Legkorábbi bibliafordításaink az úgynevezett előreformációs mozgalmak során jöttek létre. Wyclif tanítása elterjedt Csehországban és elindította Husz János mozgalmát. Husz János eszméit pedig áthozták Magyarországra a Prágában tanuló ifjak. Közülük Tamás és Bálint mesterről tudunk név szerint is, akik (Szalkai Balázs ferences rendfőnök lejegyzése szerint) "a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították" valószínűleg Moldvában, 1436-1439 között.
Ez a kéziratos, ún. Bécsi-kódex (Bécs, Udvari Könyvtár) - Három egykorú kéz másolta, kb. 1466-ból való. Ószövetségi könyveket, többnyire kisprófétai iratokat tartalmaz magyar nyelven. Müncheni-kódex (München, Udvari Könyvtár) - Másolója, Németi György a moldovai Tatrosban, 1466-ban fejezte be munkáját. "Mü atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék te neved. Jöjjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mü testi kenyerönk felett való kenyeret adjad münekünk ma. És bocsásad münékünk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vigy minket kisértetbe. De szabadócs münket gonosztól.
Apor-kódex (Székely Nemzeti Múzeum) - Három kéz írta a XV. század második felében. Az első teljes, az eredeti nyelvekről való magyar bibliafordítás, az úgynevezett Vizsolyi Biblia, Károli Gáspár munkája. Az elnevezés a kinyomtatás helyére, a Hernád menti Vizsoly községre utal. Itt működött rövid ideig Mantskovit Bálint nyomdája, mely dacolva a protestáns nyomdák elkobzására vonatkozó rendelettel, végül is alig két esztendő alatt kinyomtatta a Bibliát.
Károli - eredeti nevén Radicsics Gáspár (1529 körül-1591) - Nagykárolyban született. A "Károli" nevet Nagykárolyra való emlékezésből és tiszteletből vette föl a kor humanista tudósainak mintájára: Carolus Gasparus. (Mivel írásban a "j" hangot akkor még nem jelölték "ly"-nal, nevének írása Károlinak rögzült. Az első teljes magyar Biblia fordítója Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában tanult. Ifjúkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése. Gönci beiktatására készített Két könyvében (1563, legújabb kiadás: Károli Gáspár, a gönci prédikátor. Magyar Hírmondó sorozat, Budapest, Magvető Kiadó, 1984) már több szentírási részletet közölt saját fordításában, s a próféciák kiváló ismerőjének bizonyult.
Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Megrázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek. Az elkészült fejezeteket a gyermek Szenci Molnár Albert vitte naponta gyalogszerrel Göncről Vizsolyba. Kisebb-nagyobb tévesztései ellenére Károli fordítása máig legszebb, legjobb bibliafordításunk.
Elöljáró beszéde és kommentárjai közvetlenül is tanúsítják, hogy szerzője valóban "Isten nevét hívta segítségül", komolyan hitt a Szentírás isteni ihletettségében. Így valóban Isten Lelke "adja a hitelét, varázsát, időtálló erejét, s azt a tekintélyét, amely minden más fordítás fölé emeli, hiszen soha nem nyilvánította egyetlen egyház sem hivatalossá, mégis annak számított." (Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai. Református Zsinati Iroda kiadása, Budapest, 1982, 54-55. A Vizsolyi Biblia megjelenése után nem sokkal Károli meghalt. Nagy vágya, melyről Szenci Molnár Albertnek beszélt, teljesült: "Csak az Isten addig éltessen, míg a Bibliát kibocsáthassam, kész vagyok meghalni és Krisztushoz költözni".
A Károli-fordítás gyors elterjedése késztette a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. A munkát Káldi György (1573-1634) jezsuitára bízták, aki fordítását Gyulafehérvárott kezdte el 1605-ben, és Olmützben fejezte be 1607-ben. Többszöri átnézés és javítás után 1626-ban, Bécsben jelent meg. Káldi bibliafordításának alapja a Vulgata, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított. A Káldi fordítás viszonylag kis példányszámban jelent meg, így Káldi nyelvezete - mely Károliéhoz ugyan nem hasonlítható, mégis szép stílusú volt -, nem vert gyökeret sem a nép, sem a költészet nyelvében.
Káldi fordítását 200 esztendeig használta a katolikus egyház. Első revíziója 1834-35-ben, a második 1851-ben zajlott le. A harmadik vált a leghíresebbé, melyet Tárkányi Béla végzett el és több kiadást is megért (1862-65, 1892, 1915-16). A negyedik revízió 1927-34 között hagyta el a nyomdát.
20. századi protestáns új fordítás és revíziók
Az 1975-ben megjelent Új fordítás a huszadik századi magyar protestantizmus kiemelkedő lelki, szellemi és kulturális örökségévé vált. Az új fordítás 1974 őszére elkészült, szövegét B. Lőrinczy Éva kandidátus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője lektorálta. 1975 tavaszán került nyomdába a kész lenyomat, és 1975 októberében az Egyetemi Nyomda befejezte az első kiadás példányainak nyomtatását. Azóta az új fordítású Biblia két revízión ment keresztül, a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottságának köszönhetően, 1990-ben és 2014-ben.
A magyarországi református egyház ezt az 1908-as szöveget használja mindmáig autorizált Bibliaként - az új fordítás mellett. A magyar Bibliatársulat tagegyházaiban a szervezet megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója által megjelentetett és forgalmazott Szentírás-fordításokat tekintik hivatalosnak. A bibliafordításért az úgynevezett szöveggondozó bizottság felel. Ez a változó összetételű, a bibliatársulathoz tartozó tagegyházak lelkészképző intézeteinek biblikus tanszékvezetőiből álló testület döntött úgy 2006-ban, hogy ideje újra "naprakésszé" tenni az 1975-ös, új fordítású Biblia 1990-ben egyszer már javított szövegét.
A feladattal egy négytagú - református, evangélikus és adventista teológusokból álló - bizottságot bíztak meg. A revizorok - mindamellett, hogy megőrzik a bibliai szöveg tagolását, és ragaszkodnak az emelkedett, mai beszélt köznyelvi szinthez - javítanak a fordítás egységességén és következetességén, javítják a felismert nyomdahibákat és fordítási tévedéseket, és az archaikus, ma már nem használatos kifejezéseket is igyekeznek újakkal kiváltani. Mostanra Mózes öt könyve, illetve Máté evangéliuma és Pál apostol rómaiakhoz írt levele készült el. A próbakiadások részben már most is megtalálhatók, illetve megtalálhatók lesznek a bibliatársulat internetes oldalán, ezenkívül pedig a tagegyházak honlapjain is igyekeznek elhelyezni őket.
Az új bibliafordítás elvei akkor formálódtak ki, amikor a bibliafordítás tudománya is önállósult a nemzetközi színtéren. Ennek a tudományos fejlődésnek és az azt kísérő vitáknak a lenyomata tetten érhető az ó- és újszövetségi szakbizottságok útkereséseiben. Abban konszenzus volt, hogy az új fordítás alapja a modern bibliatudomány és szövegkritika eredményeit tükröző Kittel-, illetve Nestle-szövegek legyenek. Jelszóként Kocsis Elemér fordító, későbbi püspök szerint ezt fogalmazták meg: „szöveghűség - jó magyarság - gyülekezetszerűség”.
Vita volt és maradt ugyanakkor a bizottságok tagjai között az úgynevezett konkordantivitás (vagyis, hogy a fordítás inkább formai vagy tartalmi megfeleltetéssel történjék) és az akkor újnak számító dinamikus ekvivalencia elve kérdésében. Az új magyar protestáns bibliafordítást jelentősen támogatta a Bibliatársulatok Világszövetsége (United Bible Societies), legfőképpen szakmai eszközökkel: konferenciák, fordítói konzultánsok bevonása, majd később nyomdagépek beszerzése. Ennek kiemelkedő állomása volt az 1970. november 10-14. között Budapesten tartott nemzetközi bibliafordítói konferencia, amelyen Eugene A. Nida is részt vett.
A Károli-Biblia 1908-as és későbbi revíziói
A korábbi bibliafordítások között kétség nélkül a legjelentősebb és legtekintélyesebb a református esperes, Károlyi Gáspár fordítása volt, amely először 1590-ben jelent meg az észak-magyarországi Vizsolyban. Nagyon hamar világossá vált, hogy egyetlen bibliafordítás, így a vizsolyi sem örök és változ(tat)hatatlan, legyen bármilyen kiváló, Lélektől lélekig ható, egyházformáló és életeket megszólító. A magyar nyelv változása miatt a Károlyi-Biblia is hamarosan revízióra szorult. Elsőként Szenci Molnár Albert, Károlyi egyik tanítványa végezte el a szükséges szövegjavításokat 1608-ban, Hanauban megjelent kiadásában. Sok revízió követte egymást az évszázadok során, némelyik kimondottan a revízió szándékával készült, máskor azonban önállónak szánt bibliafordítási kísérletekről mondta ki az utókor, hogy végső soron Károlyi-revíziók voltak.
Az utolsó jelentős revíziót már a 19. század végén, a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízása alapján egy protestáns teológusokból álló bizottságnak köszönhetjük. Ez a mélyreható, szinte már önálló bibliafordításnak is tekinthető revízió 1908-ban jelent meg. Az 1908-as revízióról már a megjelenése idején viták folytak (ez persze egyáltalán nem meglepő új bibliafordítások esetében); egyesek azt kifogásolták, hogy túl mélyreható változtatásokat hozott, mások azt, hogy csak félmunkát végzett, és inkább egy új bibliafordításra lett volna szükség. Kétségkívül archaikusabb szöveg jelent meg, mint amit a korszak irodalmi, illetve köznyelve indokolt volna (ennek belátásához elég fellapozni az ugyancsak 1908-ban indult Nyugat lapszámait). Az új magyar bibliafordítás iránti igény tehát fennmaradt. Károlyi Gáspár fordításának tekintélye miatt ugyanakkor csak revízióról illett beszélni egyházi körökben.
Az 1930-as évek elején a Brit és Külföldi Bibliatársulat már elhatározott egy újabb revíziót. Ennek végrehajtásával Czeglédy Sándor volt pápai teológiai tanárt, valamint Raffay Sándor evangélikus püspököt bízták meg. Az 1940-es évek végének óriási politikai változásai oda vezettek, hogy a Brit és Külföldi Bibliatársulat elhagyta Magyarországot, és a magyar Biblia kiadásának feladatát, valamint egy esetlegesen elkészítendő új fordítás felelősségét 1949-ben a református egyházra ruházta át. Egyházunk ezt a munkát ökumenikus szellemben kívánta gyakorolni, ezért létrejött a Magyar Bibliatanács, amelynek elsődleges feladata volt az új Károlyi-revízió koordinálása.
Az újszövetségi szakbizottság 1951-re elkészítette az Újszövetség revízióját, amely valóban modernebb lett, mint az 1908-as szöveg. Ugyanakkor a bizottságokban sokan adtak hangot abbéli meggyőződésüknek, hogy a Károli-Biblia revíziója nem folytatható tovább a Károlyi-szöveg jellegzetességeinek elvesztése nélkül. Dönteni kellett, hogy vagy érthető, akkori magyar nyelven szóljon a fordítás, vagy továbbra is emlékeztessen a Károlyi-szövegre. Az újszövetségi bizottságot 1964-ben átalakították, és akkor már nem revízióra, hanem egy új fordítás elkészítésére kapott megbízást.
Modern kiadások, olvasmányosság és elterjedtség
Az új kiadás célja: úgy őrizze meg az 1908-ban kiadott Károli-Bibliát a mai generációk számára, hogy ne csak olvasni tudják, hanem világosan értsék ők is. Ennek érdekében az archaikus írásformát, a helyesírási és külalaki régiességet át kellett formálni maivá. A mintegy száz éve kiadott Biblia szövegképe már nyomdatechnikailag sem modern, szinte olvashatatlan. A régi szövegkép, a régi tipográfia, a régi tördelés elavult, így új formába kellett öltöztetni - tájékoztatott Pecsuk Ottó főtitkár, a KRE Hittudományi Karának docense.
Mindezeket a változtatásokat úgy akarták megoldani, hogy ne modern Bibliát alkossanak: a tartalom megmaradt, de a régi szöveg átalakult, mai helyesírással, mai szövegképpel. Új tördelést kapott a kiadvány, de igyekeztek megőrizni a régi szövegkép értékeit. A újratördelés folyamán tehát mindig figyeltek a régire is. A kereszthivatkozások a lap alján lábjegyzetbe kerültek. A szakaszcímeket kiemelték, de igyekeztek nem túlhangsúlyozni. A Bibliatársulat elnöke feltette a kérdést: értjük is, amit olvasunk? Nem elég csak olvasni, érteni is kell azt. Erre jó ez az új kiadású Biblia. A püspök szerint mindennél nagyobb kincsei e kiadásnak a kereszthivatkozások -amelyeket a lap alján találunk -, hiszen ezek segítenek eligazodni az igazi reformátori bibliai szóhasználatban, itt a Biblia magyarázza önmagát.
Szabó András szerint a Bibliával való foglalkozás mindig is kollektív munka volt. Már a Vizsolyi Biblián is többen dolgoztak. Ez nagy formátumú Bibliaként jelent meg, csak az úrasztalára kitéve, templomban lehetett használni. Ez lett a protestáns Biblia. Történelmi visszaemlékezését azzal folytatta: az elkövetkezendő években egyre kisebb formátumban, kézbeadhatóként, kézikönyvként adták ki a Bibliát.
A 17-18. században a különböző fordítások, kiadások, nyomtatványok egyre nagyobb számban, elsősorban külföldön (Németországban, Svájcban) láttak napvilágot. Így igény merült fel a Károli-féle Biblia felújítására, javítására. Ez készült el 1908-ra. Ennek a szövegét láthatjuk viszont a most, 2021-ben kiadott verzióban.
Az 1975-ben megjelent Új fordítás a huszadik századi magyar protestantizmus kiemelkedő lelki, szellemi és kulturális örökségévé vált. Az 1975-ös új fordítás gyors elterjedése késztette a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. Egy-két évvel a Biblia évét (2008) megelőzően történt meg először, hogy többet adtak el az új fordítású Bibliából, mint az 1590-es, Károli-féle fordítás 1908-as revíziójából. Ma már egyértelműen az új fordításúból fogy több; körülbelül hatvan-negyven százalékos arányról beszélhetünk. A kétféle fordításból évente összesen körülbelül huszonöt-harmincezer példányt adnak el. Az Újszövetség-kiadásokkal, az evangéliumokat és/vagy a zsoltárokat tartalmazó kiadványokkal együtt ez a szám megközelíti a negyvenezret. A katolikus egyházban évente ennek körülbelül a másfélszeresét értékesítik. Mindent összevetve tehát hazánkban évente mintegy százezer Biblia jelenik meg és kerül kereskedelmi forgalomba.
Kiadások, kiegészítők és szolgáltatások
Ma már egyértelműen az új fordításúból fogy több; körülbelül hatvan-negyven százalékos arányról beszélhetünk. A Bibliatársulat szöveggondozásában két új edícója is megjelent a Szentírásnak. Az egyik a revideált új fordítású Biblia (2014). A másik az 1908-as Károli-Biblia idén napvilágot látott, a mai magyar helyesírás szerint revideált változata. A munkálatok 2015-ben kezdődtek. Nem volt egyszerű feladat - emlékezett vissza Pecsuk Ottó -, hiszen csak a szöveg javításához három év kellett. A legfontosabb szempont az volt, hogy a történelmi, archaikus szöveget úgy alakítsák át maivá, az új olvasók számára is jól érthetővé, hogy közben a tartalmi részéhez ne nyúljanak hozzá.
A szakembereknek sokszor dönteniük kellett: a régies megfogalmazások sorát (például a népnyelvi elemeket, népies fordulatokat) átírják-e maivá, vagy teljesen hagyják el, esetleg őrizzék meg eredeti formájában (hiszen ez sem áll távol késői korok nyelvétől, s máig érthető). Az új kiadás célja: úgy őrizze meg az 1908-ban kiadott Károli-Bibliát a mai generációk számára, hogy ne csak olvasni tudják, hanem világosan értsék ők is. Ennek érdekében az archaikus írásformát, a helyesírási és külalaki régiességet át kellett formálni maivá.
Webáruházi kínálat helyett a könyvekkel és velünk való személyes találkozást szeretnénk ajánlani! Elkötelezett hívei vagyunk a régi vágású, böngésző - töprengő - beleolvasgató típusú jelenlétnek egy otthonos térben, ahol bátran kérdezhet, sőt kéréseit vagy javaslatait is örömmel fogadjuk. Látogatása alkalom lehet egy rövid pihenőre is a nap forgatagában, vagy egy jó beszélgetésre a könyvek olvasgatása közben. Szeretettel várjuk minden hétköznap 10-19 óra között!
BIBLIÁK Kálvin Kiadó - Magyar Bibliatársulat: Károli és újfordítású Biblia különböző méretekben Magyarázatos Biblia Veritas Kiadó: Újonnan revideált Károli Biblia különböző méret és színválasztékban EFO - Biblia egyszerű fordításban Kecskeméthy István Biblia fordítása Csia Lajos Újszövetség fordítása Regiszteres Károli Biblia Egyedi bőrkötésben Bibliák és énekeskönyvek. Idegen nyelvű Bibliák nagy választékban, több mint 30 féle nyelven.
BIBLIAOLVASÓ KALAUZOK ÉNEKESKÖNYVEK Református énekeskönyv 3 féle méretben Krisztus az énekem Hallelujah! Az Úrnak zengjen az ének - ifjúsági énekeskönyv Tanúd vagyok Uram Erőm és énekem az Úr Jézust áldja énekünk - gyermekénekek Jertek, énekeljünk - gyermekénekek Adjatok hálát az Istennek! - kórusművek Református Korálkönyv I. Cantate Domino! - intonációk Zengjetek orgonák! - intonációk
KOMMENTÁROK nagy választékban Dr.Ablonczy Dániel, Dr.Balla Péter, Dr. Bolyki János, Egeresi László, Kálvin János, Dr. Lenkeyné Semsey Klára, Szikszai Béni, John Stott, John F. Walwoord, … TEOLÓGIAI KIADVÁNYOK Kálvin János, Philip Yancey, John Stott, Max Lucado, Rick Warren, … A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának egykori és mai professzorainak könyvei
PRÉDIKÁCIÓS - ÁHÍTATOS - IMÁDSÁGOS KÖTETEK Dr. Bogárdi Szabó István, Cseri Kálmán, Farkas József, Gyökössy Endre, Joó Sándor, Molnár Miklós, Szabó Imre, Ravasz László, Zimányi József, Dunántúli lelkészek prédikációs kötetei Horváth Levente, Luther Márton, Steinbach József, Spurgeon, Varga László, Victor János, Visky István, Zászkaliczky Pál áhítatos kötetei
KERESZTYÉN SZELLEMISÉGŰ SZÉPIRODALOM REGÉNYEK: John Bunyan, C.S. Lewis, Lloyd C. Az 1975-ben megjelent Új fordítás a huszadik századi magyar protestantizmus kiemelkedő lelki, szellemi és kulturális örökségévé vált.
