Brüsszelben kedden ismét meghallgatják a magyar kormányt, szerinte el kell gondolkodni azon, hogy újabb szakaszba léptessék a Magyarország elleni, 7. cikk szerinti eljárást.
Jessica Rosencrantz, Svédország EU-ügyi minisztere az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülése előtti doorstep sajtótájékoztatóján azt mondta: nagyon aggódnak a legújabb magyarországi fejlemények, „a jogállamiság és az átláthatóság hanyatlása, valamint a civil társadalommal szembeni fellépés” miatt.
Hozzátette: Magyarországgal szemben már hét éve folyik az úgynevezett 7. A svéd miniszter kitért arra is, hogy országával együtt összesen 17 uniós tagállam írta alá azt a levelet, amelyben egyértelműen kimondják, hogy „elfogadhatatlan a Pride-felvonulások elleni fellépés” Magyarországon.
Az ülés előtt többek között Joakim Strand, Finnország Európa-ügyi minisztere is aggodalmát fejezte ki a magyarországi fejlemények miatt.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ugyanakkor arról beszélt az ülés előtt, hogy a 7. Szerinte a magyar kormány „nyílt és őszinte” párbeszédre törekszik.
Az Európai Parlament még 2018-ban indította meg a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben.
Az eljárás keretében akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban.
Az uniós szerződés megsértésének megállapításához minősített többség, a szavazati jog felfüggesztéséhez pedig (Magyarországot kivéve) az összes uniós tagállam szavazata szükséges.
Orbán Viktor miniszterelnök meghívására munkalátogatásra Budapestre utazik Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke február 23-án - jelentette be közleményében Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A találkozó témája Magyarország és Svédország védelmi és biztonságpolitikai együttműködése, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülés lesz.
Megbeszélésükön az Európai Unió előtt álló stratégiai menetrendet is áttekintik - közölte Havasi Bertalan.
Orbán Viktor és Ulf Kristersson a tárgyalás eredményeiről sajtótájékoztatón számol majd be.
Egy nappal azt követően, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök bejelentette, hogy Budapestre utazik, a Fidesz frakcióvezetője levélben fordult a házelnökhöz, hogy tűzze napirendre a Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról szóló parlamenti szavazást.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Stockholm üdvözöli, hogy a magyar parlament a jövő héten szavazhat Svédország NATO-csatlakozásáról.
A tárcavezető elmondta: természetesen örülnek a hírnek.
A Világgazdaság is beszámolt arról, hogy a svéd külügyminiszter még úgy fogalmazott korábban, hogy nincs miről tárgyalni a NATO-tagság ügyében, de arra számít, hogy a magyar parlament jóváhagyja hazája csatlakozását.
Mint ismert a NATO bővítéséhez az összes tagállam jóváhagyása szükséges.
Ez a svédek esetében azt jelenti, hogy már csak Magyarország döntése kell ahhoz, hogy a skandináv ország is az észak-atlanti szövetség tagjává váljon.
A magyar kormányfő az idei évértékelőjében már jelezte: hogy az Országgyűlés tavasszal ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását.
Tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter őszre ígérte, hogy a svéd csatlakozás kérdése az Országgyűlés napirendjére kerül.
Svédország NATO-tagsága megerősítené a szövetség északi szárnyát és segítené a szövetség keleti szárnyának védelmét is.
2024. A nemzetközi sajtó magyar vonatkozású cikkei közt ezekben a napokban az a hír tarol, hogy pénteken Budapestre látogat a svéd miniszterelnök, hétfőn pedig a magyar Országgyűlés ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást.
Az erről szóló beszámolók általában kitérnek az Orbán Viktor szombati évértékelőjén elhangzott bejelentésre, valamint Kocsis Máté napirendi kezdeményezésére.
A Dagens Nyheter című stockholmi lap idézi Pål Jonson védelmi minisztert, aki üdvözölte a kilátásba helyezett szavazást, és reményének adott hangot, hogy az valóban meg is történik.
„Várjuk, hogy felvonják a svéd lobogót a székház előtt” - tette hozzá Oscar Sjöstedt, a Svéd Néppárt képviselője.
Ulf Kristersson kormányfő előzőleg bejelentette, hogy pénteken Budapestre utazik, ahogyan azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök számos párttársa követelte - írja a Dagens Nyheter, hozzátéve, hogy a Fidesz parlamenti többsége garantálja a svéd NATO-tagság elfogadását.
A lap ismerteti a procedúrát, amely szerint a parlamenti szavazás után a ratifikációs okmányt öt napon belül kell a köztársasági elnök elé terjeszteni, de mivel Novák Katalin lemondott, Kövér László parlamenti elnök fogja aláírni a dokumentumot.
Ezután azt Washingtonba viszik, és átadják az amerikai külügyminisztériumban.
Végül Svédország hivatalosan letétbe helyezi NATO-csatlakozási okmányát.
Ez történhet Washingtonban, de - miként az Finnország esetében történt - Brüsszelben is.
A Változások hátterében Orbán Viktor és Ulf Kristersson találkozói a Gripen-együttműködésről és a NATO-tagság áttekintéséről mindkét fél szempontjából fontosak.
A svéd és a magyar vezetők közötti múlt időkből táplálkozó történelmi emlékek a közös értékek megerősítésére törekednek, mint Raoul Wallenberg tettei vagy az 1956-os események.

A kínai gyors Brüsszel előtti állomása kapcsán a Politico európai kiadása beszámol arról, hogy Kína állami vasúttársasága akadályokba ütközött Brüsszelben, mivel az EU a külföldi szubvenciókat szabályozó rendelet alapján vizsgálódik a CRRC ügyben.
A BRÜSSZELI vizsgálat kapcsán Bulgária ugyanoda a fő kérdésre koncentrál: a beruházási érték meghaladja-e a 250 millió eurót, ami alapján Brüsszel hatókörbe kerül.
Az együttműködésben a magyar fél a Gripenek magyarországi legfőbb összefüggéseit hangsúlyozza, és a NATO-elnökség közvetlen összefüggésében a magyar hadsereg fejlesztését tartja kiemelt prioritásnak.
Az események fényében a svéd-magyar kapcsolatok egy hosszú és összetett történet részeként értelmezhetők, amelybe a biztonság és a védelmi együttműködés mellett a demokrácia és jogállamiság kérdései is beletartoznak.
Svájc „felismerte, hogy jobban kell együttműködnie a NATO-val”, mivel a semlegessége kétségessé vált • FRANCE 24
Részletek a NATO-csatlakozás procedúrájáról
- Az összes tagállam jóváhagyása szükséges a ratifikációhoz.
- A parlamenti szavazás után a ratifikációs okmányt öt napon belül kell a köztársasági elnök elé terjeszteni.
- Novák Katalin lemondása miatt Kövér László alá fogja írni a dokumentumot.
- A dokumentum Washingtonba kerül, majd az amerikai külügyminisztériumban kerül átadásra.
- Végül Svédország letétbe helyezi a csatlakozási okmányt Brüsszelben vagy Washingtonban.
- Svédország és Magyarország közötti történelmi kapcsolatok erősítése a közös stratégiai célok mentén.
- A Gripenek-típusú együttműködés továbblépése és hosszú távú katonai együttműködés.
- A demokratikus értékek és jogállamiság megőrzése a tagállamok közötti párbeszéd és együttműködés révén.
Az interakciók során elhangzott nyilatkozatok és a politikai visszajelzések nagyban befolyásolják a nemzetközi koalíciók dinamikáját és a tagállamok közötti bizalmat a transzatlanti kötelékek megerősítésében.