Az Astoria felől nézve a Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca egykor Budapest egyik legfőbb városi tengelyét képezte, amely a Dunával és az Erzsébet-híddal összekötve a város központi oxidációs zónáját adta. A századforduló városrendezési törekvései során a Dunához és az új Erzsébet-híddal való összekötéshez igazították a főútvonalakat, a rendezett Kossuth Lajos utca két sorban, sarokkupolás bérpalotákkal szegélyezve idézte az akkori pompa szépségét.
Az úton végig kávéházak, üzletek és mozik vonzották a nagyszámú sétálót, így a belváros pezsgő sétáló-övezetként is funkcionált. A hetvenes-nyolcvanas évek folyamán azonban a forgalmi tervezés hibái sorozata vezetett a jelenleg látható állapothoz: az útvárosi autópályává válása és a sétálóterületek leromlása mind-mind a korábbi hibás döntések eredményei. A Kossuth utca és a Rákóczi út között kialakult átalakulás következményeként a sétálóövezetek kiürültek, az árkádok és a terek pedig részben hajléktalanszállássá, részben üzlet nélküli ürességgé váltak.
A kortárs közlekedés és a jelentős átalakítás előkészítése
A 2014-es fővárosi terv megfogalmazta, hogy a tengelyt komplexen kell rekonstrukálni: a forgalom egy részét csillapítani, a közösségi közlekedést fejleszteni, a gyalogos és kerékpáros infrastruktúrát bővíteni, és közterületeket korszerűsítésével megújítani. A terv a középre helyezett buszsávot úgy alakította ki, hogy később villamos kiépítésére is alkalmas legyen, középre ütemezett új peronok és középső gyalogos-átkelőhelyek létrehozását irányozta elő. Emellett a fasorok ültetésével és új díszburkolatokkal javítani kívánták a városi életminőséget.
A projekt fő célkitűzései
- Megőrizni és éltetni a Budapest Szíve program szellemiségét a Kossuth Lajos utca-Rákóczi út tengelyén, a tranzitforgalom terhelésének minimalizálásával a belvároson át.
- javítani a közösségi közlekedés feltételeit, és balra történő íves kanyarodási lehetőségeket a forgalom gördülékenyebbé tételére.
- maximális mértékben növelni a gyalogos- és zöldterületeket, fasorok telepítésével részben árkádok alatti járdák helyett nyitott terek létrehozása.
- akadálymentes kapcsolatok kiépítése a csomópontokban és a köztes szakaszokon.
- forgalomcsillapítás eredményeként zaj- és levegőszennyezés csökkentése, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a teljes tengelyen.
- új várakozóhelyek, rakodóhelyek létrehozása, és a központi területek modernebb arculata.
- hosszú távon a villamos-visszaállítás feltételeinek megteremtése a jelentősebb központi csomópontokban.
A jelenlegi állapot és a jövőbeni remények
A Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca jelenleg Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, amely az 1970-es években kialakított formáját őrzi, és hosszú ideje nem esett át átfogó felújításon. A gyalogosok számára aluljárókba kényszerül a közlekedés, nincs kijelölt kerékpárút, és a közlekedés zaj- és levegőszennyezése jelentős. A tengely összekapcsolása a belvároson átvezető tranzitforgalommal tehát nélkülözhetetlen reformot igényel.
A STARTVONALON - a BKK és a városi tervezők törekvései szerint - a 2014-2020 közötti európai uniós ciklusra készülve előkészítették a projektek megvalósítását, hogy minél gyorsabban elindulhassanak a beruházások. A tervezett és előkészített projektek a közterek átépítését, a középre helyezett buszsávot és a fasorok ültetését, továbbá a gyalogosfelületek és akadálymentes átjárások fejlesztését célozzák. A fő cél, hogy a tengelyen megvalósuló forgalomcsillapítás révén a zaj- és levegőszennyezés mérséklődjön, és a gyalogos-kerékpáros infrastruktúra kiépítésével élhetőbb legyen a belváros.
A vasúti és közlekedési kapcsolatok intelligens összekapcsolása
A terv megvalósítása során kiemelt figyelem jut a közösségi közlekedés fejlesztésére és a kerékpáros közlekedés bővítésére. Az Erzsébet híd-Rákóczi út tengely teljes hosszában irányhelyes kerékpársávokat hoznak létre, és a Március 15. tértől Baross térig tartó szakaszon a forgalom új rendje alakul ki. A buszsáv középre rendezése, új középső peronok és több akadálymentes gyalogosátkelő segíti a mindennapi közlekedést, miközben a terület kereskedelmi és szolgáltatói funkciói fellendülnek.
Az útvonal átépítésének hosszú távú hatásai
Az átépítés hosszú távon lehetővé teszi a parkolók és rakodóhelyek kijelölését mindkét oldalon, és a vállalkozások számára attraktívabb közterületeket teremt. A gyalogosfelületek növelése, az új fasorok ültetése és a díszburkolatok bevezetése a belváros esztétikáját és élhetőségét javítja. A város továbbra is megőrizné az út eredeti karakterét, de modernizált és környezetbarátabb formában.
Speciális megjegyzések
Az árkádosítás a külsőbb részeken a 1970-es évek óta meghatározza az épületek és a gyalogos területek viszonyát. A járdák beépítése az épületek alá hozzájárult a sétálóterületek kizsúfolásához, és ezzel párhuzamosan a belvárosi üzletek sínylődni kezdtek. A tervek megvalósítása reményt ad arra, hogy a város visszanyerje régi pezsgő hangulatát, miközben a modern közlekedési igényeket is kielégíti.
Praktikus adatok és példák a helyszínen
Az út mentén a korábbi részletek között megtalálhatók a történelmi épületek és ikonikus helyszínek, mint például a Stern-ház vagy a Puskin-mozi, amely az út hangulatát egykori fényében idézi fel. A Puskin-mozi például 1926-ban Fórumként nyitott, art deco belsőépítészete ma is megtekinthető a filmvetítések előtt és után. Az Astoria metróállomás és aluljáró 1963-as átépítésével párhuzamosan a gyalogos aluljárók jelentősége a belvárosi közlekedésben nőtt.
Adatok a helyzet hátteréről
A Rákóczi út és a Kossuth Lajos utca története összességében a város egyik legfontosabb főútvonala volt, amely az elmúlt évtizedekben dinamikus átépítésen ment keresztül. A gyalogosforgalom visszaszorulása, az aluljárók növekvő szerepe és az árkádosítás olyan jelenségek, amelyeket a terv célzottan meg kíván oldani a közösségi közlekedés és városi életminőség javítása érdekében.