A széles karimájú szalmakalap viselése kiváló módja annak, hogy megvédjük magunkat a nap káros sugaraitól, miközben divatosak is maradjunk. A nyár és a napozás azonban veszélyeket is rejt magában, ezért fontos betartani néhány alapszabályt. A szakemberek hangsúlyozzák a naptej használatát, az árnyékban tartózkodást, és a könnyű, testet védő ruházat viselését.
A kalap viselésének szokása egészen az ókorig nyúlik vissza. A görögök utazásaik, háborúik és vadászataik során egy széles karimájú kalapot, a petaszoszt viselték. A rómaiaknál a kalap a szabadság jelképévé vált, a rabszolgák felszabadulásukkor kalapot kaptak. A kalap viselete Nero halála után terjedt el általánosabban, Németországban a X. században, Franciaországban pedig csak a XIV. században vált szokássá. Az évek és évszázadok során, ahogyan a ruházat, úgy a kalap divatja is folyamatosan változott, minden kultúra és nemzet megtalálta a saját viseletét.
A szalmakalapok divatja persze nem változott ennyire rohamosan, hiszen aktuális trend követése mellett praktikus funkciója is van: védi a viselőjét a napszúrástól. Az elmúlt pár évben az utcai viselet divatjába is visszatalált a kalap, a strandon viszont töretlen a népszerűsége. Viseljük bátran az arcunknak és a stílusunknak megfelelő formájút.
A székelyek és a kalapok
A székelyek, mint a romániai magyarság egyik nagyobb egysége, sajátos kultúrával rendelkeznek, amely magában foglalja a népviseletet is. Bár a rendelkezésre álló szövegek nem térnek ki kifejezetten a széles karimájú szalmakalapok székely fonási technikáira, a magyar népviselet általános leírásaiból következtethetünk a hagyományokra.
A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja, fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. A viseletet törvények és rendeletek szabályozták. Másként öltözött a nemes, a jobbágy és a polgár. A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. Az ing, bő gatya, székely harisnya anyagát továbbra is otthon szőtték (lásd szövőszék). A viselet többi részét egyre inkább gyári alapanyagból varrták.
Az egyes községek kialakították a csak rájuk jellemző stílust. Ma már inkább csak ünnepekre vesznek fel népviseleti ruhát. A népviselet tudatos ápolása beszűkíti annak alkalmazási körét és mereven megkötheti egyes jellegzetességeit. A viselet elszakad a mindennapi élettől, és a történelem egy darabjának tekintik: ez a historizálás, ami rögzíti és megmerevíti a formát, mintegy múzeumi vitrinbe zárva.
A ruhadarabok elkészítése eleinte a család nőtagjaira hárult. Ők készítették a fogyó textíliákat és a díszes ünnepi darabokat, a kelengyébe szánt öltözéket, amit a család lányai férjhez menetelük után viseltek. Ez tartalmazta a hétköznapi ruhákat csakúgy, mint az asszony egész életére szóló díszes ünnepi textíliákat; összesen több száz darabot. Ennek előállítása munkában és pénzben is sok áldozatot követelt.
A szűr a magyar férfi legismertebb felsőruhája volt. Mesterember készítette, a szűrszabó mester. Vállra vetve esőköpönyegként vagy ünnepi viseletként szolgált. Ujjaiban használati tárgyakat tartottak. A 19. században elterjedt a cifraszűr, amit a mesteremberek gazdagon hímeztek. Később a rátétes minta is kedveltté vált.
A magyar népviselet szervesen magába foglalta a keleti és a nyugati hatásokat. Több ruhadarab (főleg a keleti eredetűek) azt az ősi törekvést idézi, hogy minél kevesebb szövet menjen veszendőbe. Jellegzetes a sok szín, főleg a piros és a kék kedvelése.
A férfiak egyaránt hordtak kalapot, sapkát és süveget, bár a sapka jobbára téli viselet volt. A kúp alakú sapka lehet prémes vagy prém nélküli. A gazdagabbak kalapjukat színes szövettel díszíttették. A sapka anyaga juhbőr; a szőrmés vadbőr kalap nemesi kiváltság volt. A süveget nemezből készítették. Leginkább a 16-18. században divatozott, a 19. század második felére eltűnt; legtovább a pásztoroknál maradt meg.
A kalapok laposabbak és szélesebb karimájúak, mint a süvegek. Formájuk sokat változott. Régen is hordták, de csak a süveg után vált népszerűvé a széles karimájú kalap. A karima szélességét rendeletekkel igyekeztek szabályozni, de minden rendelet hatástalannak bizonyult a divattal szemben. A karima szélessége később csökkent, de a pásztoroknál sokáig megmaradt a széles karima. Ezek a kalapok inkább a süvegre emlékeztettek. A kalapot pántlika, toll vagy bokréta díszíthette.
A székelyek gazdag tárgyi kultúrája
A székelyföldi tárgyi művészetből a legtöbbet a székely kapukkal foglalkoztak. A székely kapu rendszerint nagy- és kiskapuból álló, fedeles kapuépítmény. Faoszlopait, gerendáit dúsan kifaragták és festették, a kapu felett elhelyezkedő galambdúcot és a kapu deszkáit cifrán fűrészelték. Bár vannak - különösen Erdélyben, például a román Máramarosban - a középkor művészetét idéző nehéz, faragott tölgyfakapuk, de a kiskapuval egy keretbe foglalt galambdúcos kapu jellegzetesen székely építmény. Legszebb példányait Udvarhelyszék területén találhatjuk.
A székely ház is jellegzetes faépítmény, vannak emeletes változatai is. Benne a kályhás vagy cserepes füstfogó alatt égett a nyílt tűz. A ház berendezésében sok a faragott és festett bútor, szőttes és hímzett holmi. Nevezetes bútorfestő asztalos központokat ismerünk, pl. Vargyas, Udvarhely.
A házi szövés szinte napjainkig élt a parasztháztartásokban, különösen a hegyek között élő családokban. Nemcsak kender, pamut és len vászon neműeket, hanem különböző minőségű gyapjú szőtteseket is készítettek. Maguk szőtték a gyapjú felsőruházat alapanyagait, a fehér abaposztót, amiből a székely férfiak testhezálló, sajátos szabású, zsinóros nadrágja, a harisnya és különböző zekék, szokmányok, kabátok stb. készültek. A nők függőlegesen csíkos rokolyái, a korhoz és alkalomhoz illő színösszeállításban (piros, fekete, kék, kávébarna, zöld) régebben szintén házilag festett és szőtt gyapjúból készültek, később, a századforduló után pamutból is.
A durvagyapjas racka juh fehér, szürke és fekete szőréből készültek a kockás vagy csíkos csergék, ágytakaró pokrócok. Kenderszál felvetésre pedig a különböző színűre festett gyapjúfonálból az igen régies, mértanias mintákkal a festékesek, melyeket ágytakarónak használtak, vagy a falra akasztottak díszül. A székely festékeseket vagy kárpitokat már a 16. században említik Erdélyben, már ekkor ez sajátos terméke volt a Székelyföldnek, melyet messzi vidékről is kerestek. A festékes a kelim vagy kilim, a szőtt szőnyegek csoportjába tartozik. A székely festékeseket sajátos mintakincsük különbözteti meg a hasonlóan készült szép moldvai, máramarosi és olténiai román faliszőnyegektől.
A hímzések közül a szőttesek mértanias mintakincsével rokon szálán varrott vagy a keresztszemes a legáltalánosabb. Párnafejek, kendők, rúdravalók készültek így. Udvarhelyen gazdagon változatos, szabad rajzú hímzéseket is találunk, melyek egyrészt az úri hímzés reneszánsz és keleti mintakincsével, másrészt a szomszédos mezőségi és kalotaszegi, hasonlóan úrihímzés és keleti hatásokat mutató, de sajátos paraszti stílussá fejlődött hímzésvilággal rokoníthatók.
A Székelyföldön sokfelé a háziiparszerűen folytatott kismesterségek adtak megélhetést. A híres fazekas falvak szinte napjainkig folytatják ősi mesterségüket: Csíkmadarason és Csíkdánfalván főként fekete edényeket, Korondon és Makfalván színes mázas tálakat, korsókat, bokályokat égettek a tűzálló főzőedényeken kívül. Sajátos ága a fazekasságnak Erdélyben a virágmintás, alakos kályhacsempe-készítés.
A kalapok fonási és készítési technikái
Bár a rendelkezésre álló szövegek nem írják le a széles karimájú szalmakalapok fonási technikáit, általánosságban elmondható, hogy a kalapkészítés egy ősi mesterség. A szalmakalapok készítéséhez különféle növényi anyagokat, például szalmát, raffiát, pálmalevelet használnak. A fonás során a szálakat összefonják, majd formára igazítják és rögzítik.
A kalap alapvetően a klasszikus elegancia kelléke, míg a sapka inkább a sportos stílus kiegészítője. A kalap és a sapka közötti különbséget a teljesen körbefutó karima léte, illetve hiánya határozza meg: a kalapnak minden esetben van egy úgynevezett koronája és egy azt körbevevő teljes karimája. A karima funkciója, hogy megvédjen a napsütéstől és az esőtől.
A klasszikus kalap közepes méretű karimával rendelkezik, mely elöl le, hátul pedig felfelé van hajtva. Tulajdonképpen ennek egyik ikonikus válfaja a főként régi filmekből ismerős legendás fedora. Az előbbiekkel ellentétben ez egy feltűnően széles, pörge karimájú kalap, melynek látványa - hála a Dallas című sorozatnak - a hamisítatlan western stílust idézi meg még nekünk magyaroknak is.
A kalap méretezése a fejkörméret szerint történik. Ezt úgy kell pontosan lemérni, hogy a szabászcentit elöl a homlokon a szemöldök felett, a halántékon a fül felett, hátul pedig a tarkón középtájt vezetjük körbe.
Hogyan készül a széki szalmakalap? – Mozaik
A hajfonás egy időtlen és sokoldalú technika, amely lehet elegáns, bohém vagy éppen sportos - attól függően, hogy milyen stílusban készítjük el. Ahhoz azonban, hogy a fonás ne csak esztétikus, hanem tartós és precíz is legyen, érdemes betartani néhány alapvető szabályt.
1. Alapos hajelőkészítés - a fonás tartósságának alapja
A hajfonás egyik leggyakoribb hibája, hogy nem megfelelően előkészített hajon történik. A kusza, szöszös vagy túlzottan csúszós haj nemcsak nehezíti a fonást, hanem gyorsabban is szétesik. Mindig kezdd a fonást egy alapos hajbontással. Használj bontófésűt vagy hajbontó kefét, hogy a haj sima és gubancmentes legyen. Ha a haj túl puha vagy frissen mosott, nehezebben kezelhető. Egy száraz sampon vagy texturizáló spray segíthet növelni a haj tapadását, így a fonás stabilabb lesz. Ha hajad könnyen szöszösödik vagy kiállnak belőle rövidebb tincsek, egy kevés hajápoló olaj vagy hajsimító krém segíthet lesimítani a szálakat. A megfelelő előkészítés garantálja, hogy a fonásod ne csússzon szét és hosszabb ideig megtartsa a formáját.
2. Egyenletes hajszekciók - a precíz fonás kulcsa
Egy szépen elkészített fonás alapja a megfelelően szétválasztott tincsek. Ha a hajszálak egyenetlenül vannak elosztva, a fonás is rendezetlenné válik. Használj hosszú nyelű bontófésűt, ez segít a pontos hajszekciók kialakításában. A fonás tiszta és szimmetrikus lesz, ha a tincseket egyenlő szélességűre választod el. Dolgozz feszesen, de ne túl szorosan: az egyenletes fonás érdekében próbáld meg a tincseket egyforma erővel húzni. Ha túl lazán fonod, a fonás hamar széteshet, ha pedig túl szorosan, az kellemetlen feszülést okozhat a fejbőrön. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a fonás egyenletes-e, tükör segítségével vagy egy videófelvétellel ellenőrizheted a haj elosztását. A tiszta, pontos elválasztás és az egyenletes tincsek biztosítják a fonás szép struktúráját.
3. A megfelelő rögzítés - a tartós hajfonás titka
Egy jól elkészített fonás semmit sem ér, ha pár óra elteltével szétesik. A megfelelő rögzítő eszközök használata segít abban, hogy a frizurád egész nap a helyén maradjon. Használj megfelelő hajgumit: az átlátszó mini hajgumik ideálisak vékonyabb fonatokhoz, míg a szövetborítású hajgumik segítenek megakadályozni a haj töredezését és megtörését. Hajtűk és hullámcsatok: ha a fonásod egy összetettebb frizura része, érdemes hajtűkkel vagy hullámcsatokkal rögzíteni a fonatokat, hogy stabilabbak maradjanak. Fixálás hajlakkal: egy közepes vagy erős tartású hajlakk segíthet a frizura rögzítésében, anélkül, hogy elnehezítené a hajat. A megfelelő rögzítés biztosítja, hogy a fonásod egész nap tökéletesen tartson.
4. A megfelelő fonási technika - gyakorlás és türelem
A hajfonás elsajátítása időt és türelmet igényel, különösen a bonyolultabb technikák esetében. Kezdj egyszerűbb fonásokkal: ha még csak most ismerkedsz a hajfonással, érdemes a klasszikus háromtincses fonással kezdeni, majd fokozatosan áttérni a bonyolultabb technikákra, például a francia vagy holland fonásra. Gyakorolj rendszeresen: minél többet gyakorolsz, annál magabiztosabbá válsz. Érdemes először saját magadon, majd másokon is kipróbálni a fonási technikákat. Próbálj ki különböző fonásokat: az egyenes hajon könnyebb dolgozni, de göndör vagy hullámos hajon is gyönyörű fonásokat lehet készíteni. Kísérletezz különböző fonási stílusokkal és hajtípusokkal. A gyakorlás és a türelem segít abban, hogy a fonásaid egyre precízebbek és kreatívabbak legyenek.
5. Kreatív megoldások és egyedi kiegészítők
Ha szeretnéd a fonásodat különlegessé tenni, érdemes kiegészítőket használni. Fonási gyöngyök és szalagok: egyedi megjelenést kölcsönöznek a hajnak, és alkalmi frizurákhoz is tökéletesek. Dekoratív hajcsatok: egy elegáns csat vagy hajtű azonnal feldobhatja a legegyszerűbb fonatot is. Kombinált fonások: kísérletezz több fonási technika kombinálásával, például próbáld ki a francia fonat és a halszálka fonás együttes alkalmazását. A kreatív megoldásokkal a fonásaid mindig egyediek és különlegesek lesznek.
A tökéletes hajfonás elkészítéséhez nemcsak technikai tudásra, hanem a megfelelő előkészítésre, eszközökre és türelemre is szükség van. Az alapos hajbontás, a pontos szekcionálás, a megfelelő rögzítés és a folyamatos gyakorlás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fonás szép és tartós legyen.
tags: #szeles #karimaju #szalmakalap #fonas