A Magyar Bibliatársulat története tulajdonképpen része egy nagyobb történetnek, a magyar bibliafordítás, valamint a magyar nyelvű Biblia kiadása és terjesztése történetének. Az első korszak Károli Gáspár Vizsolyi Bibliájával kezdődött 1590-ben, de tudnunk kell azt, hogy egyes bibliai könyveket és a teljes Újszövetséget már előtte is lefordították. Ez az első, a Vizsolyi Bibliával kezdődő korszak kereken háromszáz évig tartott, és ezalatt Károli munkáját sokan javították (revideálták), csiszolták, köztük olyan páratlan hitű és tudású emberek, mint Szenci Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Komáromi Csipkés György.
A háromszáz évben felhalmozódott tapasztalat azt az üzenetet hordozza, hogy az elkötelezett egyének Biblia iránti szeretete és a szent megszállottság szaporította a munka erejét: Károli Gáspár és munkatársai erejét megsokszorozta a hibahatárokon átívelő törekvés, Misztótfalusi Kis Miklós pedig világhírű nyomdásszá is “képezte” a Biblia nyomtatott szövegét. A magyar nyelvű teljes Biblia első háromszáz éve megtanít minket arra, milyen sokat tehet „egyetlen ember” is. Arra is tanít, hogy ha úgy érezzük: „egyedül nem megy”, akkor könyörögjünk Isten Szentlelkéért, hogy adja nekünk Károli és Misztótfalusi lelkületét.
A második korszak a 19. század első harmadában indult, amikor az 1804-ben alakult Brit és Külföldi Bibliatársulat európai missziója során hozzánk is eljutott, és kezébe vette a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének ügyét. Sőt, a szöveggondozásét is, mert a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízásából készült el és jelent meg 1908-ban az a Károli-revízió, amelyet ma is olvasunk. E korszakban is voltak örök értékű egyéni vállalkozások, gondoljunk most id. Czeglédy Sándor bibliafordítására. Az intézményes hátteret azonban mégis egy angol missziós társaság, a Brit és Külföldi Bibliatársulat adta a magyar nyelvű Biblia ügyének. A gyökeresen megváltozott politikai helyzetben lehetetlenné vált egy angol missziós társaság magyarországi működése, így a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének jogát és kötelességét átadta a legnagyobb protestáns egyháznak, a reformátusnak.
A Református Egyház ökumenikus szellemben élt a kapott feladattal, és kezdeményezésére 1949-ben létrejött a Magyar Bibliatanács, öt protestáns egyház és a magyar ortodox egyház részvételével. (Meg kell említenünk, hogy korábban, már 1942-ben megalakult a rövid életű Magyar Biblia Társulat, Kovács J. István kezdeményezésére.) Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács megörökölte a Brit és Külföldi Bibliatársulattól egy újabb Károli-revízió ügyét, amelyet felelősséggel igyekezett befejezni. Számos revíziós próbafüzet megjelentetése és hosszú évek munkája után a Bibliatanács fordítói és vezetői úgy döntöttek, hogy revízió helyett a héber és görög eredetiből új fordítást készítenek, a Károli Bibliát pedig továbbra is változatlanul, az 1908-as változatában adja ki. Az új fordítású Biblia több mint 20 évi munka után 1975 karácsonyára jelent meg, majd mintegy nyolcévi munkával elkészült az új fordítású Biblia revíziója is, amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400 éves évfordulójára jelent meg, s a debreceni ökumenikus ünnepségen került átadásra, 1990.
Ez a harmadik korszak különösen is arról szól, hogy a megnehezedett külső körülmények között az intézményi hátteret az Ige egyházai, a magyar protestáns egyházak adták. Bár a bibliakiadás korlátozva volt, és sok Biblia érkezett külföldről, a MBT tagegyházai a kommunizmus éveiben sem mondtak le az igéért. Feltehetőleg 1992. október 26-án kezdődött a magyar nyelvű Biblia negyedik korszaka, ha elfogadjuk, hogy az intézményi háttér már adott volt a hosszú távú ökumenikus gondozáshoz. A Károli és az új fordítású Bibliából húszféle bibliatípus van, amelyeket számtalan egyéb bibliatársulati kiadvány egészít ki, és mind terjesztésre várnak.
A Magyar Bibliatársulat Alapítvány a 2000-es évek elejétől megváltozott társadalmi és egyházi feltételek közepette egyre tágabban kezdte értelmezni a bibliatársulati munkát: a Biblia fordítása, szöveggondozása, kiadása és terjesztése mellett adománygyűjtő akciókat szervezett az ingyenes bibliaosztásokhoz, valamint bibliához kapcsolódó ismeretterjesztést és népszerűsítő munkát végzett. Kiemelkedő jelentőségű kezdeményezés volt a 2008-as Biblia éve, amely során katolikus, protestáns és ortodox felekezetek együtt, egyetértésben egy teljes évet szenteltek a Biblia jelentőségére és a bibliaolvasás fontosságára. A felmérések szerint a felnőtt lakosság közel fele hallott a Biblia évéről, és mintegy 600 000 ember vett részt a rendezvényeken.
Az egyházak egymásért és az Igéért folytatott közös munkája az 1990-es évektől szélesebb ökumenikus keretekben folytatódik. A 1992-óta kezdődő negyedik korszakban a hagyományos feladatok mellett a közösségeképítés és a társadalmi felelősségvállalás is előtérbe került. A magyar bibliakiadás történetében az intézményi háttér megteremtése és fenntartása, valamint a Szentlélek által elhívott szolgálat együttműködése adja a bibliatársulati munka dinamikáját: a fordítás, a szöveggondozás, a kiadás és a terjesztés mellett ma már sokkal inkább a bibliaismeret, a közösségi akciók és az edukáció jelentik a mozgatórugót.
Ebben a történetben külön hangsúlyt kapnak a személyes és közösségi példák. A hívők mindennapjai, a családok élete, anyaság és gyermekvállalás kérdései mintaként mutatják meg, hogy az áldott állapot és az új élet születése mennyire összetett jelenség: a hit, a remény és a szeretet összefonódik a biológiai valósággal és a közösségi felelősséggel. A Bibliát megelevenítő közösségek és a bibliatanács által vezetett fordítási munkák mindennap is tanúskodnak arról, hogy a szellemben egyedül nem megy, együtt pedig erősebb az Ige üzenete. Ezzel a motívummal zárul a történet: a szaporodjatok, sokasodjatok igei parancsát az igeházak és a bibliai közösségek mindig újra és újra kiaknázzák, hogy a szent hivatás élő és ható legyen a társadalomban.
Az ige továbbra is élő kötelék, amely összekapcsolja a régi hagyományt a modern közösséggel: a Bibliatanács és a Magyar Bibliatársulat közös célja, hogy a magyar nyelvű Biblia olvasható legyen, és a közösségek minden tagja részese legyen ennek a nagy történetnek. A megértés és a felelősségvállalás hangsúlyozása által az olvasók felismerik: a Biblia nem csupán könyv, hanem útmutató és közösségi misszió, amely összeköt Isten Igéjét az emberek életével.
- A Vizsolyi Bibliától a 1908-as Károli-revízióig vezető út története.
- A Brit és Külföldi Bibliatársulat szerepe és az intézményi hátterek alakítása.
- A Magyar Bibliatanács feladata a revíziós folyamat végigvezetésében és az ökumenikus munka megújításában.
- Az 1990-es évek és a 2000-es évek közösségi programjai, Biblia éve és modern adománygyűjtő törekvések.
- A mai bibliatársulati munka: fordítás, szöveggondozás, kiadás, terjesztés és közösségi edukáció.
Az identitás és küldetés összefonódása
A magyar Biblia története példa arra, hogyan lehet a hit összefonva a kultúrával és a nyelvi közösséggel. A bibliatársulatok és egyházak ökumenikus együttműködése megtestesíti az a szándékot, hogy az Igét mindenki megérthesse és olvashassa. Ezek a közösségek arra ösztönzik tagjaikat, hogy felelősen gondolkodjanak a családról, a gyermekvállalásról, az oktatásról és a társadalmi felelősségről, miközben megőrzik a bibliári hagyományokat és a nyelvi gazdagságot.
Felhívás az olvasókhoz: legyenek részesei ennek az örökségnek - legyen szó anyaságról, családról vagy közösségi szolgálatról. A Biblia évének példája rámutat, hogy a különböző felekezetek egyetértésben vállalnak közös feladatot: a Biblia olvashatásának és megértésének előmozdítását a magyar társadalomban. Így a „szaporodjatok, sokasodjatok” hívás nem csupán szöveg marad, hanem élő útmutató a ma emberéletéhez is.
tags: #szaporodjatok #sokasodjatok #parokia