Boglár 1211-ben a pápai tized jegyzék szerint már templomos hely volt.
A 1333-ban papja, Márk ötven kis dénárt fizet.
1426-ban Pálnak hívják a boglári plébánost.
1542-ben Boglár lakói elmenekülnek a törökök elől, valószínűleg a felvidékre.
Közel 470 év telik el, s a régi, középkori templom pusztulásával a falu önálló parókiája is megszűnik.
A középkortól a 20. század elejéig
Utolsó hír a templomról és a hozzátartozó parókiáról Molart János, osztrák császári hadbiztos 1614-ben, a budai Pasának írt levele, melyben nehezményezi: ”a török castelt épít boglár ősi templomának romjaira, kövét és fáját már összehordta”.
Egy 11 x 7 m alapterületű kőfalazatot találnak 1937-ben Varga Béla plébános gyümölcsfa-ültetés során, és köveit le is hordják az építendő plébánia alapjainak.
A hitközség 1937 tavaszán elhatározta, hogy új parókiát épít.
A helyszín kiválasztása a temetődomb északkeleti oldalára esik.
A 2300 négyszögöles telket Gaál Olivér a forgalmi áránál olcsóban számítja meg Varga Béla részére azzal a kikötéssel, hogy a haszonélvezeti jog a lelkész haláláig bejegyeztessék.
Az építési munkák 1938. március elején indultak.
Az építkezés nagy lendülettel folyt, s április végére már a földszint külső- és belső falazása is elkészült.
A plébánia 1938. november első felére teljesen elkészült.
A hátra lévő másfél hónapban a kályhások beépítették a cserépkályhákat, december közepén már fűthetőek voltak a szobák.
Részletek a kivitelezésről
Az épület emeleti része június első hetében lett kész, a tetőfedés a rá következő két hét alatt megtörtént.
1938. júliusában a belső vakolás és aljzatbetonozás is elkészült.
Az épülethez szükséges nyílászárókat a helybeli asztalosok, Kovács Gyula, Bárány Zoltán, a lakatos és kovácsmunkákat Mészáros István és fiai készítették.
A vízvezeték külső-, belső kiépítése a Vízmű Társulat kivitelezésében, a teljes költség átvállalásával valósult meg, 14.000 pengő összegben.
A belső vakolás befejezésével, augusztus elején a pince építésébe kezdtek - és a külső utcafronti kerítés építését is megkezdték.
A jól szervezett munkamenet meghozta gyümölcsét, amihez jelentősen hozzájárult Dr. 1938. szeptember - az épület szerkezetileg kész, s a meleg vénasszonyok nyarának köszönhetően a belső vakolások jól száradnak, elkezdődhetett a külső vakolás, Dr. Kotsis Iván építész által kidolgozott módon, amit aztán a boglári kőművesek tökéletesre fejlesztettek.
Speciális összetételű, nagyon jól elkevert anyagra volt szükség. Két rész legalább két éves oltott mész - id. Kalász József kőműves szavaival élve „májasmésznek” kellet lennie - abba törték bele az egy rész kőport, és egy kevés, feksőgallai MÁK cementet kevertek hozzá.
Így kaptak sűrű anyagot, amelyet hóblival (nagy simító) vittek a benedvesített, "sakktáblára karmolt" alapvakolatra.
Az eligazítás végén a simítót hirtelen maga felé húzta a kőműves, és így sok, kis hegyes, csúcsos felület képződött - cuppantott vakolat.
A plébánia november első felére teljesen elkészült.
A hátra lévő másfél hónapban a kályhások beépítették a cserépkályhákat, december közepén már fűthetőek voltak a szobák.
Az épület környéke és használat
1938. karácsonya előtt egy héttel Varga Béla plébános, Kőgl Lénárd káplánnal az új parókiában készülhettek a kis Jézus megszületésének ünnepére.
Az újesztendő tavaszán, 1939-ben elkezdték az épület környékének parkosítását.
A parókia északi felén ma is álló kínai császárfát is ekkor ültették, ma már öt és félméteres törzzsel büszkélkedhet.
Modern időszak és kulturális jelentőség
A templom mellett található Szent István király süttői márványszobra, mely a milleniumra készült el és a településrész, Balatonboglár város, a Milleniumi Kormánybiztosi Hivatal, a Képzőművészeti Lektorátus adományaiból készült.
Az oldaltornyos templom a Szent István király térrel szemben áll.
A téren található Szent István király milleniumra készült süttői márványszobra.
Balatonboglári plébánia filiája. Búcsú: augusztus 15.
A külső kép 2010 július 14-én készült.
Az 1930-as években épült plébánia bauhaus stílusban id. Kotsis Iván tervei alapján vasbeton templom, amely 48 éves korában műemlék lett.
A templom kriptájában nyugszik msgr. Varga Béla, templomépítő plébános, a Nemzetgyűlés egykori elnöke.
Sírját és templomát magyar, lengyel és francia zarándokok látogatják.
Építészeti értékek
A templom famennyezetes, egyszerű téglatest tömegű, a különálló „campanile” jellegű-harangtoronnyal az itáliai novecento hatását tükrözi.
A szentélyben lévő fakereszt és a belső plasztikai díszítések Ohmann Béla alkotásai.
Az épület megjelenésében a természetes anyagok dominálnak, mint a terméskő falazat vagy a fa.
A templomteret panorámaképszerű körbefutó ablaksáv tagolja, amely a környező erdő lombkoronáját engedi láttatni, így a természet szakrális tér részévé válik.
A szakrális tér és a környezet kapcsolata erős traditionális értéket ad a közösségnek.
A templom belső művészeti értékei és a mai használat együtt őrzik a közösség hagyományait.
Gyakorlati információk a látogatóknak
Részletek: egész évben tartanak esküvőket, parkolási lehetőség ingyenes, huszadik században épült, 9/2004 számú rendelet alapján helyi műemléki védelem alatt áll.
Megjegyzés: Az oldaltornyos templom a Szent István király térrel szemben áll. A településrész Balatonboglár város, a Milleniumi Kormánybiztosi Hivatal adományaiból készült.
Társegyházak: Hács és Somogyvámos. Szórványok: Andocs, Balatonfenyves, Balatonlelle, BalatonHTMLSzemes, Balatonújlak, Fonyód, Balatonőszöd, Karád, Látrány, Ordacsehi, Somogyszentpál, Somogytúr, Szőlősgyörök és Visz.