Keresztyén közösségfejlesztő munkatársképzésünk ötödik évfolyamának tanéve a Berekfürdőn megkezdett feladatai után Piricsén folytatódik, ahol négy intenzív nap alatt hasznosították az elmúlt évben elsajátított elméleti tapasztalatokat a terepen. A Szabolcs-Szatmár-Beregi településen zajló terepgyakorlat a gyakorlati szolgálat és a helyi közösség megismerésének egyaránt kiemelt jelentőséggel bírt.
A terepgyakorlat legfőbb eseményei és élményei
„Vendégek és vendéglátók egyaránt nagy izgalommal vártuk az Együtt-Egymásért képzés 2023. július 5. és 8. közötti terepgyakorlatát” - mondta Attila. A szerdai nap közös ebéd utáni imával és énekléssel kezdődött, majd Piricse személyes megismerésére és körsétára került sor. A pénteki közösségi piknik a Művelődési Ház kertjében volt a fénypont, mely során az előkészületekben részt vevők megtisztelték a helyi közösséget az előrehaladott eseménnyel.
A résztvevők között különösen emlékezetes volt a testvérek összefogása és egymásra figyelése: a vendégek és a helyiek kölcsönösen segítették egymást a programok lezajlása során. A beszámolók szerint a közösségi megnyilvánulásokon túl a bizonyságtételek is erősítő hatást gyakoroltak mind a vendégek, mind a helyiek számára. A debreceni teológushallgató Kiss Réka az események mozgalmasságát és közösségi élményét hangsúlyozta, kiemelve a presbitérium megismerését és a házigazdai vendéglátást.
A templom és környezete történelmi-építészeti öröksége Piricsén
A piricsei templom román kori alapokra épülő, egyhajós, egyenes szentélyzáródású építmény, amelynek nyugati kapuja előtt egy bejárati előépítmény található. Fölötte körablakon keresztül jut be a fény a hajóba, és a diadalív félköríves kialakítású. A szentély keleti zárófalán hosszú, keskeny ablak nyílik, míg a déli oldalon további nyílászárók rekonstruálják a XIII. századi építkezés formáját. A falakat tíz tartóelemmel erősítik, míg a templom közelében álló fa harangtorony 1791-ben épült, és 11 méter magas.
A templom története gazdag: a XIV. század első negyedére tehető a tatárjárás utáni újjáépítés, a romantikus díszítés előtti gótikus freskók nyomai máig felfedhetők. A reformáció elterjedése után 1597 körül a gyülekezet átvette a régi épület használatát, a freskókat lemeszelték, és a XVII. század elején világias díszítőfestés került a falakra. A templom belső terét jellemzi a famennyezet, az 1801-ben készült berendezési elemek és a 1882-ben megújított boltozat. A harangtornyot 1791-ben emelték, hagyományos faragott elemekkel, kiemelkedő emlékei a középkori népi építési technikának.
A templom 1988-as teljeskörű műemléki helyreállítása során a tetőfedést megújították, a vakolt falakat felújították, a korszerűsítés során visszaépítették az 1891-ben elbontott sekrestyét, majd a belső berendezési tárgyak többsége az 1980-as évek helyreállításakor készült. Az egyházközség adatainak összegzése szerint a Piricse-i templom 1597-es reformációtól fogva református közösséghez tartozik, az anyakönyvek 1786 óta őrződnek, templomuk legutóbbi felújítása pedig 2023-ban fejeződött be. A paróka címe: Piricse, Táncsics utca 1., Templombúcsú: december 6.
Az egyházközség sokrétű története és küldetése
Az 18. század elején Piricse is görögkatolikus egyházközségként alakult, majd 1779-ben fatemplom épült, amelyet az 1845-ös tervek alapján 1876-ban szenteltek fel. Encsencs és Piricse kapcsolata a történet fontos része: a falu protokollja szerint az egyházközség közép-európai kapcsolatrendszerében a liturgikus tárgyak Nyírbéltekről Piricsére kerülhettek át a történelmi migrációk következtében. A templom és harangtornyának helyreállítása során a 20. század második fele felé megőrzésre került liturgikus elemek és a berendezések döntő része 1980-as évek során készült el.
A parókián belül sokféle tevékenység folytatódik: a fiatalok számára szervezett expo és táborelemek, valamint a közösségi rendezvények, amelyek célja a helyi közösség identitásának megőrzése és megerősítése. A környező települések történelmi örökségének megismerése mellett a közösség a mai kihívásokra is reagál, például a roma holokauszt emlékezetének bemutatásával vagy a fiatalok identitáskeresésének támogatásával is foglalkozik.
További gondolatok a hit és a közösség kapcsolatrendszeréről
A templomi beszámolókban megfogalmazódik, hogy a hit útja nem csupán csodákra vonatkozik, hanem a megtapasztalásokra és személyes találkozásokra épül. A Biblia történeteinek példázatai, mint Tamás a kézcsapásnál, Pál apostol követése vagy a halfogás utáni imádság, mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a személyes találkozás Krisztussal ad értelmet a közösségi életnek és küldetésnek. Ugyanakkor hangsúlyozzák felelősségünket: hogy hitünket közvetítsük a világnak, és ne terheljük meg másokat felesleges nyomással, hanem kövessük Krisztust a hit közösségépítő útján.
A fiatalok és a gyülekezet jövőjét érintő beszélgetésekben felmerülnek kérdések a választás és a jelölés etikai-közösségi feltételeiről, a szolgálatba lépések időzítéséről és a hit字ismeretek további mélyítéséről. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara által vezetett összefüggő programok és hittanos-táborkezdeményezések hozzájárulnak a közösségi identitás megerősítéséhez és a fiatalok elköteleződéséhez.
Összegzés a helyi identitás és a közösségi küldetés tükrében
A Piricsei református parókia és közössége sokrétű történetet hordoz: a templom ötvözi a román kori építészet jellegzetességeit, a közösség modern keresztény missziós tevékenységeket végez, és a helyi kultúra megőrzése mellett nyitott a jövő kihívásaira. A terepgyakorlat és a közösségépítő programok révén a diákok a gyakorlati szolgálat és a hitbeli megerősödés összefüggéseit tapasztalják meg, miközben a Piricse templomának története és az egyházközség tevékenységei gazdag kontextust adnak a modern keresztény közösségépítéshez.
Marsovszky Magdolna- interjú (Rekurzív- kerekeszatal szünet)
Meta description: Piricsei református parókia története, a terepgyakorlat eseményei és közösségi missziók összefoglalása a hit és közösség összekapcsolódásáról.
tags: #piricsei #reformatus #parokia