Németh László pedagógiai gondolkodása: életút és neveléstudományi örökség

lakott. 1907 tavaszán ide költözött a hatéves Németh László szüleivel. utcai házban kezdte meg elemi iskolai tanulmányait. később, de a felnőtt Németh László visszatért gyermekkora színhelyére. és az Áldás utcai iskolában mint háziorvos működött hosszú éveken át. a Törökvész úton, élete alkonyán pedig a Pasaréten élt. polgárai. A Toldy főreál gimnáziumban érettségizett. készült, de 1920-ban átiratkozott az orvosi egyetemre. Kórházban dolgozott. aratta, és díjnyertese volt a Nyugat egyik pályázatának. mély barátság fűzi. 1934-től a rádió irodalmi osztályának vezetője. művét, a Villámfénynél-t 1938-ban mutatja be a Nemzeti Színház. fordításait.

Németh László A „vallásos" nevelésről című esszéjében arról ír, hogy életében két olyan foglalkozása volt, amely az üdvözülésben rejlő fennmaradás két lehetőségét ígérte: az egyik a művészi, a másik a tanári. „Az embernek mintha nemcsak a természete születne vele, de a foglalkozása is. Én például nyilván tanárnak születtem11 - írja.1

Középiskolája elvégzése után a bölcsészeire iratkozott be. De abban az időben az irodalomra és a tudományokra életkorban és gondolkodásban is aggastyán professzorok tanították a jövendő tanárait. „Én nemcsak azt nem tudtam, hogy az irodalomban tudóskodó emberek nagy része színvak, s büszkék is színvakságukra, de arról sem volt fogalmam, hogy ez a színérzékenység az élet során nemigen nő, s én magam, sem fogok húsz év múlva sem sokkal többet érteni azokhoz a dolgokhoz; amelyekről ezek a díjazott bölcsek -- olyan megbotránkoztatóan - semmit sem tudtak."2

Az unalmas fejtegetések és a maradiság távozásra késztette a tanári pályára készülő jelöltet. Az első félév végén az indexét aláíratta és átiratkozott az orvosi karra. A fiatal orvos körülményei úgy alakultak, hogy rendelő nyitásával egyidőben iskolaorvosi beosztást vállalt, így került a „régi polgáristák" közé, előbb az Egressy úti körzetbe, később a Medve utcai polgáriba. Milyen volt a régi polgárista fiú?

„Ha szobrász lettem volna, úgy faragtam volna ki, ahogy most közel húsz év múltán is látom: az orrtól elkívánkozó cipőtalp, a kinőtt, rövidnadrágos ruhában most bontakozó férfitest, a szakfelügyelő rosszallását kiváltó kócos haj alatt előreszegzett homlok, eleven tekintet, megjelenése inkább tartózkodó, tudata a környezetével elfoglalt, mögötte mégis egy nagy, egészséges követelés emelkedik. Munkásismerősöm énnekem aránylag kevés volt. Azt, hogy ha munkásságról, munkásosztályról beszéltek, nem betű s üres fogalmi váz jelent meg előttem, ezeknek a fiúknak s a szüleiknek köszönhettem.

„Az iskolaorvosi munka sajátossága, hogy "a kutatást érdemessé s a minőségi munkát lehetővé teszi". Meggyőződése volt, hogyha az ember figyelni kezdi a munkáját, kísérleteket, vizsgálatokat végez, a gályapadból laboratórium válik. Szerinte nem a foglalkozás gépies; az ember hajlik a gépiességre. Kezdetben az orvosi szempontokat kívánta az oktatás javára értékesíteni. "Előbb egy új gyermekalkattan vagy fejlődéstan lebegett előttem, később a tanulókról készített gondos iskolaorvosi jellemrajzok. A szónak abban a tág, humanista-természettudományos értelmében igyekeztem a pedagógiának embertani alapot adni, ahogy az antropológia szót Dilthey használja a tizenötödik-tizenhetedik századról szóló műveiben."9

Németh László egész életét jellemző kísérletező kedvének s az általa követelményként megfogalmazott minőségelvnek gyümölcse ez a polgáristák szomatikus és szellemi fejlődését vizsgáló könyv. A kora színvonalán álló, igényesen és módszeresen végzett kutatás eredményeit foglalja össze. Igényességére, kutatói felkészültségére jellemző az első kiadáshoz fűzött megjegyzése. Itt megírta, hogy munkája nem irodalmi alkotás, és nem is kész tudományos mű. "Én munka közben készült vázlatnak tekintem, mely magamnak új kiindulópontokat ad s másokat hasonló munkára ösztönözhet."10

Szerinte szükség van a vizsgálat megismétlésére, ellenőrzésére, gyakorlati kipróbálására, a felvetett kérdések irodalmának feldolgozására. A szakirodalom úgy tartja, hogy a könyv az irodalom és a tudomány határán mozog. A könyvről és az általa elvégzett vizsgálatokról Németh Lászlót mint orvost a tanulókban végbement testi változás és az ezzel összefüggő értelmi fejlődés érdekelte. A könyv ennek megfelelően az akkor ismert és használt mérések adatait elemezve foglalkozik a tanulók testméreteivel, szervalkataival és értelmességével.

Az iskolaorvosi alkattan fő eredménye egy iskolaorvosi jellemrajz lehet, melyet átad az osztályfőnöknek használatra és kiegészítésre. Könyvében be is mutatott néhány "kísérleti" jellemrajzot, várva az észrevételeket. (Meg kell jegyezni, hogy a Gyermektanulmányi Társaság 1913-ban tartott első kongresszusán elfogadott határozata támogatta az iskolai egészségnevelést és az iskolaorvosi hálózat fejlesztését. Az alkattan, mint az orvostudománynak írói érdeklődéséhez közel álló része, medikus korától foglalkoztatta Németh Lászlót. Ebben meghatározó szerepe volt professzorainak; Korányi Sándornak, "aki az élettani gondolkozást vezette be a belgyógyászatba" és Ranschburg Pálnak, akinek szép könyve: Az emberi elme "valóságos enciklopédiáját adta a tovább tanulmányozható orvosi lélektannak".19

iskolaorvosi munka illusztráció

tags: #pedagogiai #hajszal #nemeth #laszlo #laz