Szakonyi Károly (született Németh Károly, Budapest, 1931. október 26.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Gyermekkor, családi háttér és iskolai évek
Németh Lajos és Kasznár Mária gyermekeként született a Rottenbiller utca 21. számú házban. A család Sopron vármegyéből származik, nagyapja uradalmi cseléd, parádés kocsis volt Zsirán, apja Fülesről került föl pincérnek a fővárosba, majd vendéglős lett a Dob utcában. Tanulmányait a Szív utcai elemi népiskolában kezdte, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A hatodik osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára, színész szakra, de nem vették fel.
Munkásévek és korai olvasmányélmények
Segédmunkás lett a mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál (MEGÉV), majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán „racionalizálták”, a Belügyminisztériumhoz került polgári alkalmazottnak. Járta az országot, Baranya, Somogy, Tolna, Hajdú-Bihar megyét. Ezután a Zuglói Kötöttáru Gyárban betanított munkás, nyolc gépen dolgozott. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, s más, a világirodalom és a magyar irodalom klasszikusait megjelentető olcsó könyvtári könyveket. 1956-1957-ben betanított munkás a Dekorációs Vállalatnál, majd a Képzőművészeti Alap rézkarcügynöke (egy darab rézkarcot sem adott el).
Írói pálya kezdetei és színpadi kapcsolódás
Megjelent első novellája a Népszabadság 1958. december 14-i, vasárnapi számában, a Kuzmics fusizik, s elkezdődik szabadúszó korszaka. 1963 januárjától dramaturgiai ösztöndíjas volt a Nemzeti Színháznál. Megírta első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-1978 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-1988 között a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a Pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Nemzeti Színház dramaturgja és címzetes örökös tagja.
Elbeszélések, regények és drámák: tematikai jellemzők
Élethelyzetéből adódóan a munkásfiatalok életét ismerte jól, ez mutatkozik meg korai novellásköteteiben Középütt vannak a felhők (1961), Túl a városon (1964). Közvetlen elbeszélő hangon és erkölcsi érzékenységgel ábrázolta az önmagukat és emberi hivatásukat kereső hőseit. Saját ifjúságának emlékeit és az értelmiség útkereső erőfeszítéseit elevenítette meg Férfiak (1965), Porcelán baba (1967), Francia tanya (1969), Tudatom, jól vagyok (1976) című köteteiben. A korabeli kortárs közönség körében egyik legsikeresebb könyve a Francia tanya című volt. Bemutatott drámái szintén visszhangra találtak (Adáshiba, Vígszínház, 1970), az író groteszk látásmódja segítette a közönség önmagára ismerését.
Szerkesztői és irodalomszervezői tevékenység
Rendkívül tevékeny az irodalmi élet szervezésében is. Az irodalmi élet résztvevőinek elismerését, bizalmát fejezik ki testületi, kuratóriumi megbízatásai. 1962-ben vették fel a Magyar Írók Szövetségébe és az Irodalmi Alapba; a hetvenes évek elejétől az Írószövetség választmányában, majd a drámai szakosztály vezetőségében tevékenykedett, az utóbbi években annak elnökeként. Az 1970-es évek elejétől két évtizedig részt vett az Irodalmi Alap vezetésében. A hetvenes évek végétől tagja a Kazinczy-díj kuratóriumának, majd a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumának. 1992-től a Domján Edit Alapítvány kuratóriumának elnöke. Részt vett a Nemzeti Kulturális Alapprogram könyv-kollégiumában, majd a Páskándi Alapítvány döntéshozó testületében. Évekig tagja volt a Kossuth-díj Irodalmi Albizottságának, s ma is tagja a Francia Drámaírók Szövetségének (Société des Auteurs et Compositeurs Dramatique), 1996-tól pedig a Magyar Művészeti Akadémiának.

Magánélet és család
Első házasságát 1955-ben Schneider Margittal kötötte, házasságukból egy gyermek született, Csilla (1955). 1967-ben elvált első feleségétől, majd feleségül vette Győri Zsuzsannát, 1969-ben ismét elvált, Szoó Rozália lett a felesége; két gyermekük született, Gergely (1973) és Dávid (1974). 1986-2006 között Szabó Klára volt a felesége. 2006-ban megözvegyült. 2008-ban feleségül vette Seres Gerdát.
Fontosabb művek, életműkiadás és válogatások
Életműkiadásában több kötet jelenik meg: Ezüsthasú halak (2003), Céllövölde (2003), A szép hadnagyné (2004), Hófödte hegyek (2004), Adáshiba (2007), Ördöghegy (2008), Ki van a képen? (2008) és további kötetek. Önálló kötetek: Középütt vannak a felhők (1961), Túl a városon (1964), Életem, Zsóka (1965), Férfiak (1965), Porcelán baba (1967), Francia tanya (1969), Tudatom, jól vagyok (1976) és számos más elbeszélés, regény, dráma, hangjáték és tévéjáték.
| Év | Mű | Műfaj |
|---|---|---|
| 1961 | Középütt vannak a felhők | Elbeszélések |
| 1964 | Túl a városon | Kisregény, elbeszélések |
| 1969 | Francia tanya | Regény |
| 1976 | Tudatom, jól vagyok | Elbeszélések |
| 1979 | Holt lelkek | Dráma (Gogol nyomán) |
Sikeres színpadi és médiaszereplések, feldolgozások
Elbeszélései, regényei mellett sorra mutatták be drámáit, tévéjátékait, színpadi adaptációit. Szakonyi műveiből készült filmek, tévéjátékok és adaptációk: Itéletnapig, rendező Várkonyi Zoltán (1972); Francia tanya, rendező Radó György (1973); Életem, Zsóka, rendező Esztergályos Károly (1974); Dániel (tv sorozat), rendező Szalkai Sándor (1977) és számos más tévés és színházi adaptáció. Adáshiba több ország televízióiban is megjelent (pl. Krakkó TV, Gdansk TV). Színházi közvetítések és tévés feldolgozások sora bizonyítja műveinek színházi hatását és népszerűségét.

Nemzetközi elismertség: fordítások és külföldi kiadások
Műveit számos nyelvre lefordították és több országban adták ki: angol, bolgár, cseh, dán, finn, flamand, francia, görög, japán, lengyel, lett, litván, német, olasz, orosz, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén kiadások. Például Idegen házban angol, francia, finn és orosz kiadásokban is megjelent; Éjszakai műszak orosz és német kiadásokban is szerepelt. Ez a fordítási sokszínűség a szerző nemzetközi fogadtatását is mutatja.
Szakmai beszélgetések, kritikák és interjúk
Több interjú és beszélgetés készült vele: Lázár Ervin: Az Élet és Irodalom látogatáson Szakonyi Károlynál (1970), Hal helyett háló… (Beszélgetés Szakonyi Károllyal.) Tévé téka (1995), Tószegi Zsuzsanna: Az Adáshiba Bódog családja ma is köztünk él - interjú a kilencvenéves Szakonyi Károllyal (tudas.hu, 2021). Kritikák és recenziók sokasága dokumentálja irodalmi megítélését és életművének változó recepcióját.
Kecskeméti TE - TISZAKÉCSKE LC - élő stream
Néhány fontosabb, emlékezetes mű és feldolgozás felsorolása
- Életem, Zsóka (színmű)
- Férfiak (elbeszélések)
- Francia tanya (regény)
- Adáshiba (dráma)
- Holt lelkek (dráma, Gogol nyomán)
- A félkegyelmű (Dosztojevszkij-Szakonyi, dráma)
- Számos hang- és tévéjáték: Albérlet és filodendron, Homloklövés, Turini nyár
Művek kiadási sorozatai és életműkiadás
Életműsorozata (Stádium kiadások) tizenöt kötetet és több önálló gyűjteményt foglal magában: Ezüsthasú halak (2003), Céllövölde (2003), A szép hadnagyné (2004), Hófödte hegyek (2004), Adáshiba (2007), Ördöghegy (2008), Ki van a képen? (2008), Albérlet és filodendron (2009), Homloklövés (2009), Turini nyár (2009), Istenítélet (2010), Bolond madár - Héloïse (2010), Játsszunk örökkévalót (2010), A tűz bűvöletében - Álomirodalom (2010), Vendégjáték (2011) és további gyűjtemények.
Szakonyi Károly helye a magyar irodalomban
Szakonyi Károly munkássága sokrétű: a munkásfiatalok világától a groteszk színházi játékokig, a novellától a nagyobb prózai művekig több műfajban bizonyította tehetségét. Szerkesztői, kuratórusi, szakmai szervezeti szerepei és külföldi fordításai együttesen világítják meg alkotói jelentőségét. Elbeszélői hangja, erkölcsi érzékenysége és színházi érdeklődése együtt formálják azt az életművet, amelyet nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is olvastak és játszottak.