob, Júda, Boáz, Obed, Jessze, Manassze).
Kiemelkedő helyet kap Damaszkuszi Szent János és Énekszerző Szent József, akik a legszebb himnuszokat írták a megtestesülésről. Az ablakszárny mélyedésében az ószövetségi személyek - Ábrahám, Melkizedek, Mózes és Áron - képei találhatók. A boltozaton a Krisztus mennybemenetele és a Pünkösd jelenik meg. A mellette futó köríven a Messiásról jövendölő ószövetségi próféták: Zakariás, Habakuk, Ezekiel, Jeremiás, Izajás, Dániel, Salamon, Gedeon, valamint a szent istenősök, Joákim és Anna láthatók.
Középen látható az utolsó vacsora szokatlan ábrázolása, ahol Krisztus áldoztatja az apostolokat. Itt találhatók az ószövetségi előképek is: Mózes égő csipkebokor előtt, a három babiloni ifjú a tüzes kemencében. Az alsó sorban trónon ülő Krisztus mint örök főpap jelenik meg, körülvéve a nagy egyházatyákkal és más szentekkel: Aranyszájú Szent János, Alexandriai Szent Athanáz és Cirill, Antiochiai Szent Ignác, Szent Kelemen pápa, Teológus (Nazianzi) Szent Gergely, Szíriai Szent Efrém, Dallamszerző Szent Romanosz, Szent Lőrinc fődiákonus, Nagy Szent Bazil, Krétai Szent András, Dialógus Szent Gergely pápa, Szent Szilveszter pápa, Palamasz Szent Gergely, Szent Jakab, az Úr testvére, Szent Hieroteosz, a magyarok első püspöke, Csodatevő Szent (magyar) Mózes. Az ablakok előtt a boltívek alatt az ószövetség nagy prófétái és az Apostolok Cselekedeteiből ismert hét diakónus láthatók.
Érdekességek és kulturális örökség
A templom freskói Grigore Popescu keze nyomát viselik, aki Ro-
Ezek a freskók nemcsak vallási tanításokat közvetítenek, hanem a keleti és nyugati művészeti hagyományok találkozási pontjaként is funkcionálnak. A Szent András ikon, amely II. János Pál pápa bukaresti látogatásakor kapott ajándékba, további nemzetközi összekapcsolódást jelez a közösség életében. A templom és a parókhia így egyszerre helyi közösségépítő erő, nemzetközi kapcsolatok és vallási művészetek találkozópontja.
- A közösség megalakulása a második világháború idején kezdődött, majd a kápolna és paróchia felépítésével erősödött.
- A parókhia és templom korszerűsítése mellett a hitoktatás és katekézis intézményi formát öltött.
- A freskók gazdag ikonográfiája a megtestesülés központi elemeire és ószövetségi előképekre épül.
- A művészeti alkotások nemzetközi kontextusban is megállják a helyüket, Grigore Popescu alkotásai pedig világszerte elérhetők.
Az új templom 2000-ben készült el, tervezője Bodonyi Csaba DLA, aki a Széchenyi- és Ybl-díjas építészek közé tartozik, címzetes egyetemi tanár. A belső tér egyharmadában az ikonográfia kiemelt része látható, amely a megtestesülés teológiai és ikonográfiai központját adja. A nagy liturgikus motívumok összhangban tükrözik a görögkatolikus hagyományokat és a helyi közösség történetét.
Összegzésként
A Ozdi Görögkatolikus Parókia története összefonódik a közösség hitével, a művészeti örökséggel és a nemzetközi kapcsolatokkal. A kápolnától a paróchián át a templomig vezető út sajátos példája annak, hogyan válhat egy helyi közösség isteni ihletésű művészetek befogadó- és megőrzőhelyévé. A freskók és ikonok gazdag, a hit és tudományosság találkozását megtestesítő karriert mutatnak be, miközben a közösség hitét és identitását is erősítik.
tags: #ozdi #gorogkatolikus #parokia