A település a Kr.e. 5. századtól bizonyíthatóan lakott volt. A településen a legrégebbi település ideje a régészeti leletek alapján időszámításunk előtt 5000-ben keletkezhetett. A 11. század végén változás történt. Abban az időszakban kezdődött a mai Szepesi vár első épületének története.
Szepesvár és Szepesváralja kialakulása
A város feletti Várhegyen már a tatárjárás előtt is állt vár, amelyet 1113-ban kezdtek építeni királyaink az északi gyepűk védelmére, ezt azonban lerombolták. A mai vár őse a 13. század második felében épült, a mindenkori szepesi ispánok székhelye volt. Az erőd, amelyről a legrégebbi írásos emlék 1209-ből származik, végvárként működött a kora feudális Magyar Királyság északi határán, majd később nemesi székhellyé vált.
A kutatási eredmények alapján Szepesváralja a szepesi vár szolgálófalujaként keletkezett a 12. században Jablonovska és Teledin patakok összefolyásánál. Hamar a vártól független önálló településsé fejlődött. Az első írásos feljegyzés egy 1249. szeptember 19.-i dátummal ellátott okiratból származik, és az első írásos említése 1249-ből származik "Villa Saxonum sub castro" alakban. A várdomb mentén húzódó utak vonalának mentén vette fel végleges formáját a XV. század végén.
Vár és uralkodók
Miközben a vár vidékén számtalan csatára került sor, a vármegye központjává vált vár jelentős személyiségek lakhelyéül szolgált az idők folyamán. Uralták a várat többek közt: Károly Róbert hívei, a csehek, a husziták, Szapolyai János, Bocskai katonái, a kurucok és az osztrák császári seregek. A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát. Az erődöt 1275-ben, a király ellen fellázadt Roland gróf foglalta el, majd Kun Erzsébet, IV. (Kun) László király anyjáé volt. Az addig királyi várat 1464-ben adományozta az uralkodó Zápolya Imre és István főnemeseknek.
Itt született meg az utolsó magyar király, Zápolya János, akitől, miután a magyar trónért vívott harcot elvesztette, 1528-ban a Habsburgok elkobozták a várat. Amit 1531-ben Thurzó Sándornak ajándékoztak, akinek családja azt reneszánsz stílusúvá alakította. Miután 1636-ban a Thurzó család férfiágon kihalt, a várat a Csáky család szerezte meg, amely 1945-ig birtokolta, annak ellenére, hogy más helyen lévő kastélyaikba költöztek.
A vár életének végső eseményei és romlása
1780-ban egy villámcsapás okozta tűzvész rombolta le az elhagyott falakat. Az erődítményt így már csak egy helyőrség védte, amelynek katonái 1780-ban, pálinkafőzés közben lerészegedve akaratlanul az egész várat felgyújtották. Az egykor dicső erődítmény megmaradt falai között így is akad érdekes látnivaló, hiszen a múltat idéző kiállítás részét olyan korabeli helyiségek képviselik, mint a konyha, a fegyvertár, a hálószoba, illetve a kínzókamra. Melléjük társul a 15. század harmincas éveiben épült Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna.
Archeológia és művészet a várban
A várdomb északkeleti lejtőjén egy gigantikus kőrajzolat látható, a szepesi várban feltárt kelta érmén ábrázolt lóval. A 2008-ban, Andrew Rogers ausztrál művész vezetése mellett született közel 100×100 méteres rajzolat körvonalát egy 1 méter magas és 1 méter széles, szepesi travertinóból álló kőfal alkotja, amelyben a kövek szabadon, kötőanyag nélkül illeszkednek egymáshoz.

Szepesváralja városa: kereskedelem, építészet és közösség
Mint minden erősség esetében, így Szepesvár tövében is egy fejlődő kisváros jött létre, amely egykor a Szepesség politikai központjává is vált. A város szabálytalan alakú főterét a jó állapotban fennmaradt, gótikus és reneszánsz stílusú polgári házak díszítik, amelyek jellegzetes eleme a nagykapuval ellátott bejáró. A 14. századtól dinamikusan bővült és épült a város, a 15. századra vásártartási jogot kapott.
Ezt a fölfelé ívelő fejlődési szakaszt akasztotta meg egy 16. századi tűzvész, amely során a város nagy része leégett. Az újjáépítés során a gótikus polgárházakat már reneszánsz stílusban építették újjá, amely eredményeként a város új arculatot kapott. A 18. század viszonylag nyugalmasabb időszaka aztán újabb lehetőséget adott a gazdasági fejlődésre, lakói mezőgazdasággal, szeszfőzéssel, kézművességgel foglalkoztak.
Szepesváralja mozgalmas kereskedelmi forgalma a városból kézműipari központot csinált. A helyi mészárosok által készített szepesi virsli még Budapesten is ismert volt. A cipészek, a posztógyártók, illetve a festők is jól kerestek. A város fejlődéséhez hozzájárult a zsidó kereskedők közössége is. A településen a II. világháborúig nagyszámú zsidó közösség is élt, amiről a Szepesváralja mögötti zsidó temető mellett a városközpontban álló, mór elemekkel díszített, 1875 körül épült zsinagóga is tanúskodik.
Religiózus és kulturális örökség
A Szűz Mária tiszteletére emelt plébániatemplom köré épült ki fokozatosan a település, amely a 13. század derekán városi kiváltságokat kapott. Ha Szepesváralján járunk, kihagyhatatlan látnivaló a solymászat, amely a maga nemében egyetlenként várja a látogatót Kelet-Szlovákiában. Sokat megtudhatunk itt a Szlovákiában és másutt élő ragadozó madarakról, köztük a sasokról, sólymokról, az egerésző ölyvről, baglyokról és ezenkívül a hollóról vagy a Harris-ölyvről is.

Sivá Brada - a Szürke Szakáll gejzír és a travertin domb
Szepesváralja közelében található a Sivá Brada - Szürke Szakáll - néven ismert mésztufa domb, ahol néhány évtizede két méter magasra tört fel egy gejzír, amelynek vize egy pezsgő tavacska formájában a mai napig látható a domb mindkét oldalán. Egy travertin hegyről van szó, amelynek csúcsát 1675-től a Szent Kereszt kápolna díszíti. A hegy alatt a föld mélyéből ásványi forrás ered. Szürke Szakáll-hegy savanyúvizes forrásához sétálunk, melyet már a századfordulón természeti emléknek javasoltak.
Az ásványvízfogyasztás után nagyon hamar jelentkezik az éhség. Elűzésére a valóban páratlan Spišský salašt (Szepesi juhászkunyhó) ajánljuk meglátogatni. Az ízletes ételek kínálatán kívül a juhászkunyhó területe a pihenés és a juhok szemrevételezésének lehetőségével kecsegtet.

Kirándulások, oktatás és élmények
A Határtalanul! Program célja, hogy diákjaink megismerjék a határon túli magyarok múltját, életét, történelmi- és irodalmi alakjaink munkásságát és hogy gyönyörködhessenek a festői szépségű tájakban. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul! nyertes pályázatnak köszönhetően 2023. június 7-én hetedik évfolyamunk 45 tanulóval és 4 pedagógussal elindult Szlovákia magyarlakta területére, a Felvidékre, hogy így személyes tapasztalatokat szerezzenek a külhoni magyarságról.
Az út során megálltunk többek közt Várhosszúréten, Rozsnyón, Betlérben, Szepesszombaton, Késmárkon, Lőcsén, Dobsinán és Eperjesen. Megtekintettük a Bélai-cseppkőbarlangot, a Szent Jakab katedrálist, a Rákóczi-házat, az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot, valamint a Szent Erzsébet dómot Kassán. A diákok számára szervezett vetélkedők, tárlatvezetések és helyi találkozások mind hozzájárultak ahhoz, hogy megértsék, milyen veszteség érte hazánkat ezeknek a területeknek az elcsatolásával.
Ajánlott látnivalók a környéken
- Szepesi vár és a várkiállítás (konyha, fegyvertár, hálószoba, kínzókamra, Szent Erzsébet-kápolna)
- Sivá Brada - Szürke Szakáll travertin domb és a gejzír tavacskái
- Szepesváralja főtere: gótikus és reneszánsz polgárházak
- Solymászat bemutatók
- Cipszer fatemplom, Lőcse Szent Jakab katedrálisa és a világ legmagasabb szárnyas oltára
- Bélai-cseppkőbarlang
- Betléri Andrássy-kastély és park
- Eperjes, Rozsnyó és a környék történelmi emlékei
Hasznos tudnivalók a látogatáshoz
Amely 634 méterrel a tengerszint feletti magasságban, a környezete fölé 200 méterrel magasodó mészkőszikláról uralja a vidéket. A grandiózus erődítmény felé tartva az egykor a legfejlettebb szepességi városok közé tartozó apró Szepesváraljára (Spišské Podhradie) érünk. Ha Szepesváralján járunk, kihagyhatatlan látnivaló a solymászat, amely a maga nemében egyetlenként várja a látogatót Kelet-Szlovákiában.
| Objektum | Jellemző |
|---|---|
| Szepesi vár | Középkori erőd, kiállításokkal és kápolnával |
| Sivá Brada (Szürke Szakáll) | Travertin domb, gejzír, savanyúvizes forrás |
| Szepesváralja főtere | Gótikus és reneszánsz polgárházak |
| Solymászat | Ragadozó madarak bemutatója |
Szepesváralja (Spišské Podhradie) a szepesi kincstár képzeletbeli szíve, amelyet a természet szépségei és a történelmi szakrális örökség alkot. A Szepesség sokkal többet kínál: Lőcse városa a világ legmagasabb szárnyas oltárával és a történelmi Késmárk is további gazdag programlehetőségeket ad.
tags: #szepesvaralja #szurke #szakall #gejzir