A pásztázó elektronmikroszkóp FEI Quanta 3D típusú, nagyfelbontású kétsugaras készülék. A két sugár azt jelenti, hogy rendelkezik elektronforrással és ionforrással is. Az elektronnyaláb és az ionnyaláb egyaránt alkalmas arra, hogy mikroszkópi képet készíthessünk, ugyanakkor az ionnyaláb az anyagminta felületének megmunkálását is lehetővé teszi.
Működési elv: hogyan készül a kép a SEM-ben?
A pásztázó elektronmikroszkópban a mikroszkópi kép kialakulása különbözik attól, ahogyan az egy hagyományos optikai mikroszkópban történik. Itt a fókuszált elektronnyaláb a minta felületét pásztázza, miközben különböző „termékeket” vált ki a felületből. Ilyen termékek lehetnek a felület elektronjaiból származó szekunder elektronok, a nyaláb elektronjai közül nagyszögben szóródó visszaszórt elektronok, illetve a mintából kiváltott röntgen fotonok. Ezeket a termékeket detektorok gyűjtik össze, és segítségükkel a képernyőn mikroszkópi kép hozható létre.
Minthogy a kiváltott termékek energiája különböző, ezért a felület közeli tartományokról, különböző mélységből hoznak információt. A legkisebb energiája a szekunder elektronoknak van (néhány eV), ezért ezek segítségével gyakorlatilag csak felületi információ nyerhető. Ilyenkor a felbontást a fókuszált elektronnyaláb mérete szabja meg. A maximális felbontóképesség szekunder elektronok esetén ~ 1 nm.
A visszaszórt elektronok energiája sokkal nagyobb, mint a szekunder elektronoké, akár több 10 keV is lehet. Ezért a visszaszórt elektronok mélyebbről hoznak információt. Ennek megfelelően a felbontás is kisebb, mintától és energiától függően ~ 2 - 4 nm. A röntgen fotonok energiája információt nyújt arról, hogy milyen atomból származik.
Quanta 3D különleges szolgáltatásai: környezeti és FIB funkciók
A Quanta 3D mikroszkóp rendkívüli tulajdonsága, hogy ezzel a mikroszkóppal különösebb minta-előkészítés nélkül vizsgálhatók szigetelő minták és biológiai objektumok is. A Quanta 3D mikroszkóp másik rendkívüli tulajdonsága, hogy a vákuumra és a vízvesztésre érzékeny biológiai minták közvetlenül is vizsgálhatók.
Hagyományos SEM készülékben csak vezető felületű mintákat lehet vizsgálni, mivel a szigetelő minták az elektronokkal való bombázás során elektromosan feltöltődnek. Szigetelő minták vizsgálatához ezért előzetesen nagyon vékony arany vagy szén réteget párologtatnak a felszínre. Sok esetben, például nanoobjektumok vizsgálata esetén, a felület borítása nem jó megoldás, mert lényegesen módosítja a minta tulajdonságait. A Quanta 3D készülék ezt a korlátot részben áthidalja, mivel a környezeti (ESEM/VPSEM) üzemmódokban akár 6000 ill. 300 Pa nyomáson is lehetséges vizsgálatokat elvégezni, és ezekkel a műszerekkel már szigetelő minták is vizsgálhatók mintaelőkészítés nélkül.
A kétsugaras mikroszkóp második nyalábja fókuszált Ga ionnyaláb (FIB), amelynek maximális energiája 30 keV. Az ionnyalábbal a minta felülete porlasztható, és az intenzív porlasztással a felület nagy hatékonysággal megmunkálható. Az ionnyaláb és az elektronnyaláb a mintán egy közös pontban találkozik, így megmunkálás közben megfigyelhető a megmunkálás folyamata.

Analitikai módszerek a Quanta 3D-ben: EDS, EBSD, STEM
A röntgen fotonok energiája információt nyújt arról, hogy milyen atomból származik. Energia diszperzív röntgenspektroszkópia (EDS): A mintát érő nagyenergiájú elektronnyaláb gerjeszti minta atomjait, lyukakat hozva létre az atomok belső elektronhéján. Mivel az elemek elektronszerkezete specifikus, ezért a kisugárzott foton energiája és hullámhossza is elemspecifikus. A módszerrel a kisugárzott foton energiáját mérjük meg, így beazonosíthatjuk a mintát alkotó elemeket. EDS analízissel lehetőségünk van kvantitatív elemi összetétel meghatározásra is.
A sokoldalú berendezés visszaszórt elektron diffrakció (EBSD) vizsgálatra is alkalmas. A pontról-pontra mért diffrakciós ábra alkalmas arra, hogy a minta egy pontjának kis környezetében meghatározzuk a kristályszerkezet fajtáját és a kristály orientációját. Egy terület pontjainak átvizsgálása után orientációs térkép készíthető.
A berendezés transzmissziós üzemmódban is működtethető (STEM üzemmód). Ha a minta megfelelő vékonyságú, akkor a STEM detektorral világos- vagy sötét látóterű kép készíthető, amelynek információ tartalma megegyezik a transzmissziós elektronmikroszkóp hasonló képeinek információ tartalmával.

Mintaelőkészítés és korlátok
A mintára vonatkozó megszorítások: A minta anyagának el kell viselnie a vákuumot anélkül, hogy bármilyen gáz, vagy gőzt bocsátana ki. Ha a minta nem vezető (műanyag, polimer, biológiai anyag) egy vékony, 20-100 nm vastag vezető réteggel kell bevonni. Az EDX vizsgálathoz célszerű szén bevonatot választani, mivel ez kevésbé abszorbeálja a mintából keletkező röntgensugárzást (az abszorpció a rendszámmal nő).
A berendezésbe relatíve nagy minták is behelyezhetők: 50x50x20 (Sz/M/V, mm). A SEM-kép nem feltétlenül a felületét mutatja. A mintát érő nagyenergiájú elektronok ugyanis behatolnak a mintába, ahol különböző jelek keletkeznek (szekunder, visszaszórt és Auger elektronok, karakterisztikus röntgensugárzás, még látható fény is). Adott minta esetén az elektronnyaláb energiája, valamint a detektált jel határozza meg azt, hogy milyen mélyről kapunk információt.
Alkalmazások az ásványtanban: Rudabányait és egyéb felfedezések
A szakértői vizsgálata számos érdekes megállapításra adott alkalmat. A szakemberek ilyen esetben megvizsgálják az ásvány kémiai összetételét és szerkezetét. Az új anyagról kiderült, hogy olyan a szerkezete, amelyet korábban még nem ismertek. A meghatározást Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője, Hertha Effenberger a bécsi egyetemtől, Fehér Béla a Hermann Ottó Múzeum osztályvezető-mineralógusa és Zajzon Norbert a Miskolci Egyetem munkatársai végezték el, majd nyújtották be elfogadásra az IMA (Nemzetközi Ásványtani Társaság) illetékes bizottságának.
A kutatók a rudabányait nevet adták az új ásványnak. Fehér Béla a miskolci Herman Ottó Múzeum ásványtárának vezetője úgy fogalmazott, hogy a felfedezés szakmai szenzációnak számít, mivel a világban ismert mintegy ötezer ásványból mindössze kilenc olyan van ezzel az újjal együtt, amelyet a mai Magyarország területén fedeztek fel. A rudabányait nevű ásvány mikroszkóp alatt is vizsgálható; mikroszkópos kép a rudabányait nevű ásványról készült fotók segítik a részletes leírást és összehasonlítást.

Az elmúlt három évtizedben kialakult tudományos kultúra, a tudomány és az amatőr ásványgyűjtők közötti hatékony együttműködés nyomán az elmúlt években több, Magyarországról származó új ásványt is bejegyeztek. Weiszburg Tamás az ELTE tanszékvezetője szólt arról, hogy évente 20-30 új ásványfaj kerül elő a világon. Az ásvány természetes kristályos vegyület. Pontosan meg kell határozni kémiai összetételét, kristályszerkezetét, s ha a jelenleg ismert mintegy ötezer ásványfaj egyikével sem egyezik meg, akkor jegyzik be új ásványként. Az eljárás hosszú folyamat. Magyarország - az 1848-ban alapított Magyarhoni Földtani Társulat révén - tagja az Ásványtani Világszövetségnek. A harminc ország képviselőiből álló testület szavaz arról, hogy elismerik-e az új ásványt. Az elnevezés joga azt illeti meg, aki megtalálta és leírta az új ásványt, így volt ez a Rudabányán előkerült rudabányait esetében is.
Kutatói háttér és együttműködés
Az ELTE TTK Fizikai-, Kémiai-, Biológiai- és Földtudományi Intézeteiben, valamint a Környezetkutató Központjában számos kutatócsoport folytat nanotechnológiai irányultságú anyagfizikai, kémiai anyagtudományi, biológiai és interdiszciplináris kutatásokat. Az ELTE kutatócsoportjai mellett más egyetemek, kutató intézetek, egyéb kutatással foglalkozó szervezetek kutatóit és kutató csoportjait is szívesen látjuk laboratóriumunkban. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, közös kutatás és bérmunka egyaránt nem példa nélküli eddigi tevékenységünkben.
Gyakorlati megjegyzések és tippek a vizsgálatokhoz
- Fontos tudni, hogy a SEM-kép nem feltétlenül a felületét mutatja; a kilépő jelek különböző mélységekből származnak.
- Az EDS-hez és más analitikai mérésekhez megfelelő mintaméret és -stabilitás szükséges, illetve a minta vákuumbírása alapfeltétel.
- A visszaszórt elektronok intenzitása rendszámfüggést mutat, így ezen keresztül lehetőség van a minta kémiai összetételének vizsgálatára is.
- A FIB alkalmazása lehetővé teszi keresztmetszeti mintavétel készítését, vékony fóliák előállítását STEM vizsgálathoz, és a megmunkálás folyamatos megfigyelését.
Rövid műszeradatok és tipikus teljesítőképesség
| Funkció | Jellemző |
|---|---|
| Elektronforrás | FEI Quanta 3D - nagyfelbontású elektronnyaláb |
| Ionnyaláb | Fókuszált Ga ionnyaláb, max. 30 keV (FIB) |
| Felbontás (SE) | Szekunder elektronokkal ~1 nm |
| Felbontás (BSE) | Mintától és energiától függően ~2-4 nm |
| Minta méret | Max. 50 × 50 × 20 mm |
| Analitikai kiegészítők | EDS, EBSD, STEM üzemmód |
A Quanta 3D és hasonló korszerű SEM/FIB rendszerek alkalmazása az ásványtani kutatásban és anyagtudományban alapvetően szélesíti a lehetőségeket: nemcsak képi információt adnak, hanem kristályszerkezeti, orientációs és elemi összetételre vonatkozó adatokat is szolgáltatnak, amelyek együttesen teszik lehetővé új ásványok leírását, mint amilyen a rudabányait esete volt.
tags: #szakall #sandor #elektronmikroszkop