Ebben a fejezetben áttekintést igyekszünk nyújtani a serdülőkori kockázati egészségmagatartás lélektani okairól.
Mint látni fogjuk, a serdülőkor érzelmi és gondolkodásbeli viharai sokszor olyan szélsőséges belső állapotot eredményeznek, melynek hatására szinte egyenesen kívánatos, vonzó a serdülő számára az, hogy kockára tegye saját biztonságát.
Minden, a témával foglalkozó szakembernek, szülőnek, érdeklődőnek érdemes elmélyednie ebben, hiszen jobban megértve a serdülők - jelentős részben tudattalan - motivációit, talán könnyebben tudja segíteni a biztonságos életvezetésüket.
A serdülőkor jellemzői és időkerete
A serdülőkor - melyet nagyjából 12-19 éves kor közé tehetünk - a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet időszaka (saját szerkesztés).
Tekintettel arra, hogy a biológiai fejlődés nagy változékonyságot mutat, valamint a felnőtt szerepek megkezdése is későbbre tolódhat, egyes szakemberek azt javasolják, hogy a serdülőkort a 10 és 24 év közötti időszakra értsük.
Egy olyan intenzív időszak, amelyben a biológiai, a fizikai, a lelki-érzelmi, a viselkedéses, a társadalmi és a kulturális tényezők szorosan összefonódnak; és amelyben a serdülő szexuálisan éretté válik, valamint mind fizikailag, mind érzelmileg fokozatosan távolodik szüleitől, miközben egyre inkább közeledik kortársaihoz.
Az önmagával, illetve a szüleivel, felnőttekkel való kapcsolatban bekövetkező változások egyszerre értelmezhetők a családtól való elszakadás folyamataként, valamint egy folyamatos kapcsolat újraértelmezéseként, amelyben egy új, érett(ebb), integrált(abb) és önmagáért felelősséget vállalni tudó személyiség születik.
Ebben a folyamatban éppúgy megtaláljuk az agresszív destruktív, opponáló és egészségkárosító viselkedést, mint a kíváncsit, kreatívat, nyitottat és elfogadót.
A serdülőkori egészségnevelés feladata, hogy a fejlődést akadályozó destruktív és egészségkárosító viselkedés motivációit gyengítse, a hosszú távú egészségvédő magatartást, egészségtudatosságot, valamint az egészség-biztonságot lehetővé tévő magatartásformák motivációit pedig erősítse.
A serdülőkor pszichológiai változásai
A serdülőkor viharos, zűrzavaros, sokszor nehezen érthető, destruktív, ellentmondásos viselkedést, valamint másokhoz való viszonyulást mutat.
A serdülők öncélúak, egoisták és csak önmagunk iránt érdeklődnek; ugyanakkor segítőkészek, szenvedélyesek és önfeláldozóak.
Nagyon igénylik a társaságot, a kortársakkal való kapcsolódást és a közösségi életet; ugyanakkor ellenállhatatlanul vágynak az egyedüllétre és a „semmittevésre”.
Másokkal nyersek, durvák és tapintatlanok, sőt elutasítóak; ugyanakkor nagyon érzékenyek és empatikusak tudnak lenni.
Készek szinte vakon követni az általuk választott vezetőt, vagy idolt; ugyanakkor a végletekig tudnak lázadni a tekintélyekkel szemben.
Elméletek a serdülőkor megértéséhez
A pszichoanalízis egyik legnagyobb hatású elképzelése szerint az emberi fejlődés szakaszosan történik, és személyiségünk alapvetően három tartományból áll.
Az ösztön-én a személyiség legprimitívebb része, tartalmát a biológiai ösztönkésztetések alkotják; és mindig az ösztönimpulzusok azonnali kielégítésére törekszik.
Az én dönti el, hogy mely cselekedet megfelelő, és közvetít, kompromisszumot keres az ösztön-én, a valóság és a felettes-én között.
A felettes-én a társadalmi normák, értékek, szabályok képviselője; és a testi vágyak kordában tartásában van szerepe.
A serdülőkorban a nemi érés kezdetével a szexuális izgalom megjelenése újraéleszti a primitív ösztönöket, nő az ösztön-én ereje, hatalma, felborítva a korábbi pszichológiai egyensúlyt.
A Freud-féle elméletek szerint a serdülő az ösztönenergia felhalmozódása következtében ösztönösebbé válik, melynek következtében a korábbi nyugalmat felváltják az ösztönlemondások és ösztönkicsapongások.
Egyes tünetek nem feltétlenül jelentik a patológiát; csak akkor, ha szélsőségeiben megreked a serdülő.
Erikson krízisfogalma szerint minden életszakasznak megvan a maga kihívása, amelynek sikeres megoldása erősíti az identitást és az önbizalmat, a serdülő azonban identitáskrízisben van, amikor az önazonosság kialakulásáért küzd.
A serdülő megpróbálja felfedezni saját értékeit, és a szerepkísérletek során alakítja ki az énfogalmát, amely összhangban legyen a felnőtt normákkal.
Négy korábbi fejlődési krízist (bizalom, autonómia, kezdeményezés, teljesítmény) újra fel kell dolgoznia a serdülőnek a sikeres továbbhaladáshoz.
Az identitáskrízis megoldódásával a serdülő elérheti az identitását és folytathatja útját a felnőttkor felé.
A serdülőbiológia és a testi változások
A pubertás a szexuális érés azon időszaka, amely a testileg még éretlen gyermeket biológiailag érett, szaporodásra alkalmas felnőtté formálja, nagyjából 4 év alatt megy végbe.
A hormonális változások serdülőkorban megváltoztatják a test belső és külső jellegzetességeit, és a másodlagos nemi jelleg megjelenéséhez vezetnek.
A hipofízis irányítja a pajzsmirigy és más belső elválasztású mirigyek működését; a nemi szervek növekedése a testi érettség jele.
A pubertás első jele a fanszőrzet megjelenése, amely később sűrűbbé és göndörebbé válik, és a hónalj szőrzete is fokozódik.
A bőr faggyútermelése nő, pattanások jelentkezhetnek; a test aránytalansága a kezdeti növekedési szakaszban figyelhető meg, majd később rendeződik.
A fanszőrzet és az intim higiénia
A fanszőrzet funkciója a külső tárgykörnyezet védelme és a baktériumok elleni védelem, és hozzájárul a test higiéniájához és a mechanikai védelméhez.
A szőrzet megjelenésével egy időben a hónaljakban is nő a szőrszálak vastagsága.
A serdülőkor első jele a fanszőrzet megjelenése, majd körülbelül egy évre rá sűrűbb és göndörebb szőrzet alakul ki.
A szőrzet megjelenésével dolgozni kell a testkép elfogadásán, hiszen minden testkép egyedi ütemben fejlődik.
Vannak, akik meg akarják tartani vagy formázni a fanszőrzetet; mások természetes állapotban hagyják.
A fazonírozás vagy a teljes szőrtelenítés gyakori, a borotválkozás során figyelni kell a sérülések elkerülésére és a kockázatok minimalizálására.
Hogyan gondoskodjunk az intim zóna egészségéről
A borotválkozás után a bőr érzékenyebb lehet; kerüljük a szűk ruházatot és a irritációt okozó tevékenységeket néhány napig.
A gyantázás után érdemes várni egy kicsit, mielőtt zuhanyzunk vagy fürdünk; a várakozás alatt érdemes megpihentetni az arcot vagy hallgatni egy podcastot.
Az egyik gyakorlati tanács az, hogy a benőtt szőrszálak ellen kímélő bőrradírt használjunk zuhanyzás közben.
Testkép, identitás és önkifejezés
A serdülő önmeghatározásának aktív folyamata közben a fanszőrzet és más testi jegyek is részei lehetnek az önkifejezésnek.
A testkép és az önértékelés alakításában fontos szerepet játszik az, hogy a serdülő miképp érzi magát a saját testéhez viszonyítva.
Az intim higiénia és a személyes döntések összhangban legyenek az egyéni igényekkel és a biztonsági szempontokkal.
