A Sáta római katolikus temploma a község közepén a Kolozsvári, Kossuth és Szabadság utcák találkozásánál található.
Ez a terület a falu központja, két iskola, a plébánia, üzletek, és a Fáy-kastély van még itt.
A templom előtt vezet a falu főutcája, itt folyik a patak is.
Maga az épület a tornyán lévő kereszttel együtt mintegy 36 méter magas.
A templom már több mint háromszáz éves.
A faluban 1610-ben önálló református egyház működött, ez a török hódoltság végére teljesen elpusztult.
A törökvész után visszatelepülő lakosság teljes mértékben katolikus volt, az egyház 1734-ben alakult újjá, amikor plébánia állították fel számukra, miután leválasztották anyaegyházától, Csernelytől.
Sátához aztán tíz filiát csatoltak 1734-ben, az első itt működő plébános Bencsik István volt.
Az 1700-as évek végi egyházlátogatás alkalmával egy régi, ismeretlen időkben épített kőtemplomot találtak itt, egy oltárral, északi oldalán kis, sötét sekrestyével.
A fenti képen az északi oldalt ugyan eltakarja a fa, de valóban ott található a kis sekrestye, egyébként a templom mai elrendezése ugyanilyen.
A templom 1808-ban újjáépült.
A főoltár a múlt század közepéig Olajbanfőtt Szent János apostolnak és evangelistáinak, a sátai templom és az egri egyházmegye közös védőszentjének (nem a legjobban sikerült) kismérető képe díszítette.
1856-ban Soltész András plébános kérésére az egri érsek átengedte a sátai templomnak a régi egri főszékesegyháznak használaton kívül helyezett nagymérető főoltárképét, melyen János evangelista látható a latiumi kapu előtt.
A kép Kracker János Lukács alkotása, melyet egri tartózkodása alatt, 1765-ben, festett.
Ez az egri régi bazilikának volt a főoltárképe.
A bazilika oltárképe nem férő a kis falusi templomba, széleit le kellett vágni.
A festmény azóta szolgálja a templomot és a sátai egyház híveit.
Az öreg templom a XIX. század elején már erősen romosodott, tetőzete beszakadt, sötét és nedves volt, a híveknek csak a felét tudta befogadni.
1806 körül Hantzel Ferenc plébános egészen új, tágas, világos templomot szeretett volna építeni, de a költségeket sem a szegénysorsú hívektől, sem a protestáns földesuraktól nem tudta begyűjteni, így Tájer György egri szemináriumi prefektus 1806 decemberében csak a régi templom bővítését rendelhette el.
A templomtorony építését 1829-ben fejezték be.
Az 1864. évi leltár szerint a sátai főoltár mellett Ecce Homo és Mater Dolorosa képe - Heinrich Edétől -, a mellékoltáron pedig Szent József képe látható.
A sátai templom belseje - 1951.
A templomtól egy rövid sétára áll a plébánia.
A plébániaházat az egri szeminárium építtette 1796-ban.
Az épület későbarokk stílusú, „L” alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel fedett.
Lecsupaszított homlokzata négyablakos.
Udvari homlokzata félköríves árkádokkal megnyitott tornác keskeny, lapos csehsüveg-boltozatok sorával fedve.
A középső helység boltozatának törtíves keretelésű tükrében nagyméretű, sugaras Isten-szem stukkó látható.
Az utcai traktus alápincézett.
A ki nem alvó tüzek falujában Magyar Ferenc írása az Új Ember 1954.
Egy nép életrevalósága a mindenkori kötelességek felismerésében nyilatkozik meg leginkább.
Nagy célokért - amilyen a haza sorsa és jövője is - csak az a szív tud forrón dobogni, amelyet a legmagasztosabb eszmények, a vallás eszméi és erői járnak át.
Önfeláldozómunkát, alázatos segítést engedelmességet és becsületes helytállást, törvénytiszteletet, erkölcsöt elsősorban attól lehet várni, akinek lelkét Krisztus tanítása illette meg minderre.
Akeresztény felfogás az, hogy a haza oltárára felajánlott áldozatokat az oltár áldozatának lelkeszenteli meg.
Mindezt azért volt érdemes elmondani, mert itt jártunkkor meggyőződhettünk róla, Sáta szorgalmas és törekvő népe boldogulásának titka nem kis mértékben az ő vallásos élete erőiben is rejlik.
A falu az egri főegyházmegye régi egyházas helye, ahol már a XXVII. század végén működik plébánia.
Az ősi plébánia 1734-ben alakul újjá.
1737-től kezdődően rendszeresen vezetnek anyakönyvet.
Első iskoláját az egri szeminárium alapítja.
Temploma 1808-ban újjáépült és a magyar barokk műemlékeként tartják nyilván.
Oltárképe is a régi egri székesegyház főoltáráról került ide.
Franz Wagenschön alkotása és Szent János vértanúságát ábrázolja a latiumi kapu előtt.
A hitélet fejlődésének jele, hogy a környező falvak - melyek Sáta leányegyházai voltak - egymásután alakulnak plébániákká.
A régi sátai plebánia területén ma összesen ötműködik (1954-es adat - a szerk.).
A súlyosan megrongálódott műemlék-templomot éppen most renoválják az egyházközséghíveinek önkéntes adományaiból.
A falu lelkületére vall az is, hogy amikor a plebános megkérdezte tőlük, hogy a templom kijavításával járó summás összeget tudják-e vállalni az államnak járó adók mellett, egyöntetűen azt felelték: előbb kifizetjük az adónkat, azután megadózzuk az Istennek is!
Így is lett.
Külső kép készült: 2010 november 12.
Cím: 3659 Sáta, Kolozsvári u.
Részletek: - egész évben tartanak esküvőket - parkolási lehetőség ingyenes - tizenkilencedik században épült - műemléki védelem alatt áll 1259 törzsszámon és 3128 KÖH azonosítószámon.
Megjegyzés: A klasszicizáló késő barokk stílusú, egyhajós, keletelt templom 1808-ban épült. Tornya a homlokzat középrizalitjában áll, az ívesen lesarkított egyenes záródású szentély déli oldalán sekrestye.
Ellátja a borsodbótai plébánia. Filia: Nekézseny.
A külső kép készült: 2013 április 16. kedd
A belső kép készült: 2013 április 16.
A többi részlet a templom múltjáról és a közösség törekvéseiről jelzi az évszázadok során végbement átalakulásokat és a helyi hitéleti élet gazdag örökségét.
