Szepesváralja és a Szürke Szakáll gejzír: történet, látnivalók és természeti csodák

A település a Kr.e. 5. századtól bizonyíthatóan lakott volt. A településen a legrégebbi település ideje a régészeti leletek alapján időszámításunk előtt 5000-ben keletkezhetett. A 11. század végén változás történt. Abban az időszakban kezdődött a mai Szepesi vár első épületének története.

Szepesvár és Szepesváralja kialakulása

A város feletti Várhegyen már a tatárjárás előtt is állt vár, amelyet 1113-ban kezdtek építeni királyaink az északi gyepűk védelmére, ezt azonban lerombolták. A mai vár őse a 13. század második felében épült, a mindenkori szepesi ispánok székhelye volt. Az erőd, amelyről a legrégebbi írásos emlék 1209-ből származik, végvárként működött a kora feudális Magyar Királyság északi határán, majd később nemesi székhellyé vált.

A kutatási eredmények alapján Szepesváralja a szepesi vár szolgálófalujaként keletkezett a 12. században Jablonovska és Teledin patakok összefolyásánál. Hamar a vártól független önálló településsé fejlődött. Az első írásos feljegyzés egy 1249. szeptember 19.-i dátummal ellátott okiratból származik, és az első írásos említése 1249-ből származik "Villa Saxonum sub castro" alakban. A várdomb mentén húzódó utak vonalának mentén vette fel végleges formáját a XV. század végén.

Vár és uralkodók

Miközben a vár vidékén számtalan csatára került sor, a vármegye központjává vált vár jelentős személyiségek lakhelyéül szolgált az idők folyamán. Uralták a várat többek közt: Károly Róbert hívei, a csehek, a husziták, Szapolyai János, Bocskai katonái, a kurucok és az osztrák császári seregek. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát. Az erődöt 1275-ben, a király ellen fellázadt Roland gróf foglalta el, majd Kun Erzsébet, IV. (Kun) László király anyjáé volt. Az addig királyi várat 1464-ben adományozta az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek.

Itt született meg az utolsó magyar király, Zápolya János, akitől, miután a magyar trónért vívott harcot elvesztette, 1528-ban a Habsburgok elkobozták a várat. Amit 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékoztak, akinek családja azt reneszánsz stílusúvá alakította. Miután 1636-ban a Thurzó család férfiágon kihalt, a várat a Csáky család szerezte meg, amely 1945-ig birtokolta, annak ellenére, hogy más helyen lévő kastélyaikba költöztek.

A vár életének végső eseményei és romlása

1780-ban egy villámcsapás okozta tűzvész rombolta le az elhagyott falakat. Az erődítményt így már csak egy helyőrség védte, amelynek katonái 1780-ban, pálinkafőzés közben lerészegedve akaratlanul az egész várat felgyújtották. Az egykor dicső erődítmény megmaradt falai között így is akad érdekes látnivaló, hiszen a múltat idéző kiállítás részét olyan korabeli helyiségek képviselik, mint a konyha, a fegyvertár, a hálószoba, illetve a kínzókamra. Melléjük társul a 15. század harmincas éveiben épült Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna.

Archeológia és művészet a várban

A várdomb északkeleti lejtőjén egy gigantikus kőrajzolat látható, a szepesi várban feltárt kelta érmén ábrázolt lóval. A 2008-ban, Andrew Rogers ausztrál művész vezetése mellett született közel 100×100 méteres rajzolat körvonalát egy 1 méter magas és 1 méter széles, szepesi travertinóból álló kőfal alkotja, amelyben a kövek szabadon, kötőanyag nélkül illeszkednek egymáshoz.

Szepesvár panoráma a várdobbról

Szepesváralja városa: kereskedelem, építészet és közösség

Mint minden erősség esetében, így Szepesvár tövében is egy fejlődő kisváros jött létre, amely egykor a Szepesség politikai központjává is vált. A város szabálytalan alakú főterét a jó állapotban fennmaradt, gótikus és reneszánsz stílusú polgári házak díszítik, amelyek jellegzetes eleme a nagykapuval ellátott bejáró. A 14. századtól dinamikusan bővült és épült a város, a 15. századra vásártartási jogot kapott.

Ezt a fölfelé ívelő fejlődési szakaszt akasztotta meg egy 16. századi tűzvész, amely során a város nagy része leégett. Az újjáépítés során a gótikus polgárházakat már reneszánsz stílusban építették újjá, amely eredményeként a város új arculatot kapott. A 18. század viszonylag nyugalmasabb időszaka aztán újabb lehetőséget adott a gazdasági fejlődésre, lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak.

Szepesváralja mozgalmas kereskedelmi forgalma a városból kézműipari központot csinált. A helyi mészárosok által készített szepesi virsli még Budapesten is ismert volt. A cipészek, a posztógyártók, illetve a festők is jól kerestek. A város fejlődéséhez hozzájárult a zsidó kereskedők közössége is. A településen a II. világháborúig nagyszámú zsidó közösség is élt, amiről a Szepesváralja mögötti zsidó temető mellett a városközpontban álló, mór elemekkel díszített, 1875 körül épült zsinagóga is tanúskodik.

Religiózus és kulturális örökség

A Szűz Mária tiszteletére emelt plébániatemplom köré épült ki fokozatosan a település, amely a 13. század derekán városi kiváltságokat kapott. Ha Szepesváralján járunk, kihagyhatatlan látnivaló a solymászat, amely a maga nemében egyetlenként várja a látogatót Kelet-Szlovákiában. Sokat megtudhatunk itt a Szlovákiában és másutt élő ragadozó madarakról, köztük a sasokról, sólymokról, az egerésző ölyvről, baglyokról és ezenkívül a hollóról vagy a Harris-ölyvről is.

Solymászat bemutató Szepesváralján

Sivá Brada - a Szürke Szakáll gejzír és a travertin domb

Szepesváralja közelében található a Sivá Brada - Szürke Szakáll - néven ismert mésztufa domb, ahol néhány évtizede két méter magasra tört fel egy gejzír, amelynek vize egy pezsgő tavacska formájában a mai napig látható a domb mindkét oldalán. Egy travertin hegyről van szó, amelynek csúcsát 1675-től a Szent Kereszt kápolna díszíti. A hegy alatt a föld mélyéből ásványi forrás ered. Szürke Szakáll-hegy savanyúvizes forrásához sétálunk, melyet már a századfordulón természeti emléknek javasoltak.

Az ásványvízfogyasztás után nagyon hamar jelentkezik az éhség. Elűzésére a valóban páratlan Spišský salašt (Szepesi juhászkunyhó) ajánljuk meglátogatni. Az ízletes ételek kínálatán kívül a juhászkunyhó területe a pihenés és a juhok szemrevételezésének lehetőségével kecsegtet.

Szürke Szakáll gejzír és travertin domb

Kirándulások, oktatás és élmények

A Határtalanul! Program célja, hogy diákjaink megismerjék a határon túli magyarok múltját, életét, történelmi- és irodalmi alakjaink munkásságát és hogy gyönyörködhessenek a festői szépségű tájakban. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul! nyertes pályázatnak köszönhetően 2023. június 7-én hetedik évfolyamunk 45 tanulóval és 4 pedagógussal elindult Szlovákia magyarlakta területére, a Felvidékre, hogy így személyes tapasztalatokat szerezzenek a külhoni magyarságról.

Az út során megálltunk többek közt Várhosszúréten, Rozsnyón, Betlérben, Szepesszombaton, Késmárkon, Lőcsén, Dobsinán és Eperjesen. Megtekintettük a Bélai-cseppkőbarlangot, a Szent Jakab katedrálist, a Rákóczi-házat, az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot, valamint a Szent Erzsébet dómot Kassán. A diákok számára szervezett vetélkedők, tárlatvezetések és helyi találkozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy megértsék, milyen veszteség érte hazánkat ezeknek a területeknek az elcsatolásával.

Ajánlott látnivalók a környéken

  • Szepesi vár és a várkiállítás (konyha, fegyvertár, hálószoba, kínzókamra, Szent Erzsébet-kápolna)
  • Sivá Brada - Szürke Szakáll travertin domb és a gejzír tavacskái
  • Szepesváralja főtere: gótikus és reneszánsz polgárházak
  • Solymászat bemutatók
  • Cipszer fatemplom, Lőcse Szent Jakab katedrálisa és a világ legmagasabb szárnyas oltára
  • Bélai-cseppkőbarlang
  • Betléri Andrássy-kastély és park
  • Eperjes, Rozsnyó és a környék történelmi emlékei

Hasznos tudnivalók a látogatáshoz

Amely 634 méterrel a tengerszint feletti magasságban, a környezete fölé 200 méterrel magasodó mészkőszikláról uralja a vidéket. A grandiózus erődítmény felé tartva az egykor a legfejlettebb szepességi városok közé tartozó apró Szepesváraljára (Spišské Podhradie) érünk. Ha Szepesváralján járunk, kihagyhatatlan látnivaló a solymászat, amely a maga nemében egyetlenként várja a látogatót Kelet-Szlovákiában.

Objektum Jellemző
Szepesi vár Középkori erőd, kiállításokkal és kápolnával
Sivá Brada (Szürke Szakáll) Travertin domb, gejzír, savanyúvizes forrás
Szepesváralja főtere Gótikus és reneszánsz polgárházak
Solymászat Ragadozó madarak bemutatója

Szepesváralja (Spišské Podhradie) a szepesi kincstár képzeletbeli szíve, amelyet a természet szépségei és a történelmi szakrális örökség alkot. A Szepesség sokkal többet kínál: Lőcse városa a világ legmagasabb szárnyas oltárával és a történelmi Késmárk is további gazdag programlehetőségeket ad.

tags: #szepesvaralja #szurke #szakall #gejzir