A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran - ismertette Dr. Várkonyi Judit. A Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense kitért rá, menopausába került nőknél és férfiaknál minden életkorban a vashiány gyomor- bélvérzésre hívhatja fel a figyelmet. Hangsúlyozta, vegetáriánusok között is általánosnak számít ez a kórkép, mert a legtöbb vasat a húsokból nyerjük. Felszívódási zavar is állhat a háttérben, amely lisztérzékenységből vagy helicobacter baktérium okozta gyulladásból is fakadhat.
A kórképnek számos életkori és életmódbeli sajátossága van, például a szédülés, fáradékonyság, sápadtság, a terhelhetőség és a koncentráció csökkenése, a haj vagy a köröm töredezése. A növekedés, fejlődés fokozott vasigénnyel jár, csakúgy, mint a menzesz vagy a szülés, emiatt a vashiány gyakran fordul elő gyermekeknél és fiatal nőknél. Menopausába került nőknél és férfiaknál minden életkorban arra is gondolni kell, hogy nem áll-e gyomor- bélvérzés a háttérben. A krónikus, lappangó vérzés gyakran csak a széklet és a vizelet vizsgálata során derül ki.
Amennyiben indokolt, szájon át szedhető vaskészítményt adnak a páciensnek. Ezeket az optimális hasznosulás miatt két naponta, a vasraktár feltöltéséig (akár fél év is lehet) kell szedni a felszívódás elősegítése miatt C-vitaminnal együtt. A kezelés megkezdését követően egy hónappal készítenek egy vérképet, hogy megnézzék, javult-e az állapot. Ha nem javul a vérkép, tisztázni kell, hogy milyen a felszívódás. Ilyenkor két dolgot néznek meg: hogy nincs-e helicobacter baktérium a gyomorban, amely fekélyeket, gyulladásokat okozhat, gátolva a vas felszívódását. Ezt helicobacter kilégzési teszttel ellenőrzik, majd szükség esetén antibiotikummal és savkötővel kezelik. A másik, amit ki kell zárni, a lisztérzékenység, ilyenkor lepusztul a vékonybél nyálkahártya, ami felszívódási problémákat okot.
Előfordul, hogy a vastabletta hányingert, székrekedést, hasmenést vagy egyéb mellékhatást okoz. Ilyenkor előfordul, hogy más szert ír fel az orvos. Amennyiben semmilyen szájon át szedhető készítményt nem tud szedni a páciens, sürgős esetben vénás vaskészítménnyel próbálják rendezni a vérképet. A tápanyaghiány szervezetre gyakorolt hatása: a jelentős tápanyaghiány számtalan negatív hatással járhat a testünk tekintetében, ami néhány esetben nagymértékű hajhullást is eredményezhet. Ennek oka, hogy háttérben meghúzódó betegség esetén a szervezet a létfontosságú szervek ellátására összpontosít, míg az olyan nem létfontosságú funkciók, mint a hajnövekedés, minimális vér- és tápanyagellátást kapnak.
A hajciklusban ilyen módon bekövetkezett zavar akár jelentős hajvesztést is eredményezhet, amely diffúz, az egész fejbőrt érintő hajhullásban nyilvánulhat meg, amely úgynevezett krónikus telogén effluviumhoz vezethet, ami nagymértékű hajvesztést eredményez. Ez az állapot gyakran súlyos vashiányra vezethető vissza, amely a lakosság egyharmadát is érintheti, és leginkább nőknél jelentkezik, de férfiaknál is előfordulhat. Hogyan alakul ki és mik vashiány tünetei? Vashiányos állapot akkor alakul ki, ha az étrendünk által nem viszünk be elég vasat a szervezetünkbe, mivel a vasat tárolja a szervezetünk, azonban előállítani nem képes.
Hogyan befolyásolja a vashiány a haj állapotát? Több elmélet létezik, hogy a vashiány miért okoz erőteljes hajhullást. A vashiányos állapot következtében a szervezet kevesebb hemoglobint termel, ami azt jelenti, hogy kevesebb oxigént képes szállítani, így a fejbőr is kevesebb oxigénben részesül, ami befolyásolja a haj növekedését és állapotát. A kutatók szerint az alacsony vas szint és a vasraktárak kiürülése hatással lehet a hajtüszők növekedésére, hiszen a sejtek nem kapnak elegendő tápanyagot ahhoz, hogy megfelelően osztódjanak, ez pedig hajhulláshoz vezethet. Ennek érdekében érdemes a vas felszívódását C-vitaminnal is támogatni, ami nagy segítség lehet a szervezet számára.
A vashiányos vérszegénység tünetei közé tartozik a fáradékonyság, gyengeség, letörtség, sápadtság, fejfájás, szédülés és koncentrációs zavarok is. A növekvő vasigények, például terhességben vagy pubertáskorban, tovább fokozzák a rizikót. A diagnózis elsősorban vérvizsgálatokkal történik, és a ferritin, transzferrin, valamint a teljes vérkép alapján állapítható meg a vashiány. A kezelés elsődleges módja a szájon át történő vaspótlás, amelyet C-vitaminnal ajánlott együttszedni a felszívódás érdekében. A vaspótlás hatékonyságának értékelése havonta történik a vérvizsgálatokkal, és szükség esetén intravénás vasadagolásra kerülhet sor súlyosabb esetekben.
A vashiány megelőzése kiemelten fontos, mert a vas ritkán spontán visszajön a szervezetbe, és a megelőzés nélkül könnyen kialakulhat a vérszegénység. A vashiány elsősorban a növekedésben lévő gyerekekre, a menstruáló nőkre, a terhes nőkre és olyan betegekre leselkedik, akiknek felszívódási problémáik vannak. A táplálkozásban a húsfélékben, májban és a megfelelő C-vitamin bevitellel lehet a felszívódást javítani. A vegetáriánusok és vegánok számára pedig kiemelten fontosak a vasban gazdag növényi források, például a szezámmag vagy a pisztácia. A kezelés során fontos a kiváltó ok felderítése is, hiszen krónikus vérzés vagy gyulladás is állhat a háttérben. A vashiány oka lehet még lisztérzékenység vagy Crohn-betegség is, amelyek rontják a felszívódást, illetve olyan gyógyszerek is, amelyek megzavarhatják a vas felszívódását. A cikk végén jegyezzük meg, hogy a vashiány két fő útja vezet a problémához: elégtelen bevitel és fokozott vasfelhasználás, amelyet gyakran gyakori vérvesztés követ.
