Remington 10s írógép jellemzői és a tömeggyártás előtti felhasználás története

Remington Standard Typewriter No:7 asztali írógép.Amerikai gyártmány 1898-ban készült 126 éves fából készült billentyűzettel rendelkező muzeális írógép.

A komplett felujitás az írásra való alkalmasságot is lehetővé tette.

A betűk kör alakban helyezkednek el.

A leírt szöveg csak a kocsi felemelése után lesz látható.

Magyar billetyűzettel rendelkezik.

ártó tokkal ellátott írógép képe (18 szó)

Német billentyűzet.Szervizelt.

Uj szalag.

1940 körüli.

Remington Standard Typewriter No:7 asztali írógép.Amerikai gyártmány.

1906 ban készült.

Felujitás utáni állapot.

Írásra is használható.

Különlegessége hogy billentyűzete fából készült és hibátlanul működik.

A leirt szöveget csak a kocsi felhajtása után lehet megtekinteni.

Magyar billentyűzettel rendelkezik.

Magyar billentyűzet.Szervizelt.

#3 Remington Standard Typewriter N.7. Telefonáljon!

Amerikai gyártmány.1899 ben készült.Felujitás utáni állapot.

Működőképes írásra is alkalmas.

Különlegessége a fából készült billentyűzet ami jelenleg is hibátlanul működik.

Billenytűzete magyar kiosztású és jobbra dűlő a betűk látható képe.

A leirt szöveg csak a kocsi felhajtása után látható.

Telefonáljon!

Telefonáljon!

Amerikában készült 1912 körül.Három billentyűsorral rendelkezik.Részleges felujitás utáni állapot.

Telefonáljon!

Magyar billentyűzet. Szervizelt. Uj szalag. 3 hónap garancia.

Telefonáljon!

Telefonáljon!

Magyar felujitott billeentyűzet. Uj szalag. 3 hónap garancia.

Telefonáljon!

Amerikában gyártották 1905 körül. A betűkarok körben helyezkednek el.

A leirt szöveg csak a kocsi felhajtása után lessz láthatóó.

Működőképes.

Telefonáljon!

Szervizelt.

Feujitott kék magyar biletyzet.

Telefonáljon!

írással kapcsolatos muzeáli kiállítás (8 szóból álló cím)

Német gyártmány. 1906 körül készülhetett.

Telefonáljon!

Szervizelt német billentyűzet. Uj szalag.

Telefonáljon!

Asztali írógép.Amerikai gyártmány. 1910 után készült.

Működőképes.

Telefonáljon!

Szervizelt.

Német fekete billentyűzet.Uj szalag.

Garancia 3 hónap.Szép állapotú.

Telefonáljon!

Asztali írógép. Német gyártmány. Működőképes. Fellelt állapotban.

Telefonáljon!

Szervizelt. Korához képest szép állapotú.

Telefonáljon!

Amerikai gyártmány.Több mint 100 éves. Működőképes fellelt állapotban.

Telefonáljon!

Telefonáljon!

Telefonáljon!

Amerikai gyártású több mint 100 éves. Telefonáljon!

Német gyártmány.Működőképes állapotú. Telefonáljon!

Telefonáljon!

Német gyártmány működőképes állapotú. Telefonáljon!

Telefonáljon!

Telefonáljon!

Amerikai gyártmány.Működőképest felujitott állapot. Telefonáljon!

Németországban készült 1900 utáni gyártású tipus. Működőképes tisztított állapotú egyedi kialakítású készülék.

Múzeumunk tulajdonában van két antik írógép. Az egyik egy AEG modell, a másik pedig egy Rheinmetall Borsig márkájú gép, melyeket a két világháwarú között gyártottak.

Az egyik tulajdonosa Dékány Endre református lelkész volt. A kiváló egyháztörténész, a teológa doktora, aki a magyar irodalom kutatója is volt, számos publikációt jelentett meg munkássága alatt, miközben aktív lelkészi szolgálatot végzett Középbogárdpusztán, Litéren, Egyházasrádócon és Zalaegerszegen.

Vajon hány igehirdetés, publikáció készült ezek közül ezen az írógépen?

Gondolták volna, hogy a géppel való írás gondolata már a 18. században megfogalmazódott?

Az első írógépet Kempelen Farkas építette Mária Terézia vak keresztlányának a 18. század derekán.

A ma ismert írógép fejlődése azonban a következő évszázad alatt történt.

Ezalatt az idő alatt fejlesztették ki, hogy az írógépek képesek legyenek festékszalagot használni, körben helyezték el a betűkarokat, lehessen kis és nagybetűket is írni, írásjeleket használni, kialakult az ún. QWERTY-billentyűzetkiosztás, amit a mai napig is használunk a számítógépeknél, s megoldották, hogy látható legyen a szöveg gépelés közben.

These után a 20. század elején megindult a tömeges gyártás.

Nagyon sok nagynevű cég gyártott írógépet: Remington, Royal, AEG, Continental, Naumann Erika, Rheinmetall Borsig stb.

Az alapötletet az angliai Henry Mill vetette fel még 1714-ben.

Találmányát be is jegyeztette, a szabadalmi levél ma is megvan: “Egy gép vagy mesterséges rendszer egyes betűknek egymás után való leírására, melyek a papíron vagy pergamenen olyan tisztán és érthetően látszanak, hogy nem lehet a nyomtatástól megkülönböztetni”.

Ebben a korban sok hasonló kezdeményezés volt.

Elsősorban nem az írás mechanizmusát akarták megoldani, hanem a vakoknak szerettek volna segítséget nyújtani az íráshoz.

Az egyik jelentős a magyar Kempelen Farkas nevéhez köthető, akit főleg Sakk-automatája révén ismerhetünk.

1779-ben készített gépe leginkább még zongorához hasonlított és fából készült.

Mária Terézia vak keresztlánya, Mária Paradis számára készítette.

Paradis korának legnagyobb énekes tehetsége volt, a császárnő Kempelen Farkast kérte meg, hogy tanítsa meg olvasni.

Először a feltaláló kivágott betűkön megtanította a lánynak az ABC-t, majd megalkotta az írógépet.

Sajnos ezt a gépet sem lehet rekonstruálni, mivel sem leírás, sem kép nem maradt meg róla, a gép pedig megsemmisült.

Azonban két írásmunka fennmaradt amit ezen írtak: egyiket a linzi vakok intézete, a másikat egy bécsi múzeum őrzi.

Ez Mária Paradis köszönőlevele, amely meg is jelent egy pozsonyi lapban: „Tekintetes Uram! Vak tanítványát a legnagyobb boldogsággal tölti el, hogy az ön segítségével írni és olvasni tud. Talán az Ön szemében is megrezdül a könny, mialatt első levelemet olvassa, melyet az Ön gépével írtam, s amelynek kezelésére is Ön tanított meg…!” (1779. augusztus 16.

1837-ben az olasz Ravizza sikerült megoldani a betűkarok központi vezetését. „Írózongoráján” egyenletes és rendezett írást lehetett készíteni. Nevéhez fűződik a festékszalag feltalálása is, valamint a váltószerkezet kialakítása, mellyel a nagy és kisbetűk között lehetett váltani.

Charles Turber 1843-ban írógépén a betűkarokat kör alakban helyezte el.

A kiválasztott betűt először a leütési pontba kellett fordítani, leütni, s ekkor haladt a papírhenger egy szóközzel tovább.

1822-ben született Peter Mitterhofer, akit az írógép atyjának tartanak.

Eredeti szakmája asztalos, de volt énekes, hasbeszélő és hangszerkészítő is.

Első írógép kísérlete az 1864-es „bécsi modell”, ez még nem volt használható.

Az első működőképes szerkezetet, a „merániai modellt” 1866 decemberében mutatta be Bécsben, a császári udvarban.

Ferenc József 200 guldennel jutalmazta a feltalálót.

Viszont további anyagi támogatás nélkül nem tudta folytatni a fejlesztést, ami így megrekedt.

Sholes Amerikában született, és itt is épített magának karriert.

Kezdetben nyomdászinas volt, majd újságíró, szerkesztő, végül laptulajdonos lett, sőt, Wisconsin állam szenátora.

Az írógép készítésével akkor kezdett el foglalkozni, amikor egy nyomdásszal csekk könyvek lapjainak, valamint vasúti jegyek sorszámozását szerette volna megoldani.

A gépet megalkották, és amikor egy barátjuknak bemutatták az felvetette, hogy miért nem használnak betűket is, hiszen akkor szavakat is írhatnának.

Hamarosan elkészült a prototipus, melyben még nem volt 0 és 1 (ezeket az O és az I helyettesítette) és szóköz sem.

1868-ban jegyeztették be, az első a gépen írt dokumentum egy hivatalos szerződés volt.

Közel 30 kísérleti darabot készítettek belőle, és költségeik az egekbe szöktek, de támogatót találtak egy milliomos, Densmore személyében.

Lelkesedésével Sholes végül egyedül maradt, találmányát eladta a fegyvergyártásáról ismert Remington cégnek.

A cégnek pont kapóra jött az újítás, a polgárháború befejeztével bevételei jelentősen csökkentek.

1873-ban jelent meg a piacon az első Remington írógép.

Kezdetben még főleg varrógépre emlékeztetett, mivel a varrógép üzemet alakították át az írógép gyártására.

Kezdetben az új termékre nem mutatkozott nagy kereslet.

Az érdeklődés fokozására több száz üzemnek adtak kölcsönbe és próbára gépeket.

Egy tesztdarab jutott Mark Twain-nek is, ezen írta meg Tom Sawyer kalandjai című regényét, ez volt az első könyv, aminek kéziratát írógéppel írták meg.

Ez hatalmas reklámot jelentett, bár 1880-ban még csak 140 gépet adtak el, de darabonként az akkor nagyon magas, 250 dolláros áron.

A megrendelések száma nőtt, 1890-re elérte a 73.000-t.

Sholes nevéhez fűződik a QWERTY billentyűzet-kiosztás feltalálása is.

Eredetileg ABC sorrendbe rendezte a betűket, de ha valaki túl gyorsan gépelt, a betűket lecsapó lengőkarok könnyen összeakadhattak.

Ezért rendezte el úgy a betűket, hogy a leggyakrabban használtak a billentyűzet két szélére kerültek.

tags: #remington #10s #irogep #jellemzese