Soós Barbara Fodrász – a Soós Tészta Kft. dinamikus családi története és fejlődése

A Soós Tészta Kft. 1981-ben alakult: az alapító Soós Zoltán volt, aki a kezdetekkor a vecsési családi házuk kertjében felépített - szó szerint értendő kisüzemben - hagyományos, nyújtáson alapuló technológiával, minimális gépesítéssel gyártott minőségi termékeket. Az első évtizedek sikerei lehetővé tették, hogy 1999-ben, zöldmezős beruházás keretén belül megépítsék a mai is működő tésztaüzemet, immár a város vállalkozói övezetében. Az alapító úgy tervezte, hogy 60 évesen visszavonul - ezt be is tartotta. Ma két lánya, Brigitta és Barbara irányítják az 52 fős vállalatot. Ami írásban nehezen visszaadható: sugárzik belőlük, hogy szeretik a munkájukat, a tésztát, azt a világot, amit apukájuk teremtett meg és amit most ők vihetnek tovább.

Soós Brigitta: Apukánk nem tudott velünk olyan gyakran a játszótérre menni, mint ahogyan azt mi szerettük volna, ezért számunkra a játszóteret helyettesítő terep az üzem volt. Ez eredetileg a családi ház végében állt, óvoda, iskola után rohangáltunk a kertben, benéztünk az üzembe, mindenkivel váltottunk egy-két szót, feltartottuk a felnőtteket. Kialakítottak nekünk egy kis teret, ahol címkéztünk, pakoltunk, zacskót rakosgattunk. Hozzáteszem, akkoriban még nem volt ilyen komoly szabályozás a termelőüzemekre vonatkozóan. Ahogy cseperedtünk, a nyári szünetekben már ténylegesen produktív munkát végeztünk. Valamennyi munkafázist kipróbálhattuk, és meg is szerettük ezt a világot. Így, és ebben nőttünk fel. Brigitta kereskedelmi menedzser, Barbara az ügyvezető. Soha nem volt kettőjük között konfliktus, hogy ki mit csinál?

Soós Barbara: Először 17-18 évesen beszélgettünk arról, hogyan képzeljük a jövőnket. Mindketten közgazdászok lettünk, én gazdálkodás és menedzsment szakon végeztem, majd Angliában HR és szervezeti kultúra fejlesztésből szereztem mesterdiplomát. Brigitta stratégiai marketinget tanult, de az igazi tanulás mindkettőnk számára diploma után, élesben jött. Félszavakból is értjük egymást, nagyon sok mindenben hasonlítunk, de nem vagyunk ikrek: én inkább a rendszer egészét szeretem fejleszteni, Brigitta nagyon jó a beszerzésben - kiválóan tud például alkudni -, és bár vannak metszéspontok a munkánkban, igazán komoly veszekedésünk még nem volt. Soós Brigitta: Tudjuk, hogy mikor van a másiknak rossz napja, ha megnyugodtunk, újból elővesszük a kemény témákat. Értjük egymást, és testvérként az együtt dolgozás összekovácsolt bennünket, hiszen közös a cél, egy a hajó. Másképpen látjuk a dolgokat, de nem hagyunk tüskét a másikban. Van, hogy egy vita végére rájövünk, hogy egyikünknek sincs igaza, és ez így van jól. Ez már a kezdetektől így van. Nagyon fontos az is, hogy a csapatunk is kiváló kollégákból áll. Ez nem csak szakmai, de emberi aspektusból nézve is igaz. Eszemben sincs kétségbe vonni a rátermettségüket, de hirtelen nem is tudok másik olyan céget mondani, ahol egy lány testvérpáré a cégvezetés felelőssége. Mi van akkor, ha egy „fiús” akadály jön?

Soós Barbara: Mint például egy vállalatirányítási rendszer bevezetése? Egyetem után két évig egy teljesen más területen dolgozó cégnél dolgoztam. Ez tudatosan döntöttem el, a cél a tapasztalatszerzés volt. A családi üzemhez két évvel később csatlakoztam, és az első nagyobb feladatom egy vállalatirányítási rendszer bevezetése volt. Édesapánk már nem akart belefolyni a digitális dolgokba, én már annál inkább, és az élet ki is kényszerítette. Másfél évig tartott, amíg minden folyamatot - beleértve az adminisztratív területektől a gyártástechnológiáig -, tüzetesen megnéztünk, és ezzel párhuzamosan személyi vonalon is újragondoltuk a cég életét. Soós Brigitta: Őt is bevontuk. Számított a látásmódja, a véleménye, a tapasztalata. Egyébként, ha például gépbeszerzésről van szó, a mai napig kikérjük a tanácsát, hiszen szó szerint a két kezével építette fel az üzemet, minden csavart ismer. 60 évesen leteszi a tollat, illetve a szerszámokat, és ezt jórészt be is tartotta. Szerencsés volt a csillagállás; mire eljött az idő, már megszereztük a szükséges végzettségeket, volt lehetőségünk néhány évet együtt dolgozni. Soós Barbara: Másként látjuk a világot, de nem volt markáns határvonal, inkább egy hosszabb folyamatról beszélhetünk, aminek az eredménye egy finom átmenet volt. Édesapánk a napi stresszből, a küzdelmekből már nem kér, de a műszaki fejlesztések terén segít, és persze látja a beszámolókat is. Ez nem egy nyolcórás munka.

Ki tudnak kapcsolódni? Soós Brigitta: Imádunk enni, a tésztát nagyon szeretjük és én előző életemben olasz voltam (nevet). Ha elmegyünk Olaszországba, és bemegyünk egy élelmiszerboltba, mindent alaposan megnézünk, különösen a tészta pultra töltünk sok időt: milyen a forma, a csomagolás, kinek szánják, mik az összetevők. De ez nem munka, sokkal inkább szenvedély. És persze, elgondolkodunk, de markánsan új dolgokat nehéz bevezetni az inkább konzervatív hozzáállású magyar piacra. Az eperlevél, a csiga, a spagetti, a penne, a csusza és az orsó a tartós sláger, ezeket szeretik a fogyasztók. Új terméket nehéz piacra dobni, mert ha valamelyik nagy láncot arra kérem, hogy listázzon be egy új terméket, akkor egyet ki kell vennem az egyébként jól futó palettából. De nem szeretnénk egy remekül működőt kivenni. Nincsenek is divatok? Soós Barbara: A csusza tészta nagyon jön fel, mivel éppúgy használható egy jó magyaros leves elkészítésére, mint egy lasagnéhoz. Régen az egyenes cérna metélt volt a keresettebb, ma a boglyas változat az egyértelmű favorit. Soós Brigitta: Nekem a csusza, ami tetszés szerinti méretre tördelhető. Azt mondják, hogy nyolctojásos. Mások viszont azt írják büszke nagy betűkkel a tésztájuk csomagolására, hogy tojás nélkül készült. Soós Barbara: Az attól függ, hogy mit szeretne enni. A levestészta legyen minél magasabb tojástartalmú, ez kevesebb vizet vesz fel, kevésbé ázik el. És fordítva: minél alacsonyabb a tojástartalom, annál több vizet vesz fel. Az olaszoknak jobb a tojás nélküli tészta, hiszen nem ezzel akarnak jóllakni. Nálunk éppen erre a jóllakásra törekednek a családi vacsorát készítők, ezért kerülnek magasabb kalóriatartalmú összetevők a szószba is. De ez persze nem szabály, inkább megközelítés kérdése. 3 milliárd felett van az éves forgalmuk, a termékeik ismertek és népszerűek. Soós Barbara: Van abban valami nagyon szép, hogy kaptunk egy jól működő vállalkozást, amit mi továbbépíthetünk. Ez egy hihetetlen lehetőség. Kívülről akár még úgy is tűnhet, hogy apuci pici lányai beültek a székbe, és a cég megy magától. Igen, egy-két évig valószínűleg így lenne. Soós Brigitta: Tervezünk gyerekeket, de semmiképpen sem szeretnénk rájuk erőltetni a mi világunkat. Az biztos, hogy ebbe fognak belenőni, részesei lesznek annak a világnak, amit mi építünk. Soós Barbara: Gyerekkoromban jogász, fodrász és orvos is szerettem volna lenni, de érettségi környékére már nem. Az egészséges, fényes és erős haj iránti vágy szinte mindenkit foglalkoztat, a hajápolásról azonban ma már tudjuk, hogy jóval többről szól, mint a megfelelő sampon vagy hajpakolás kiválasztásáról. Ezt a szemléletet képviseli a HONEYBRUSH is, amely a haj egészségét nem kizárólag a hajszálak felszínéről közelíti meg. A haj ugyanis élő szövetként épül fel, ezért megjelenését nemcsak a külső környezeti hatások, hanem a szervezet tápanyagellátottsága, az életmód és az általános egészségi állapot is jelentősen befolyásolhatja. A hajápolás megközelítése összhangban áll a családi vállalkozás szemléletével: a minőség és a hosszú távú fejlődés érdekében a hagyományokat megőrizve, a modern technológiát integrálva járnak előre.

Infografika: a Soós Tészta Kft. története és vezetői
Videó: Soós testvérpár a vállalkozás vezetésében

Termékpaletta és piaci megközelítés

A csapat hisszékeny és szenvedélyes a tészta iránt: az eperszínű levél és a csiga, a spagetti, a penne, a csusza és az orsó a fogyasztók kedvencei. A csusza tészta különösen fontos: használható magyar leveshez és lasagnéhoz is. A tojástartalom változtatása a leveszettek minőségét és a felvett víz mennyiségét befolyásolja. A piacra történő új termékek bevezetése óvatos megközelítést igényel, mert a nagy láncok listázási gyakorlata miatt egy-egy jól futó tétel kényszerű kivételét jelenti. A növekvő forgalom évi mintegy 3 milliárd forint feletti szintre tehető, amely a márkák ismertségének és a vásárlói kedvnek köszönhető.

Soós Brigitta: A vállalat értékei nemcsak a technológiában, hanem az emberi kapcsolatokban is megjelennek. A családi vállalkozás sikereinek kulcsa a közös cél, a hajó egy irányba (egy a hajó). A csapat kiváló és megbízható, és a vezetői szerepek betöltése olyan nők kezében van, akik mindsetben is a fejlődést képviselik. Soós Barbara szerint a dinamika lehetővé teszi, hogy a műszaki fejlesztésekben a visszajelzések és a vezetői tapasztalatok együttesen formálják a vállalat jövőjét.

Brigitta és Barbara szemléletei szerint a legfőbb kihívások közé tartozik a piacra dobni kívánt termékek kiválasztása és az új trendek beépítése anélkül, hogy a meglévő, jól bevált termékek teljesítményét rontanák. Ugyanakkor a családi szál és a tradíció motiválja őket, hogy hosszú távú stratégiát alakítsanak ki a cég fenntartható növekedése érdekében. Az üzem fejlesztése mellett fontos feladat a fiatal tehetségek bevonzása és megtartása, hogy a jövőben is megőrizzék a vállalat identitását és minőségét.

tags: #soos #barbara #fodrasz