Életút interjúnak indult, majd egy komoly önismereti utat jártam be Rigó István fodrászmester oldalán. Talán nem is gondolnánk, hogy szakmai fejlődésünkhöz önmagunk megismerése milyen nagy mértékben kapcsolódik. Mikor az inspirációt emlegetjük, akkor az újat keressük és kifejezzük nyitottságunkat a változtatás irányába. Ez pedig Rigó István munkájában és munkatársai felé támasztott elvárásaiban igen meghatározó.
Az út kezdete és a motivációk
Egy hosszú beszélgetés kivonata, ami 2020 júliusának végén a L’Oréal Professionnel és Matrix oktatási vezetőjével, a Wella Professionals egykori oktatóstúdió vezetőjével készült.28 éve a szakmában, 20 éve az oktatásban. Mindig is fodrász szerettél volna lenni? Sarkadon, a gimnáziumban érettségiztem, a pályaválasztásnál két dolgot írtam be, bár egyik sem a fodrászat volt. Keresztapám vonalán katonatiszt szerettem volna lenni, hiszen láttam, milyen nagyszerű életet élt, illetve az édesanyám hatására elektroműszerész. Ez utóbbi lazán kapcsolódott csak: mindig azt láttam, hogy a tévészerelők milyen sok pénzt kértek egy-egy javításért. Ezekről gyorsan kiderült később, hogy egyik sem az én utam: a katonaságban nem tetszett a hajnali ébresztő, az elektroműszerészetről pedig kiderült, hogy nincs hozzá elég türelmem. Dilemmáztam egy ideig, mi is legyek. Azon a nyáron aztán elküldött az apám egy háztartási boltba, hogy dolgozzak ott, ami igen rosszul érintett. Eközben a sarkadi karatemesteremről kiderült, hogy végzettsége szerint fodrász. A dolgok úgy alakultak, hogy végül az én első fodrászmesterem a karateedzőm lett. Mindig a fodrászatban vártunk az edzés előtt. Néztük ahogy dolgozik, és ahogy gyűjti a sok piros százast, amit aznap keresett. “Úristen, milyen jó pénzt lehet ezzel keresni, jó lesz ez a szakma!” - gondoltam. Anélkül, hogy bármilyen más szakmát elkezdtem volna, még azon a nyáron eldőlt, hogy fodrász leszek.
Rigó István első fodrászmesterével, aki a karateedzője volt. Milyen érdekes, hogy nem egy gyerekkori vágyból indult a fodrász karriered. Nem, bár hozzáteszem, hogy jóval később a volt gimnáziumi osztálytársaim mondták egy találkozón, hogy ők már akkor látták nálam ezt a vonalat, amikor anno valakinek a hajával babráltam, vagy éppen véleményt alkottam róla. Engem a racionális érvek “odaszólítottak.” Láttam a mestert és azt a, hogy itt egy olyan szakma, amivel jó egzisztenciát lehet kialakítani.
Első lépések a szakmában és a tudatosság fejlődése
„Mikor érkezett el az a pillanat, amikor megszeretted a fodrászatot?” Ez folyamatosan alakult ki. A szakma megszerzése után férfifodrászként dolgoztam, és csak két év múlva nyitottam a női fodrászat felé. Egy nagyon helyes lány lakott a szomszédban, akinek a haján vizsgáztam kétszer is, és rájöttem arra, hogy ez milyen nagyszerű: milyen boldog lesz egy lány azáltal, amit csinálok, és ez az érzés beszippantott. Amikor egy nő hajához hozzányúltam és ő szebb és boldogabb lett attól a frizurától, amit csináltam, az egy olyan energiát hozott létre, ami a mai napig is megvan és motivál. Szerintem ez a szakmának az egyik mozgatórugója. Férfi fodrászként megtanultam precízen dolgozni, de az nem nyújtotta ezt az érzést.
A tudatosság már ekkor is megvolt benned? Mindig apró lépcsőfokok jöttek. Elsőként az, hogy el tudjak készíteni egy olyan stuccolást, amivel olyan szép átmenetet tudok csinálni, mint amilyet a mesterem. Utána az, hogy el tudjam készíteni azt az egész formát, amit ő levágott. Aztán jött a női fodrászat és a további kérdések: hogyan csavarja a mesterem a női hajakat, miért éppen azokat a színeket használja és a többi. Sok minden megvalósíthatatlan dolognak tűnt akkor, és ez nagyon inspirált, hogy én is el tudjam készíteni. Akkor még ösztönösen a kézügyességemet felhasználva kezdtem el tanulni. Mestereim folyamatosan inspiráltak és fejlesztettek, szintről-szintre jutottam előrébb általuk. Mikor megtorpantam valahol, mindig érkezett támogatás.
Tanítás, inspiráció és karrierépítés
Hogyan haladtál a munkád során, kik tanítottak, inspiráltak? A tanulóéveimért nagyon hálás vagyok, két nagyon kedves és rendes kollégánál tanultam: Bondárné Kati néninél a női fodrászatot, és Szabó Lajosnál a férfit. Viszont nem elégedtem meg azzal, amit ott kaptam Sarkadon. Sok kérdőjel volt bennem és egy erős vágy arra, hogyan lehet technikailag mindent kivitelezni. Rengeteget tanultam, de dolgozott bennem egyfajta hiányérzet és kíváncsiság. Nem sokkal később Békéscsabára kerültem Kiszely Jánoshoz. Ő vitt tovább egy szinttel, és készített fel 1994-ben a mestervizsgámra. Tudni akartam azt, hogy hogyan is lehet ezt a szakmát még magasabb színvonalon művelni.
Ezt a választ Budapesten kaptad meg? Igen. Éppen akkor jött a lehetőség Budapesten, mikor már kissé meguntam Sarkadon dolgozni, és azt terveztem, hogy János üzletében folytatom Békéscsabán. Ott néhány hónapot el is töltöttem, de már korábban jeleztem a Wellás területi képviselőnek, hogyha bármilyen lehetőség lesz Budapesten, feltétlenül szóljon neki. Évekig mondogattam neki, mikor 2000-ben egyszer csak jelentkezett. Akkor épült a Wella Stúdió a Belgrád-rakparton, és tervezték, hogy egy fővel bővítik a csapatot. Volt egy felvételi procedúra, amiben kb. tíz fodrászt kerestek meg országszerte, és az akkori ügyvezető, Simon János, illetve Bauer Tamás felvételiztetett minket. Akkor olyan nagy önbizalmam volt, hogy Simon Jánosnak a felvételi végén azt mondtam, hogy “bármilyen lesz a döntés, jó döntés lesz.” Így most utólag nem is értem, hogy egy ilyen meghatározó pillanatban, honnan volt ezekhez a szavakhoz indíttatásom. Talán csak nagyon elszánt voltam, és ez mondatta velem. Szerencsésnek éreztem magam, mert ezzel az állással 2000 júniusában Budapestre kerülhettem, és láthattam a nagyokat, a Wella Top Team-et munka közben. Szabó Imre, Hajas László, Papasz Vasziliosz, voltak a legnagyobb hatással a munkámra, illetve Kormány Eta és Pikler Tibor inspiráltak később az oktatói csapatból a legjobban. A Wella Stúdióban Bauer Tamás, Ember Dezső és Nagy-Bozsoky Judit mellett kezdtem el dolgozni, ők is a topot képviselték az oktatói részről. Ott aztán megértettem, hogy nagyon is van hova továbbfejlődni. (nevet)
Váltás Budapestre és a személyes kihívások
Hogy élted meg a váltást? Úgy érkeztem Budapestre, hogy nem ismertem a városban senkit. Azt a sarkadi vendégemet ismertem egyedül, akinek a lakásába költöztem, és akivel háromhavonta egyszer találkoztam, amikor eljött hajat vágatni. Aztán Budapesten egy darabig igazán senkinek éreztem magam. Amikor elkezdtem dolgozni azt éreztem, hogy amit tudok a szakmáról, az a nullához közelít. Ismeretségi köröm kizárólag a kollégáimra szűkült, és kevesebbet kerestem, mint Sarkadon. Ezekkel az érzésekkel indultam el. De a kezdeti bizonytalanság ellenére hamar megtaláltam az utamat: a képzések és az oktatás irányába fordult a figyelmem, amit a cég támogatása segített erősíteni.
Szobatársam kollégáival, akik majdnem mind egy nagy multinacionális cégnél dolgoztak, barátok lettekünk, akik a vendégeim is lettek. A napi munka után késő estig csináltam a hajukat hétről-hétre. Elkezdtem ismerkedni, ami aztán egyre könnyebben ment. Az egyik a másikból következik. 2000-ben, amikor Budapestre kerültem, akkor már foglalkoztatott az önismeret és a tudatosság. Fizikálisan és mentálisan is, bár az akkor még nem volt annyira világos számomra, miért is kell ezzel kiemelten foglalkoznom. Ma már tudom, hogy ez a tapasztalat olyan szemléletet ad, ami a munkámban segít sikerre vinni egy csapatot, és támogatja a maximális egyéni teljesítményt.
Két márka, két kihívás, egy cél: a csapat és a tanítás
Immáron a második multinacionális professzionális fodrászati cégnél dolgozol. Gyakorlatilag ez indított el ezen a pályán. Ugyanazon a helyen maradtam, de a pozícióm változásával sok új dolog jött. Az oktatás vezetését Sztranyával kezdtük és csináltuk 2009-2015-ig. 2016 magasságában kezdődtek a cégnél a változások, amikor is kaptam a megkeresést a L’Oréal Professionnel-től. Ekkor már több sales-es kollégám is a L’Oréal-nál dolgozott. Langer Jelena vette fel velem a kapcsolatot, és a többkörös interjúk után, közös döntéssel 2017 szeptemberétől kezdtem a Matrix márkánál, mint oktatásvezető. Léna későbbi távozásával - aki elindította saját vállalkozását -, jött az új jelenlegi pozíció. Most két márkáért vagyok felelős szakmai oldalról: a L’Oréal Professionnel és a Matrix tartozik hozzám.
Miért választottak ki téged ezekre a felelős pozíciókra? Úgy érzem, hogy vártak rám, így nem volt nehéz dolgom. A gyakorlati rész könnyen ment, beilleszkedtem és gyorsan kezdtem a munkát. Lelkileg viszont nem volt olyan zökkenőmentes a váltás. Érzelmileg mélyponton voltam a korábbi márkához és emberekhez kötött pozitív emlékek miatt. A váltás pedig egy erős szándék és vízió mentén zajlott, amely egyensúlyban tartotta a két oldalt. Ma már úgy látom, hogy a három év erős tapasztalat volt a fejlődésemben, és hálás vagyok a csapatért, amelyben dolgozhatok.
Erősségek, oktatói szemlélet és a közös felelősség
Mit érzel erősségednek? Erősségeim közé tartozik a világos vízió, az emberekhez való kapcsolódás képessége, a motiválás és a közös fejlődés iránti elkötelezettség. Szeretek összefogni egy csapatot, és hiszem, hogy egy sikeres oktató az, aki emberileg tudatos és felelős személy. Nyitott legyen, fejlődni vágyó, de legyen önmagával és a környezetével is tisztában. A Matrix-nél ilyen kollégák példaképek: Dalotti Gergő, Vörös Tamás és sok más társ a csapatban. Mindig fontos, hogy minden megnyilvánulásunkról tudatosak legyünk, mert egy csapat teljesítménye az egyének teljesítményéből áll össze. Ebben a keretben megfogalmazódik az a szemlélet is, hogy a kimondott szavak, a tettek és a gondolatok felelősségét vállaljuk, és minden pillanatban azon dolgozunk, hogy hidat építsünk, ne falat.
Miért tartod fontosnak az önismeretet a szakmában? Azt vallom, hogy a változásra való képesség és az önismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy mások fejlődését hatékonyan segíthük. A saját tapasztalataink feldolgozása empátiát és türelmet ad, amely alapja a vezetői és oktatói szerepnek. Ha valaki felismeri korlátait és mer szembenézni velük, az képes másokat is támogatni a fejlődésben. Ezt a szemléletet használom a tréneri munkában is, hogy a hallgatók számára valós és fenntartható előrelépést biztosítsak.
A jövő és a személyes út
És így tehát szerinted mindig van mód a változásra? Természetesen. Ha valakiben megvan a változásra való igény, mert felismerte magában a korlátokat, és látja, hogy adott esetben hol van az ő elakadása, akkor annak örömmel segítek. Nagyon jó látni azt, hogy milyen bátor emberek vesznek körül, akik nem félnek szembenézni önmagukkal, dolgoznak magukon, és ezáltal folyamatosan fejlődnek. Meggyőződésem, hogy akik önismereti útra lépnek, azok tudnak másoknak a lehető leghatékonyabban segíteni a fejlődésben. Ez pedig trénerként elengedhetetlen.
Egy csapat teljesítménye az egyének teljesítményéből áll össze. Az egyéni teljesítmény pedig abból, amikor valaki tisztában van önmagával, vannak céljai, és elkötelezett a cég és a képzésen résztvevő kollégák céljai mellett. A jelenlegi állapotban is dolgozom a csapatommal: úgy látom, hogy a L’Oréal-nál rugalmas a vállalati kultúra, így meg tudom valósítani a saját profilomra szabott vezetési és oktatási stratégiámat.
Infografika a szakmai út fő állomásairól

Rövid áttekintés a jelenről és a közös célokról
A jelenlegi feladatköröm két márkát ölel fel: a L’Oréal Professionnel és a Matrix oktatási vezetése. Kelemen Petra kollégámmal és a további tehetségekkel közösen dolgozunk a legmagasabb szintű szakmai képzéseken. A csapatban az emberek és a kultúra a legfontosabbak, hiszen a jó oktató csak akkor lehet hatékony, ha emberi szemlélet és felelősség is meghatározza a napjait. A jövőben is arra törekszem, hogy a változás szükségességét közvetítsük a fiatal fodrászok felé, és megmutassuk, hogyan lehet személyes és szakmai növekedést összekapcsolni.
Gyakorlati adatok és összegzés
- 28 év a szakmában, 20 év az oktatásban
- Budapesten a Wella Stúdióban dolgozott, majd a Matrix és L’Oréal Professionnel oktatásvezetője
- Szaktudás: női és férfi fodrászat kombinált fejlődési útja, vezetői és oktatói tevékenység
- Hivatkozott kollégák és inspirátorok: Sztranyai Zsuzsa, Simon János, Langer Jelena, Papasz Vasziliosz, Szabó Imre, Hajas László

Az interjúban kiemelt gondolatok közé tartozik, hogy a célzott önismeret és a felelősségteljes hozzáállás kulcsfontosságú a sikerhez. A csapatépítésben és az oktatásban egyaránt az a meggyőződés vezérel, hogy minden tag hozzájárul a közös sikerhez, és a személyes fejlődés elengedhetetlen része a szakmai kiválóságnak. A történet továbbra is a tanulásról, az inspirációról és a folyamatos megújulásról szól.