A Balaton, ez a csodálatos magyar tenger, nem csupán természeti szépségeivel, hanem gazdag történelmével, egyedi népszokásaival és a magyar nyelv változatos tájszólásaival is lenyűgöző. A vidék felfedezése során betekintést nyerhetünk a múltba, megismerhetjük az itt élő emberek életét és kultúráját, valamint felfedezhetjük a magyar nyelv dialektusainak sokszínűségét.
A Balaton természeti csodái
A Balaton egyedülálló természeti jelenségeivel hívja fel magára a figyelmet. Csendes időben szép napfénynél láthatók a vízben csavarogva menő setétkék kígyódzások, melyek helyüket és formájukat állandóul megtartják, és még jéggel is. Ezek a források, melyek télen heveseknek neveztetnek, mert vagy igen ritkán, vagy csak nagy hidegekben fagynak be és gyakorta a vigyázatlanokra veszedelmesek is, kivált mikor a béfagyott Balatont porhó borítja. Csudálatos tulajdonságú ez a mi tavunk. Még az oly csendes és szél nélkül való időben is, de mikor a falevél sem mozdul meg, megzöldül Somogy felől és egyszerre, nagy zuhogással jelen van a nagy tói háború, - tolja maga előtt a fehér habokat a Vész. A Balatonnak ily megzúdulását rövid időre szélvészes égiháború követi. Vallyon nem a folyó elektrom okozza-e hát e szél nélkül való mozgást? Különben, csendes időben - a Balaton vize messziről ég- vagy levegőszínű, közelről pedig savószínű.
A Balaton vidékének természeti szépségei nem merülnek ki a tóban. A Tihanyi-félsziget lenyűgöző látványt nyújt, ahol a kősziklás hegyek bércein az apátság kettős tornya magasodik. A vidék bokros, kövecses, dombos tájai emlékeztetnek a Torna vármegyei vidékre, a szőlőkkel borított hegyoldalak pedig a svájci tóvidékre.
Népszokások és hagyományok
A balatonmelléki lakosok jószívűségükről, adakozó kedvükről és barátságosságukról ismertek. Divatozik itt egy különös szokás, melyet pinceszerzésnek neveznek. Komaasszonyék összegyűlnek, ki kolbászt, ki rétest, ki sódart, ki fánkot, ki sült baromfit vitetvén ki a szőlőhöz, elkezdik a lakozást a szélső pincénél, onnan tovább mennek, mindenütt mulatván vígan, de tisztességesen egy keveset, mígnem összegyűjtik a barátságos hajlékokat.
Veszprém megyében, Palota közelében állnak Puszta-Palota omladékai, mely hajdan Mátyás Király nyári mulatóhelye volt. A közelben található a Tikeritó, mely hajdan halastó lehetett, ahogy a köznép körében terjedő szóbeszéd is utal rá, hogy ez Mátyás Király halastava volt. A Tihany környéki Öskü faluban a katolikus templom egy régi török mecset, melyet kör alakúra építettek. A lakodalmak gazdagok étellel, borral, meleg és mézes pálinkával, a jobbmódúaknál eltartanak két nap is egymás után.
A Zala megyei népbeszéd hibás, de a míveltebb tájakon már kezdik magukat formálni. Gyakran hallhatni deáknyelvből elrontott, nevetséges kiejtéseket, például a "Serbus humilibus viri carissime!" köszöntést. Különösen mondják ki az idegen nyelvekből kölcsönzött szavakat is: csiszlér a tislér, isterázsa a strázsa, áslong az anslog, pallika a pántlika.
A magyar nyelv sokszínűsége a Balaton vidékén
A Balaton környéke a magyar nyelv dialektusainak gazdag tárháza. Zala megyében a népbeszéd sok hibával tarkított, de a míveltebb tájakon már megfigyelhető a fejlődés. Gyakran hallhatni deáknyelvből elrontott, nevetséges kiejtéseket, valamint az idegen szavak sajátos használatát. A valóságos nemzeti szavakat is gyakran megrontják, vagy megcsonkítják, megtoldják, vagy betűit elcserélik, vagy táji beszéddel mondják ki.
Somogy megye tájszavait is megfigyelhetjük, mint például a keléncs (kilincs), áspa (matóla), tikmony (tojás), lud tikmony (lúdtojás), tusa (csuka), szakajtó (kenyérkosár), balaska (kis fejsze), kukolla (pálinkaégető ház), pompos (kisded kenyér), vakarcs (a teknőről levakart tésztából sült kenyér), kinder (feneketlen vízi mélység).
A Veszprém megyei Palotánál kezdődő vidék szőlőhegyei meglehetős és állandó bort teremnek. A Bakonyban álló Puszta-Palota omladékai mellett található Tikeritó, mely hajdan halastó lehetett. A Tihany környéki Öskü faluban a tótok jó sörfőzéséről híresek. Lakodalmaik gazdagok étellel, borral, meleg és mézes pálinkával.
A nyelvészet besorolása szerint Baranya északi része, az ezzel érintkező magyar falvak, továbbá a Tolnai Sárköz is az ún. észak-baranyai nyelvjáráshoz tartozik. Három-négy emberöltővel korábban erősebb volt a tájnyelviség, mint mondjuk az 1930-as években. A szomszédos Hegyhát magyarjainak nyelvi sajátosságait próbálták leírni, mely szerint e vidéken nincs annyi eredeti sajátosság, annyi régi nyelvkincs, annyi ósdi zamatu alakzat, mint némely tősgyökeres magyar vidéken. Véleményük szerint a vidék magyarjainak jelentős része - évszázadokkal korábban - szláv eredetű, vagy legalábbis kettős nyelvhasználatú volt.
A Balaton környékének történelmi emlékei
A Balaton környéke gazdag történelmi emlékekben. Keszthely közelében található Gyulafy várának romjai, melyet Kisfaludy Sándor költő szentelt fel. A vár alatti Tsobántz faluban ásnak egy rózsaszínű földet, mellyel a lakósok Somogyba kereskednek.
Szántódpuszta közelében a Balaton-Henye szőlőhegyének ormozatján van egy hosszú, meredek sziklasor, mely Törökök halálának neveztetik. A legenda szerint egy török csapat szorult ide, és innen ugrattak le. A mai napig nyílakat, török késeket és szablyadarabokat találnak itt.
Nagyvázsonyban áll Kinizsi Pál várkastélya, egy négyszögű vastag toronnyal, mely már csak omladékban látható. A közelben található a Szentmihályi Klastrom romjai, melynek templomában Kinizsi Pál és társa, Miszlenovits földi maradványai voltak eltemetve. A sírt kincskeresők dúlták fel, tetemeiket kihányták.
A Balaton története - Ismeretterjesztő - HetiFlex Kultúra Oktatás Utazás Történelem
A Pántlika Bisztró: A Balaton északi partjának gasztronómiai gyöngyszeme
A Pántlika Bisztró Csopakon található, és Kovács Alfréd és Kovács-Véninger Bianka vezetik. A bisztró házias ételeket és nápolyi stílusú pizzákat kínál, melyek a vendégek kedvenceivé váltak. Az étlap választéka három havonta változik, így mindig újdonságokkal várják a betérőket.
A bisztróban a vidéki romantika dominál, a gondosan kialakított terasz és belső tér otthonos hangulatot áraszt. A kezdeti koncepció alapja a saláták és a 48 órás kelesztésű, nápolyi stílusú pizzatészta volt, melyet Preyer György, a budapesti Vegazzi pizzaszakácsa segítségével tökéletesítettek. A pizzák mellett szeptember óta egy egylapos bisztrókínálatból is lehet válogatni, tipikusan egyszerű, de nagyszerű fogások közül.
Kovács Alfréd és Kovács-Véninger Bianka közös álma volt, hogy átköltözzenek az északi partra, majd amikor rátaláltak erre a házra, megszületett az étterem koncepciója, amelyet a tulajdonos is szívesen fogadott, így szabad volt a pálya ahhoz, hogy megvalósítsák közös tervüket. Az italkínálatban limonádék, almafröccs, a Tamás Pince szörpjei, sörök, gin-tonikok és borok sorakoznak.
