Az IgNobel-díj: A Tudomány Nevetséges Oldala

Az Ignobel-díj (Ig Nobel Prize) a Nobel-díj paródiája, amelyet olyan nemzetközi tudományos élet szereplői kaphatnak meg, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy mulatságos javaslatokhoz vezetett.

Az alapszabály szerint olyan kutatással lehet elnyerni, amelyet nem lehet vagy nem érdemes megismételni. A díjat rendszeresen komoly kutatók kapják mulatságos, ám érdekes kutatásokért.

A díjazottakat az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap szerkesztőgárdája néhány harvardi - egyetemi és főiskolai - egyesülettel együttműködve választja ki. A nyertesek a Harvard Egyetemen egy látványos gálán vehetik át jutalmukat igazi Nobel-díjasoktól.

Korábbi díjazottak és kutatásaik

Az alábbiakban bemutatunk néhány figyelemre méltó IgNobel-díjas kutatást az elmúlt évekből:

2019

• A kutatócsoport a pizzafogyasztás kedvező élettani hatását vizsgálta. Megfigyeléseik szerint a pizza csökkenti egyes ráktípusok kialakulásának esélyét, illetve csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát - abban az esetben, ha eredeti olasz pizzáról van szó. Erről három komoly orvosi szaklapban is publikáltak cikket.
• Az állatok tanításánál alkalmazott klikkeres tanítás módszerét alkalmazták ortopéd sebészek képzésénél. A gyakorlati sebészképzésben sok esetben komoly problémát jelent az idősebb szakemberek és a fiatal orvosok közti konfliktushelyzet, ilyen stresszel teli helyzetben nehezebb a módszerek elsajátítása.
• A csótányok mágneses tulajdonságainak vizsgálata közben azt mérték fel, hogyan hat a mágneses tér az élő illetve az elpusztult csótányokra.
• A kutatásukban arra keresték a választ, hogy a férfiak jobb és bal heréje közti hőmérséklet-különbség miként alakul pucér, illetve felöltözött állapotban. A herezacskó fő funkciója az, hogy biztosítsa a herék alacsonyabb hőmérsékletét, amely hőmérséklet a termékenységre van hatással.
• Az 5 éves gyerekek napi nyáltermelésének mennyiségét mérték fel.
• A csecsemők pelenkacseréjét és alfelük mosását-szárítását végző automatát szerkesztett és szabadalmaztatott. A masina gyorsan és biztonságosan elvégzi a feladatot.
• Azt vizsgálták, hogy mely ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. Az eredményeik szerint a román lej tartotta meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, ebben a bankjegy gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas.
• Azt tanulmányozták, hogy a viszkető testrészek vakarása mekkora élvezetet jelent, különböző testrészek esetében.
• A mosoly hatását vizsgálta annak mozdulatát utánzó arcizomtartás segítségével. A kísérleti alanyainak egy golyóstollat kellett a szájukban fogni kétféle módon, az egyikkel a mosolyhoz nagyon hasonlóan álltak az arcizmok, a másik pedig megakadályozta a mosolyizmok működését.
• A vombat kocka alakú ürülékének eredetére keresték a választ. Az ausztrál emlős speciális felépítésű bélfala segítségével képes kockákat „termelni”, a felfedezésnek mérnöki alkalmazásokban lehet jelentősége.

2018

• Azt vizsgálták, hogy gyorsabban távozik-e a vesekő a szervezetből hullámvasutazáskor. A kísérlethez 3D-nyomtatású vesét és vesekövet használtak.
• Azt vizsgálták, hogy javítja-e az alkalmazottak hatékonyságát, ha vudubabán töltik ki haragjukat a bántalmazó főnökeik miatt.
• A kutatócsoport tagjai addig súrolgattak 18.

2017

• A macskák reológiájáról című elméleti tanulmány szerint a macskák egyszerre szilárd és folyékony halmazállapotúak. Ezt arra a megfigyelésére alapozza, hogy a macskák gyakorlatilag képesek belefolyni bármilyen tárolóedénybe, legyen szó dobozról, üveggömbről vagy éppen mosdókagylóról.
• A kutatócsoport felfedezte, hogy a didzseridúzók kevésbé horkolnak.
• Hogyan befolyásolja az élő krokodilokkal való kapcsolat a szerencsejátékra való hajlamot. Soha ne mosolyogj egy krokodilra című tanulmányukban bebizonyították, hogy az elektronikus játékgépeken történő fogadási ingert fokozza a hüllők által kiváltott izgatottság.
• A kenti háziorvos, James Heathcote, szabadidejében megfejtette az emberiséget a feljegyzett történelem előtti idők óta izgató rejtélyt, hogy miért is olyan nagy az idős emberek füle. Vizsgálatai során megállapította, hogy gravitáció nyújtja meg azt, ami annál hosszabban hat a fülünkre, minél tovább élünk.
• Női pénisz, férfi vagina és azok egymáshoz kapcsolódó evolúciója a barlangi rovarokban című tanulmányukért. Megállapították, hogy a Neotrogla barlangi rovar nőstényei bonyolult péniszszerű szervvel rendelkeznek, amely intromittáló szervként működik, és a nőstényt a hímhez rögzíti.
• A folyadékcsúszás dinamikájának tanulmányozásáért, annak megállapítása érdekében, hogy mi történik, ha egy személy hátrébb sétál, miközben egy csésze kávét hordoz. Megállapította, hogy ha egy félig teli borosüveg oldalirányban oszcillál 4 Hz-en, a bor finoman hullámzik a felszínen. Ha azonban egy hengeres bögre ugyanolyan mozgásnak van kitéve, nem tart sokáig, amíg a folyadék agresszíven himbálózik a pohárban, és végül kilöttyen.
• Az Emberi vér a farkatlan vérszopó denevér (szőrös lábú vámpírdenevér) (Diphylla ecaudata) étrendjében című tanulmányukban kimutatták a D. ecaudata székletében lévő DNS-fragmensek PCR-amplifikációjával a csirkehús és az emberi vér rendszeres fogyasztását - ez a faj újfajta ragadozó. Eredményeik azt sugallják, hogy a D. ecaudata étrendje a vártnál rugalmasabb.
• A sajt utálatának neurológiai alapjai felderítésére fejlett agyi szkennelési technológiát használtak annak mérésére, hogy egyesek miért utálják a sajtot. A kísérleti alanyoknak egy MRI-gépben kellett feküdniük, miközben különböző sajtokat szagoltattak velük.
• Bebizonyították, hogy sok iker felnőtt korában nem tudja a gyerekkori képeken megkülönböztetni magát a testvérétől. Magyarázatuk szerint az egypetéjű ikreknél az önarckép megjelenése átfedésben van az ikertestvér képével. A nagyon hasonló fizikai tulajdonságok megakadályozta az ikrek azon képességét, hogy megkülönböztessék magukat ikertestvérüktől.
• Bebizonyították, hogy a fejlődő emberi magzat sokkal jobban reagál arra a zenére, amelyet elektromechanikusan az anya hüvelyében játszanak, mint arra a zenére, amelyet elektromechanikusan az anya hasán játszanak. 106, a normál terhességük 14 és 39 hetében járó anyán végzett vizsgálat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az intravaginálisan alkalmazott intenzív ingerekre (intravaginális zenékre [IVM] a magzat erőteljesebben reagált, mint azokra, amelyeket az anya hasára helyezett emitterekkel keltettek (hasi zene [ABM]). A terhesség 16-39. hetében a magzat már ismétlődő száj- vagy nyelvmozgásokkal reagált az intravaginálisan kibocsátott zenére, amely mozgások nem voltak megfigyelhetők az ABM vagy az IVV (intravaginális vibráció) esetében.
• A különböző típusú textíliák hatása a szexuális aktivitásra című tanulmányában azt vizsgálta, hogyan hat a szexuális életre a különböző anyagokból - poliészterből, gyapjúból - készült nadrágok viselete.
• A díjazott kutatások a fénypolarizáció különböző jelenségeire mutatnak rá a temetői szitakötők, valamint a böglyök viselkedéséből kiindulva. Azt kutatták, miért nem kedvelik a bögölyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. Megfigyelték, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Megállapították hogy a fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza: A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.A kutatócsoport jelentős európai uniós támogatás bevonásával speciális bögölycsapdákat fejlesztett ki, melyek működése a kutatásokban vizsgált fénypolarizációs jelenségeken alapul. Mind a szitakötők, mind pedig a böglyök elfoghatók a poláris fény alkalmazásával, így a kutatásnak nemcsak a tudományos, de a gyakorlati haszna is rendkívül jelentős.
• Megoldotta a személyautók károsanyag-kibocsátásának évszázados problémáját azzal, hogy járműveik elektromechanikus úton csökkentették a kibocsátást minden alkalommal, amikor érzékelték, hogy ezt a tulajdonságukat tesztelik. A Volkswagen kitüntetése kivételnek számít, a szokásoknak megfelelően az IgNobel-díjakat mindig elismert kutatók kapják komoly, bár furcsa kutatásaikért.
• A kutatócsapat ezer hazudós embert kérdezett meg arról, milyen gyakran hazudik. Azt is vizsgálták, hihető választ adnak-e a kérdésre. Az eredmény szerint az emberek átlagosan naponta 2,2 alkalommal hazudnak.
• Charles Foster borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját.
• Kidolgozták, hogyan lehet kémiai úton megfordítani a tojás főzésének folyamatát, vagyis a főtt tojásból nyerset csinálni.
• Felfedezték, hogy a huh? kifejezés, vagy annak valamilyen megfelelője minden emberi nyelvben megtalálható. Ez azért érdekes, mondták el a díjazottak, mert a nyelvészek többsége azon az állásponton van, hogy univerzális szavak nem léteznek, mivel az azonos jelentésű szavaknak a hangalakja tér el (pl. dog és kutya), azonos hangalak esetén pedig általában a jelentés különbözik nyelvenként (pl. angolul a hit hangsor ütést jelent, míg magyarul egészen mást). A szakértők a világ több pontján is hangfelvételeket készítettek falusi emberekkel, és arra lettek figyelmesek, hogy a szóbeli kommunikációnak a jelek szerint mindenütt szerves részét képezi a huh?
• Igazolták, hogy majdnem minden emlős 21 másodperc alatt (plusz-mínusz 13 másodperc) üríti ki húgyhólyagját. A „vizelés univerzális törvénye” szerint tehát az ürítés hossza gyakorlatilag független a testmérettől, és így a húgyhólyag méretétől is.
• Kísérletekkel vizsgálták, hogy milyen pozitív élettani hatásokkal járhat az intenzív csókolózás és más intim tevékenységek folytatása. Többek közt kimutatták, hogy egy 30 perces csókolózás drámaian csökkenti a pollenallergia kellemetlen tüneteit, ugyanis mérsékli a vérben az immunglobulin E szintjét, amely kulcsszerepet játszik az allergia kiváltásában. A kutatók szerint vélhetően arról lehet szó, hogy a csókolózás következtében mérséklődik a stressz, így az egyébként heves immunválasz is visszafogottabb lesz.
• Vizsgálatai során egy 17. századi marokkói szultánnak 4 feleségétől és 500 ágyasától összesen 888 utódja született három évtized leforgása alatt. Számításaik alapján a hihetetlennek tűnő gyermekszám egyáltalán nem lehetetlen, és ennek eléréséhez nincs is szükség akkora háremre, mint amekkorával a szultán állítólagosan rendelkezett. Napi 1‒1,6 közösüléssel, és 65 szeretővel is meg lehet valósítani ugyanezt, írják. Sőt: a vizsgálatokból az derült ki, hogy 110 fő fölött a háremből kikerülő gyermekek számának növekedése gyakorlatilag leáll, vagyis ennél nagyobb háremet tulajdonképpen felesleges is „üzemeltetni”, ha a gyermekek számának maximalizálása a cél.
• Két, egymástól függetlenül tevékenykedő amerikai kutató nyerte el a díjat. Justin Schmidt a Schmidt-féle fájdalomskála kidolgozásáért részesült a kitüntetésben, amely a különböző rovarcsípések relatív fájdalmasságát határozza meg. Michael L. Smith pedig annak teszteléséért nyerte el a díjat, hogy a test különböző részein mennyire fájdalmasak a méhcsípések. Schmidt 78 különböző állattal csípette meg magát a tudomány szolgálatában, Smith pedig 38 napon keresztül naponta 5 csípést élt át, és testének 25 különböző részén vizsgálta ezek fájdalmasságát.Ez utóbbi kutatásból az derült ki, hogy csípésileg a legérzékenyebb pontot az orrlyukak jelentik, amelyeket az felső ajak és a hímvessző követ. A legkevésbé az a fájdalmas, ha a méh a koponyát, a középső lábujjakat, vagy a felkart csípi meg. A Schmidt által vizsgált 78 faj közül a világ legnagyobb hangyája, a Paraponera clavata csípése bizonyult a legfájdalmasabbnak, amely órákig tartó agóniával és hallucinációkkal járt együtt a kutató elmondása szerint.
• Kísérletileg vizsgálták, hogy ha egy botot erősítenek a tyúkok farára, azok járása hasonlít-e a dinoszauruszuk mozgásához. Napjainkban már elfogadott ténynek számít, hogy a madarak nem egyszerűen az őshüllők rokonai, hanem maguk is élő dinoszauruszok. A tyúkok ennek megfelelően nagyon sok tekintetben hasonlítanak a kihalt Theropodákra, van azonban néhány kulcskülönbség köztük. Mind a Tyrannosaurus, mind a tyúk két lábon, és lábujjain jár(t), és lábuk csontozata is nagyon hasonló felépítésű, a madarak azonban nem rendelkeznek farokkal, ami nagyban megnehezíti a dinoszauruszok mozgásának madarakon keresztüli modellezését. A mozgások elemzéséből kiderült, hogy a testtömeg 12 százalékát kitevő farok cipelésének eredményeként valóban korlátozottabbá vált a térdek mozgathatósága, a comb ugyanakkor ezt kompenzálandó jóval nagyobb mértékben kezdett mozogni. Ennek következtében a combcsont enyhén hosszabbra nőtt a farokkal ellátott madarakban.
• Rájöttek, hogy az akut vakbélgyulladás nagy pontossággal diagnosztizálható annak alapján, hogy a páciens milyen fokú fájdalmat érez, amikor fekvőrendőrökön hajt keresztül. A szakértők szerint a fekvőrendőr-teszt megbízhatóbban segíthet a diagnózis megállapításában, mint az általában vizsgált tünetek, ha pedig telefonon történik az állapotfelmérés, a fekvőrendőrökön jelentkező fájdalom a legárulkodóbb jele lehet annak, hogy valakinek vakbélgyulladása van. Márpedig ilyen esetekben a minél gyorsabb diagnózis nagyban befolyásolhatja a betegség végkimenetelét, hiszen a műtét halogatásával megnő a perforáció kockázata. Az is igaz ugyanakkor, hogy a vakbélműtétre küldött betegek 40 százalékáról az derül ki utólag, hogy nem a vakbél gyulladása okozta esetükben a problémát.
• A banánhéj súrlódási együtthatójának vizsgálata során bebizonyították, hogy a banánhéj valóban csúszósabb, mint az alma vagy a narancs héja.
• Az arc-pareidolia neurális és viselkedési összefüggései. Megállapítása: ha elég ideig nézünk valamit, simán belelátunk egy arcot.

A megnyírt nők esete és a társadalmi normák

A második világháború utáni Franciaországban a "megnyírt nők" jelensége, amikor a kollaboránsokkal szexuális kapcsolatot létesítő nőket nyilvánosan megbüntettek, a társadalmi normák és a nemi szerepek változásának összetett kérdéskörét vetette fel.

Ezek a nők gyakran nem csupán kollaborálásért, hanem más okokból, például féltékenység vagy családon belüli erőszak elől való menekülésként is feljelentést tehettek. A hivatalos jogi megítélés szerint az "érzelmi kollaborálás" nem minősült nemzetellenes cselekménynek.

A 20. század elejétől kezdve a nők társadalmi helyzete átalakult, új lehetőségek nyíltak meg számukra az oktatásban és a munka világában. Ez a változás feszültséget keltett a hagyományos nemi szerepekben, és a férfiak gyakran szorongtak a nők emancipációjától.

A "la garçonne" jelenség, amely a független, emancipált nő ideálját testesítette meg, a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelem szimbólumává vált.

A tudomány humoros oldala

Az IgNobel-díj rávilágít arra, hogy a tudomány nem mindig komoly és merev. E mulatságos díj révén olyan kutatások is elismerésben részesülhetnek, amelyek bár furcsának tűnhetnek, mégis hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, vagy éppen új perspektívákat nyitnak meg.

Az IgNobel-díj célja, hogy felhívja a figyelmet a tudomány humoros és váratlan oldalára, ösztönözze a kíváncsiságot és a kritikai gondolkodást, valamint szórakoztassa a közönséget.

tags: #punishment #hajvagas #noknek