Sipos Iván (Nv., 1897. jún. 18. - 1937. ápr. 7. Bp.) író, újságíró volt, aki életrajzában és pályájában a korábbi- radikális- politikai és irodalmi hullámokat összefonó út rajzolódik ki.
Kezdetek és középiskolai időszak
Középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Debrecenben folytatta. Itt érettségizett (1915), utána a frontra vitték, ahonnan sérülten egy pesti kórházba került. Diákkorában a Debreceni Nagy Újságban és a Debreceni Független Újságban közölt.
Ifjú újságírói pálya és első publikációk
1916-tól 1919-ig a Délmagyarországnál dolgozott, közben a Szeged és Vidékében is publikált. Radikális forradalmi magatartása miatt 1919 áprilisában kiutasították Szegedről. Egy ideig a Tanácsköztársaság sajtóosztályán dolgozott Budapesten, de a kommunisták is letartóztatták. Világnézetéről a Tűz 1919. márc. 22-i számában vallott.
Később újságíróként dolgozott Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és végül Nagyváradon. Tárcákat, verseket közölt a Tavaszban és a Magyar Szóban, ez utóbbinak szerkesztője is volt. Itt jelent meg dokumentumértékű esszéje a novemberi forradalomról (A túlsó partról! Vérrel mocskolt fehér lobogó. Magyar Szó 1920/2).
Későbbi pályafutás és külföldi tevékenységek
E két lap megszűnte után a Nagyváradi Napló munkatársa volt, majd próbálkozott Aradon és 1924-ben Kolozsváron, ahol Hétfői Újság címmel lapot próbált kiadni. Végül 1924-ben Hollandiába távozott, onnan tudósította a Szabadságot és a Nagyváradi Naplót. 1924 végén visszatért Budapestre, a Magyar Újságban, a Tolnai Világlapjában és a Délibábban közölt.
Művei és irodalmi tevékenysége
A császár szakálla c. művei között szerepelnek: Új oltár zsámolyánál (versek, Szeged 1916); Lázárok az úton (novellák, Nv. 1920); Vörös kilenc (regény, Bp. 1926 = Legjobb könyvek); A császár szakálla (regény, uo. 1927 = Tolnai regénytára); Ember a kereszten. I-II. (regény, Kašovice 1928; 2. kiad. Bp. 1930); Árnyékok a szívben (három kisregény, Bp. 1928; 2. kiad. Bp. 1930); Éjjeli pillangó (uo. 1930); Halálos út (regény, uo. 1932); Ötszáz pengővel kezdődik (regény, uo. 1935); Földön, vízen, levegőben (regény, uo.).
Naplótöredékei az I. Juhász Gyula: Bírálat helyett - Sipos Iván könyvére (vers, Szeged és Vidéke 1916. szept. 4.) mellett megjelentek ismeretek és kritikák: Tóth Árpád: Új oltár zsámolyánál. Nyugat 1917. I. 852. Újraközölve Tóth Árpád összes művei. 4. Bp. 1969. - (gy. m.): Árnyékok a szívben. Népszava 1929. jan. 5. - (Miklós): Egy elköltözött baráthoz. Heti Hírek 1938. ápr. (T.
Örökség és összegzés
Sipos Iván életútja összekapcsolja a háborús és forradalmi korszak irodalmi törekvéseit a korabeli közéleti eseményekkel. Munkássága tükrözi a kor radikális hangvételű írásait, újságírói pályája pedig a különböző városok kulturális médiumainak változatos feladatait mutatja. Az irodalmi művei - regények, novellák és versek - a kor társadalomkritikáját és személyes szenvedélyét egyaránt hordozzák.
