Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományában a hétvégén helyhatósági választásokat tartottak. Íme az eredmény, ahol a 2020-as ugyanilyen választásokhoz viszonyított változást is láthatjuk. Mint látható, az összes párt veszített, a szélbal kicsit, a széljobb pedig nagyon erősödött.
Ez a környék a "nyugatnémetség" őshazája. Itt történt a német gazdasági csoda. Ez nem a BMW-vel járó bajorok és a Mercivel járó svábok vidéke. Ez a kettes Golfot és delfin Passatot hajtó, pornóbajszot és VoKuHiLa frizurát viselő, dolgos német középosztály hazája.
Ipar, munkásság, büszkén viselt kék gallérok… szociáldemokrácia. Vót, valamikor. A mostani választási eredmény sajnos vagy szerencsére passzol abba a trendbe, hogy a német szocdemek kezdik végleg elveszíteni a kapcsolatot egykori törzsszavazóikkal, nem kis részben azért, mert ezek a törzsszavazók kezdenek meghalni.
A régi baloldal, a gyárral, a munkásaival, a munkások jogaival kiment a divatból, átvette a helyét a zöld irányba mozduló kultúrharc, ami sok helyen hoz szavazatot, ellenben a régi szavazótábor keres másik pártot, és megtalálja a populista pártban.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy Londonban egy pitiáner bűnöző szervezett százötvenezres tüntetést a bevándorlás ellen (ahol videóüzenetben megszólalt a globális főseggfej Elon Musk is), hogy Franciaországban ha most lenne választás, igen nagy valószínűséggel Le Pen nyerne, akkor azt látjuk, hogy Európa vészesen közeledik ahhoz az állapothoz, ahol most épp Amerika van, ahol a radikális jobb elbeszél a radikális bal mellett, és nem látni, hogy mi hozná el a lehiggadást, a centrista politika visszatérését.
A fene tudja hogy szavaztam volna ezen a választáson. Az biztos, hogy marha fáradt lettem volna ettől az egésztől. Ez alighanem magyarázza, hogy a konzervatív párt miért nem bukott vészesen sok szavazatot, mert Friedrich Merz nagyon erősen rájátszik a “no-nonsense” politikus imidzsre.
Ő és pártja nagyon messze van a hibátlantól, de annyira szeretnék minden szavazólapon pár unalmas no-nonsense politikust látni. Mert ha ez így megy tovább, Amerika (és Anglia) után, előbb utóbb majd a németek és a franciák is megkapják a sívó elmebetegek kormányát, ahol egészségügyi miniszter lesz, aki nem érti az orvosokat, ezért gyanakszik minden szurira, ahol oktatási miniszter lesz, aki korábban az analfabéta közönségnek szóló birkózómeccseket rendezett és így tovább.
Amivel alapvetően nincs bajom, mert jár ez a büntetés minden mainstream politikusnak, aki nem tudott szót érteni a választóival és ezért a választói elhagyták. Csak közben nézem - és itt visszakötök Kirkre - hogy mennyire megelőzhető lenne ez, ha valaki meghallgatná a választóit és arról beszélne, ami a választó lelkét nyomja. Kirk és társai valami hasonlót tettek. Demagóg módon? Igen. De ha egy választáson indul egy politikus, aki azt mondja, hogy “hallom és értem mi a bajod, és meg fogom neked oldani”, az választást fog nyerni.
A földrengés epicentruma az egykori NDK-ban volt, például Szászországban ez lett az eredmény 2025-ben:
Szászország jelenleg az egész nagy Németország egyik leglepukkantabb része, alacsony életszínvonallal, elöregedéssel, elvándorlással, bezárt, egykor legendás ipari üzemekkel. Azok az üzemek a világháborúk előtt Németország egyik nagy ipari központját alkották, a másik pedig a mostani helyhatósági választás helyszínén van, a Ruhr-vidéken. Ha ehhez hozzávesszük Köln-Bonn agglomerációt (és így megkapjuk a Rajna-Ruhr vidéket) akkor két nagyobb magyar megye területén élő tízmillió embert látunk. Vagyis ezek a “helyhatósági” választások nagyon nagy létszámú és nagyon gazdag településeken zajlanak.
Ami pedig a 2022-es tartományi parlamenti választás (Landtagswahl) eredményét illeti:
Ez pedig a 2021-ben és 2025-ben tartott szövetségi parlamenti választás (Bundestagswahl) eredménye:
Ezekhez a választásokhoz mérve az látszik, hogy olyan hatalmas nagy fordulat most nem történt, az AfD és a Linke megjelenése igazából tavalyi hír. Viszont ez kb. olyan, mint amikor egy távoli nagy földrengés, ami az epicentrumában házakat döntött le, a mi kristálypoharas vitrinünkben is összekoccintja a poharakat.
Minden német politikai párt 4 percben
Mivel a Múzsa a fiatalabb generációk felé is nyitni kíván: régen az emberek szekrényeiben üveg-, a nagyon gazdag emberek szekrényeiben kristálypoharak voltak, amelyeket a használat után langyos szappanos vízben elmostak, majd textildarabok segítségével foltmentesre törölgettek. A “környezetvédelmi okokból kurva drága műanyagpoharakat kell vásárolni, aztán jobb híján hazavisszük, hogy abból igyunk” mozgalom mára szinte kiszorította ezt a régi szokást.
Megmondom őszintén, engem nagyon fáraszt, amikor például a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán kell azzal foglalkoznom, hogy Kirk mit mondott, mert nem szeretem a lakossági entertainment műfajt. Nem nézem a Megbaszta a Gazda hatodik évadát az RTL Klubon, de ugyanígy nem érdekel Ulrike Kampflesbe visítozása arról, hogy azonnal el kell indítani hétezer köbméter vegán frappucsínót a gázai övezetbe, mert a piszok zsidók megitták az összes zabtejet a szegény ártatlan palesztinok elől. Hülyét kapok a “mi vagyunk a tényszerűek” haszbarázástól, ahol igaz hogy összeomlott a kórház, de mi kérem kétszer is telefonáltunk, hogy dobjuk a bombát, ja bazmeg, ha én kétszer szólok valakinek hogy hasba szúrom, akkor nyilván felment majd a bíróság, hiszen én kétszer is szóltam, ő hibája, miért nem szaladt el. Egyszerűen ezeknek a mondatoknak már nem érdekel az igazságtartalma, mert a kimondóik nem veszik észre, hogy amit csinálnak, az nem más mint futballdrukkerség, ahol befestik magukat a klub színeire és óbégatnak.
Lehet csak a hétfő reggel mondatja velem, de én sajnos azt látom az Észak-Rajna-Vesztfáliai választás eredményében is, hogy veszélyesen teret nyer ez a politika. Az a politika, amelyik nem arról beszél, hogy hogyan fogja megoldani Németország energiaellátását, a fellépést az európai háborúra készülő Putyin ellen, hogy fog együtt mozogni az EU, hogy kéne átgondolni az EU pazarló támogatási rendszerét. Nem. Egy sima rendőri kérdésen (miszerint akinek a kezében az utcán kés van, annak el kell törni a kezét, meg akinek nincs jogcíme az országban tartózkodni, azt haza kell zavarni), délibábos zöldpolitikai hülyeségeken (miszerint minden menjen megújulóról, miközben szétkapja a nagy nyugat-európai elektromos hálózatokat a szabályozhatatlanság), és hasonlókon meg a vita, kultúrharcos pozíciókat felvéve, egymással nem beszélve.
A fene tudja hogy szavaztam volna ezen a választáson. Az biztos, hogy marha fáradt lettem volna ettől az egésztől. Ez alighanem magyarázza, hogy a konzervatív párt miért nem bukott vészesen sok szavazatot, mert Friedrich Merz nagyon erősen rájátszik a “no-nonsense” politikus imidzsre. Ő és pártja nagyon messze van a hibátlantól, de annyira szeretnék minden szavazólapon pár unalmas no-nonsense politikust látni. Mert ha ez így megy tovább, Amerika (és Anglia) után, előbb utóbb majd a németek és a franciák is megkapják a sívó elmebetegek kormányát, ahol egészségügyi miniszter lesz, aki nem érti az orvosokat, ezért gyanakszik minden szurira, ahol oktatási miniszter lesz, aki korábban az analfabéta közönségnek szóló birkózómeccseket rendezett és így tovább. Amivel alapvetően nincs bajom, mert jár ez a büntetés minden mainstream politikusnak, aki nem tudott szót érteni a választóival és ezért a választói elhagyták. Csak közben nézem - és itt visszakötök Kirkre - hogy mennyire megelőzhető lenne ez, ha valaki meghallgatná a választóit és arról beszélne, ami a választó lelkét nyomja. Kirk és társai valami hasonlót tettek. Demagóg módon? Igen. De ha egy választáson indul egy politikus, aki azt mondja, hogy “hallom és értem mi a bajod, és meg fogom neked oldani”, az választást fog nyerni. Na mindegy, megyek dolgozni, hétfő reggeli kifakadásunkat hallották.
Hogyan támogasd a Múzsát? Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod. Három módja van: Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia.
A kötet írásai 2004 és 2009 között láttak napvilágot, elsősorban a Győri Szalon című internetes orgánumban hetente, Látjátok, feleim rovatcím alatt, részben a Piactér Magazin című, ugyancsak internetes lap heti Szubjektív rovatában. Az írások mondanivalója - ahogy az egész kötet - időbeli határok között, aktualitások mentén mozog. Egyfelől a szerző szándéka szerint, másrészt óhatatlanul túlmutatnak önmagukon. Óhatatlanul, ahogy jelen, múlt, jövő is szervesen fonódnak egymásba. A jelenből múlt lesz, de átkacsint a jövőbe, visszanéz a múltba, miként a múlt figyelmeztet a jelenben, üzen a jövőnek és így tovább. Régen volt egy sorozatom Megfigyeltük állandó címmel. Jelen könyv írásai is megfigyelések sorozatának darabjai.
A fene tudja hogy szavaztam volna ezen a választáson. Az biztos, hogy marha fáradt lettem volna ettől az egésztől. Ez alighanem magyarázza, hogy a konzervatív párt miért nem bukott vészesen sok szavazatot, mert Friedrich Merz nagyon erősen rájátszik a “no-nonsense” politikus imidzsre. Ő és pártja nagyon messze van a hibátlantól, de annyira szeretnék minden szavazólapon pár unalmas no-nonsense politikust látni. Mert ha ez így megy tovább, Amerika (és Anglia) után, előbb utóbb majd a németek és a franciák is megkapják a sívó elmebetegek kormányát, ahol egészségügyi miniszter lesz, aki nem érti az orvosokat, ezért gyanakszik minden szurira, ahol oktatási miniszter lesz, aki korábban az analfabéta közönségnek szóló birkózómeccseket rendezett és így tovább.