Shr XVI. kerület: egészségügy, városfejlődés és közösségi élettér

Egy felmérés szerint a nők életük során átlagosan 72 órát töltenek lábuk szőrtelenítésével; és akkor a teljes testről még nem is beszéltünk!

Az SHR ötvözi a lézer- és az IPL-technológia előnyeit. A hagyományos IPL szőrtelenítéshez képest az SHR már csak 50%-ban támaszkodik a fénynek a szőrszál melaninjában való elnyelődésére, 50%-ban a szőrtüszőt tápláló és körülvevő szövetek felhevítése révén pusztítja el a mátrixsejteket. Ezt alacsony energiájú, sokszoros fényimpulzusok ismételt kibocsátásával éri el. A kezelések jobban kímélik a bőrt, a világosabb szőrök már nem jelentenek akkora problémát.

A folliculus koagulációjához szükséges immáron 45 Celsius körüli hőmérsékletet a bőr folyamatos és fokozatos hevítésével érjük el a kezelőfej mozgatásával úgy, hogy egy-egy területre egymást követően 4-6-szor térünk vissza.

Az intézet főigazgatója: Dr. kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatának tulajdonában álló, elsősorban a kerület lakosait kiszolgáló alap- és szakellátási feladatokat ellátó egészségügyi intézmény. Fő tevékenységük a járóbeteg szakellátás és gondozás. Szakellátást mintegy 30 szakmában végeznek. Emellett négy gondozót (Tüdőgondozó és tüdőszűrő, Bőrgondozó, Pszichiátriai gondozó, Addiktológiai gondozó) működtetnek két külső telephelyen. A szakellátáson túl iskolavédőnői és iskolaorvosi ellátást biztosítanak a kerületi iskolákban és gyermekfogászati ellátást is nyújtanak. A kerületben a felnőtt és gyermek háziorvosok, valamint a felnőtt fogorvosok önálló vállalkozás keretei között látják el a lakosokat. Az intézet három telephelyen látja el a szakellátási tevékenységét: központi épület a Tekla utcán, a tüdőgondozó és bőrgyógyászati gondozó a Hunyadvár utcában, az addiktológiai és pszichiátriai gondozó pedig a Baross Gábor utcában. A gyermek fogorvosi szolgálat a Hősök tere 7-9. szám alatti telephelyen működik.

A korszerű környezethez folyamatosan megújuló orvosi műszerpark is tartozik. Budapest XVI. kerülete a Duna bal partján, a pesti oldal keleti részén fekszik. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII. kerület, délnyugaton a X. kerület, nyugaton a XIV. kerület, északnyugaton a XV. kerület határolja. Jelentősebb terei közé tartozik a Reformátorok tere, Petőfi tér, Pálffy tér, Mátyás király tér és a Hősök tere.

A kerület 1950. január 1-jén jött létre négy nagyközségből (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom) és az addig is a fővároshoz tartozó területekből, amelyek közül a Budapesti út és a Pirosrózsa utca által határolt rész is a XVI. kerülethez került. Az 1990-es évek óta Budapest öt városrésze osztozik a kerületben, amely területe 33,52 km². A lakosság a fentiek alapján a 2023-as adatok szerint nőtt és a kerület a főváros keleti részének egyik jellegzetes része maradt.

Közösségi és városi fejlődés

A kerület központi része a Jókai utca és a Kerepesi út találkozásánál kiépült központi kerületképzés nyomán alakult ki, amelyet több fontos intézmény és szolgáltatás támogatott. A Naplás-tó, mely a Szilas-patakon keletkezett árvízvédelmi okok miatt, a 1970-es évek második felében jött létre, és azóta Budapest legnagyobb állóvize. 1995-ben közösségi pályázatot írtak ki a kerület egységes földrajzi nevére és címereire; a végső döntés a megnevezés és a jelképek egységesítésére a „Kertváros” felé sodort. A címer és zászló 1996-ban mutatkozott be, és azóta is a kerület identitását jelképezi. A Naplás-tó környezete 2013-ra 167 hektárossá vált természetvédelmi területté, ahol tanösvények és kilátók találhatók.

A közterületek fejlesztése az elmúlt években kiemelt szerephez jutott: Tempo 30-as közlekedési övezetek, akadálymentesítés, szilárd burkolatú út- és kerékpárút-hálózat kiépítése és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése is folyamatos volt. A kerület 2021-től erdőtelepítési programot is indított a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel közösen. A sport- és szabadidős létesítmények fejlesztése is megvalósult: 2000-es években két uszoda épült, és a liget rehabilitációja 2005-ben indult, amely 2008-ban az Erzsébetligeti Uszodával és a Szentmihályi Uszodával bővült.

Az Erzsébet-ligetben a régi fürdő helyén megvalósult az új, modern uszodaépület 2008-ban, amely a napelemes fűtésrendszerrel és a 30 méteres tetőszerkezettel kiemelkedő finanszírozási és építészeti teljesítmény volt. 2010-től a kerület újabb uszodát nyitott a Szentmihályi részen, amely 2008 óta a fővárosban egyedüli a kerület által üzemeltetett önkormányzati uszodák sorában. A központi sportlétesítményeket a Kertvárosi Sportlétesítményeket Üzemeltető Kft. látja el, melyet a helyi önkormányzat hozott létre 2006-ban, és amely az Erzsébetligeti Uszodát, a Szentmihályi Uszodát és korábban a sporttelep egyes részeit üzemeltette.

A kerület társadalmi és demográfiai képének sarokkövei

A XVI. kerület 2022. október 1-jén 73 270 főt számlált, ami a városrész népességének körülbelül 4,4%-át teszi ki. A népszámlálás szerint a fiatalok aránya 15%, a 65 éven felülieké pedig 22%. A születéskor várható élettartam férfiaknál 76,2 év, nőknél 81 év volt 2021-ben. A legnagyobb végzettségi csoport a diplomával rendelkezők, őket követik az érettségi végzettségűek. Internet-hozzáférés 2022-ben a 6 éven felüliek 89,4%-ánál volt elérhető. A kisebbségek aránya a lakosság körében 13,7% volt, nagyobb csoportként a római katolikus vallási közösség dominált a kerületben.

A területet alkotó települések - Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom, Rákosszilas - eredetileg önálló községek voltak 1950-ig, és akkor lettek Budapest XVI. kerületének részévé. A kerület lakóövezetei jellemzően családi házas beépítésűek, tágas kertekkel és alacsony beépítési sűrűséggel. Mátyásföld a XX. századi villanegyedeiről ismert, míg Cinkota és Rákosszentmihály falusias magjait ma is felismerhető a kerület struktúrájában.

Érdekességek és címerek: a kerület címerének zöld mezeje a ligetes erdőket és gondozott kerteket szimbolizálja; a két hullámos ezüst pólya a szabad vizekre utal, közöttük az ötágú arany korona az összetartozást fejezi ki. A kerület zászlója és címerterve 1996‑ban nyilvánosan bemutatásra került, megáldását pedig különböző egyházközségek közreműködésével végezték.

A kerület földrajzi és történeti kapcsolatai alapján a Duna bal partján, a főváros keleti részén helyezkedik el, és az 1950-es évek óta Budapest egyik legzöldebb és legkertvárosiasabb területeként tartják számon. A közlekedés összeköttetést biztosít a belvárossal a Rákosmenti HÉV és a vasúti hálózat, valamint a sűrű buszhálózat révén.

kertvárosi egészségügyi szolgálat központ

tags: #shr #xvi #kerulet