A dokumentumok és művészeti kapcsolatok útján kibontakozó kép bemutatja Szakall Karoly Laszlo (Károly László) életútját, amely a középiskolai években kezdődött a ciszterciek gimnáziumában, majd a Pécsi Egyetem orvosi karára vezetett. Tanulmányait 1944-ben Auschwitzba deportálása miatt megszakították, később pedig lágerek és Theresienstadt sors is megfordultak az útjában. 1945-ben Bázelbe költözött, ahol folytatta orvosi tanulmányait, majd Zürichben Szondi Lipót tanítványává vált. Az ébredő érdeklődés a pszichológiához és a művészetekhez egyaránt erősödött, és az ötvenes évektől a Pszichoanalitikus Társaság tagjaként tevékenykedett, miközben írt színdarabokat, saját színtársulatot hozott létre, és műkereskedelem felé fordult. A vibráló művészeti életben műgyűjteménye fokozatosan megerősödött.
Főbb állomások és kapcsolatok
Bazon Brockkal a Kiállítás a semmiről című tárlatot rendezte Hamburgban - Ausstellung von Nichts -, ami a korabeli konceptuális művészethez kapcsolódó jelentős esemény volt. A huszadik század alkotóival való személyes kapcsolatok kölcsönhatásban álltak a magyar és nemzetközi avantgárddal, így olyan neveket említhetünk, mint William Burroughs, Jean Cocteau, Christo, Allan Ginsberg, Patricia Highsmith, Robert Mapplethorpe vagy Andy Warhol. A magyar testvérek és kortársak között pedig Kassák Lajos, Ligeti György, Tamkó Sirató Károly és Vasarely Viktor nevei kerülnek említésre, akikkel közvetlen vagy közvetett módon kötődött. Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is!
A gyűjteményépítés és a művészeti lehetőségek kiaknázása mellett László művészeti és pszichológiai érdeklődése egymáshoz közelítette. A kezdeti orvosi karrier megszakításai után Zurichben folytatta tanulmányait, majd fokozatosan a művészetek felé fordult: kapcsolatai a hippimozgalom tagjaival, a különböző művészeti irányzatokkal és a műkereskedelemmel egyaránt összefonódtak. A személyes kapcsolatokból születő inspirációk és a nyitottság a kortárs művészetek iránt meghatározó tényezők voltak.
Időrendbeli áttekintés a bemutatott műsoros és színházi repertoárból
- 1998/1999 - Tersánszky Józsi Jenő: KAKUK MARCI
- 1997/1998 - Paul Schönthan-Franz Schönthan-Kellér Dezső-Horváth Jenő-Szenes Iván: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA
- 1997/1998 - Fényes Szabolcs-Nóti Károly: NYITOTT ABLAK
- 1996/1997 - Geoffrey Chaucer: CHAUCER ÚR MESÉI
- 1996/1997 - Wojciech Walpor - Stanislaw Ignacy Witkiewicz: VIZITYÚK
- 1995/1996 - Henrik Ibsen: A NÉP ELLENSÉGE
- 1960- és korábbi évek jóváírásai: Shakespeare-, Móricz-, Ibsen-, Dürrenmatt- és más klasszikus szerzők darabjai
Az életrajzi anyagban kiemelkedő a kölcsönhatás a képzőművészeti és irodalmi körökkel, amelyeket a személyes hálózatok és a nemzetközi kapcsolatok formáltak. A megtartott emlékek és az archív feljegyzések alapján László Károly 1923-ban született Pécsett; középiskolai éveit a ciszterciek gimnáziumában töltötte, majd a pécsi egyetem orvosi karára iratkozott be. Sajátos pálya-összeolvadása a pszichológiai és művészeti területek között végigvonult az életén.
Életútjának összegzése és öröksége
Károly László későbbi éveiben műgyűjteményének megalapozása és a művészeti világban kifejtett tevékenysége alapvető hatással volt a korszak kortárs művészeti diskurzusára, különös tekintettel a hippimozgalom és a nemzetközi kapcsolatok terén. A leírt kapcsolatok és kiállítások tükrében az idevonatkozó történetek és projektek szerves részét képezik a 20. századi művészeti élet örökségének. Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is!
