Raszta Kossuth Lajos életrajza

Kossuth Lajos (Monokon, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére.

Származása: a Kossuth falváról (ma: Kossuth nevű városrész Turócszentmártonnak) eredő, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja.

A család első okleveles említése 1263-ból való.

Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál.

Kossuth Lajos születésének időpontjáról a szaktudományban vita folyt; 1802-ben született Monokon, a leghivatalosabb adatok szerint.

Édesanyja Weber Karolina (1770-1853) portréja.

Tanulmányait Eperjesen az evangélikus kollégiumban kezdte, ahol a német nyelvet sajátította el, majd a Sárospataki Református Kollégiumban folytatta jogi tanulmányait.

Az iskola elvégzése után hazatért, s előbb apja mellett; majd az eperjesi Kardos Samu mellett töltötte joggyakorlatát.

Innen Pestre került, ahol 1821-től 1823-ig a királyi ítélőtáblánál joggyakornokoskodott.

Ügyvédi diplomáját 1823. szeptember 26-án kapta meg.

Pesten szeretett volna maradni, de végül 1824 őszén visszatért Zemplén megyébe.

Ügyvédi oklevelét a sátoraljaújhelyi megyeházán hirdették ki 1824-ben.

Karrierje gyorsan ívelt fel: először a sátoraljaújhelyi evangélikus egyházközség ügyvédje, 1827-ben táblabíró, később pedig Sátoraljaújhely ügyésze lett.

1830-ban a megyei politikai életbe a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be.

1831-ben kolerabiztosként szerepet játszott a járvány megfékezésében, és Sátoraljaújhely felkelők elleni védelmének megszervezésében.

A reformországgyűlés 1836 tavaszától berekesztése után az ellenzék érdekében írásaival és beszédeivel próbálta megőrizni a közvélemény figyelmét a közélet iránt.

Fogsága alatt sokat olvasott és írt, angol nyelvtudását fejlesztette ki, s 1840 májusában szabadult.

A Pálffy-Fidél-féle reakció végét érte, és Kossuth mint a Landerer által kiadott Pesti Hírlap szerkesztője közvetlen összeköttetésbe sietett a hazafias iránt felbuzduló olvasókkal.

A házassága Meszlényi Teréziával 1841. január 9-én köttetett; Terézia a meszleni Meszlényi család sarja.

Kossuth Lajos gyakran hivatkozott a reformidők törekvéseire és a modern magyar politikai újságírás megteremtésére.

A Pesti Hírlap első száma 1841. január 2-án jelent meg, és Kossuth ott alakította ki a vezércikk fogalmát.

Vezércikkei a gazdaság és a társadalom égető problémáit dolgozták fel, egységes programként kapcsolták össze a reformgondolatokat.

A Védegylet megalapítását 1842-ben kezdeményezte, célja a hazai ipar fejlesztése és a gazdasági önállóság előmozdítása volt.

A Védegylet 1844. október 6-án Pozsonyban alakuló gyűlésén Kossuth lett az igazgató, a tagok pedig esküjükben vállalták, hogy hat évig csak hazai árut vásárolnak.

A reformkori vitákban Széchenyivel szemben Kossuth a radikálisabb, társadalmi átalakulást hangsúlyozó politikát képviselt.

A liberális ellenzéken belül az Ellenzéki Párt programját 1847-ben alakították ki, amely Deák Ferenc segítségével foglalta keretbe az ellenzéki programot.

A Batthyány-kormányban 1848 április 7-től pénzügyminiszter volt, s ezt követően az országot érintő pénzügyi és gazdasági reformokat törekedett vezetni.

1848 szeptember 12-ig töltötte be a pénzügyminiszteri tisztet, majd az 1848 októberi események után az OHB elnökei közé került.

Az OHB elnökeként részt vett az ország védelmének szervezésében és toborzásában, összekapcsolva a hadseregi és gazdasági előkészületeket.

1849. április 14-én Debrecenben kiadták a függetlenségi nyilatkozatot, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuthot választották kormányzó-elnökké.

A szabadságharc végső szakaszában nehéz helyzetbe került, mert az orosz intervenció és háborús vereségek helyzetét rontották.

A temesvári csata után Görgei Artúr vezetésével vitatkozások zajlottak a hadműveletek feletti ellenőrzésről, és Kossuth emigrációba kényszerült.

Kossuth a menekülés után Londonban és az Egyesült Államokban is aktívan próbálta támogatni a szabadságharc ügyét, majd később Torinóba költözött.

1867-ben az osztrák-kiegyezést élesen ellenezte, Cassandra-levelet írt Deák Ferencnek, amelyben a kiegyezést a nemzet vesztének nevezte.

1894-ben halt meg; halála után hosszú ideig népszerű alakja maradt a magyar történelemnek, kultusz alakult ki köré.

Kossuth-emlékek és szobrok világszerte

Kossuth Lajos élete és tevékenysége szorosan összefonódik a magyar reform- és szabadságharc korszakaival, munkássága hozzájárult a polgári jogok és a függetlenségi törekvések szemléletformálásához.

tags: #raszta #kossuth #lajos