A templom 1220 körül épült román stílusban, a későbbi évszázadokban pedig a helyi közösség sorsát formáló épületek központja maradt. A 1321-es feljegyzés említi először, majd 1480-ban gótikus stílusban átépítették; a hajó közepén álló 26 m magas torony is ekkor keletkezhetett, a keletelt, nyújtott szentély 6×8 méteres volt. Az egész templomot hatalmas támpillérek vették körül, a hajón pedig kőkeretes, gótikus ablakok kaptak helyet. A dongaboltozatos hajó négy-négy fiókos, a szentélytől félköríves felső záródású diadalív választja el.
A történelem során Ferdinánd király 1532-ben Bebek Ferencnek adományozta Szerencset, majd 1556-ban Némethy Ferenc tokaji várkapitány elfoglalta a települést és megszüntette benne az apátságot. Innen indult a reformáció Szerencsen. A város a 16-17. században gazdasági és vallási átalakulások színterévé vált, Rákóczi Zsigmond 1603-ban megvásárolta a települést, majd 1595-re megszűnt a katholikus plébánia; a templomot átépítették református igények szerint. A prédikátorszéket Ferdinándhoz hasonlóan Rákóczi Zsigmond rendelte meg, az új ajtó fölé latin felirat került: Boldogok, akik hallják Isten szavát és megtartják azt, 1595.
A fénykor után jött az ellenreformációs elnyomás és üldöztetés. Báthory Zsófia hegyaljai Rákóczi-birtokok ura volt, ezért 1671-ben átadatta a református templomokat a katholikusoknak. Thököly szabadságharcának idején azonban újra rekonstrukciót végeztek, és a templom végső formája a reneszánsz s mindig megőrzött történelmi emlékek megőrzésével alakult ki. A templom közepén áll a Rákóczi Zsigmond és Gerendy Anna késő reneszánsz síremléke, amelyet 1618-ban készítettek fakeretbe illesztett vörös márványból. Fedőlapján címer és felirat látható; az angyalok és oroszlán- griffmadár díszítés gazdag emléknyomot hagy a falakon.
A templom és a vár kapcsolata
A templomot körülvevő lőréses erődfal megőrizte középkori jellegét, a toronysisak később megújult. I. Rákóczi György 1646-ban adományozta a szerencsi reformátusoknak a harangot, amelyet azóta többször öntöttek újra. A templom belseje és a környező vár összefonódó története a Rákóczi-család és a református közösség szoros kapcsolatát mutatja. A templom belső tere a dongaboltozatú hajóval, a félköríves diadalívvel és a keleti oldalra került Gerendy Anna képével gazdagítja a történelmi emlékek palettáját. A kripta alatt található urna a fejedelem földi maradványait őrzi, 1849-ben kapta adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától.
A templom harangja 1646-ból való, és az 1784-87-es népszámlálás adatai szerint Szerencsen a lakosság felekezetileg megoszlott: reformátusok, katolikusok, görögkatolikusok és zsidók éltek együtt. A templom rekonstrukcióit 1791-ben és 1903-ban végezték el; 1921-ben leégett a födém és a torony sisakja, amit az egyházközség adományokból helyreállított. A XVI-XVIII. században a vár és környéke jelentős politikai és katonai központ volt, ahol Bocskai István fejedelemségéről és Rákóczi Zsigmond fejedelmi tevékenységéről is emlékezet maradt.
Vár és múzeum kapcsolata, a közösségi életre gyakorolt hatás
A szerencsi vár története a Rákóczi család történetével összefonódik: a XIII. századi alapoktól kezdve a román és gótikus építészeti megoldásokon át született meg a reneszánsz belső udvar és a huszárvár jelleg. A 16. században a vár a tokaji borvidék védelmére, a 17-18. században pedig a Rákócziak központi helyszíne volt. A harci események után a lakóépületeket átépítették és a belső vár funkciót megőrizve lakóházzá alakították. A XX. század végére restaurációs munkálatokkal a látogatók számára megnyílt a belső vár és a zempléni múzeum, amely a képeslevelezőlap-gyűjtemény, a Szerencsi Csokoládégyár története és a Rákóczi Zsigmond kori kiállításokat is bemutatja. A belső vár keleti oldalán található a múzeum bejárata, amelyhez a reneszánsz kőlépcső vezet.
A közösségi élet a parókián
Az elmúlt évtizedekben a gyülekezeti közösség élete dinamikusan formálódott. 2015 óta Balázs Pál vezeti a Szerencsi Református Egyházközséget, amelynek jelenleg 470 fenntartója van, és a vasárnapi istentiszteleteken átlagosan százan vesznek részt. Az iskola fenntartásával kialakult együttműködés elmélyítette a közösséget: az évnyitókat, évzárókat és nemzeti megemlékezéseket a templomban tartják, és a különböző osztályok részvétele gazdagítja a liturgikus életet. A konfirmációs felkészítés fontos missziós eszköze a gyülekezetnek; az elmúlt években 17-18 konfirmandus állt az úrasztala köré, idén pedig 21-en konfirmálnak.
A konfirmációt a vasárnapi istentisztelet után szervezik meg, mert így a fiatalok és szüleik is közelebb kerülnek a közösséghez. A gyülekezet számos programot rendez: csigakészítő délutánokat, ahol a nők közösségben csigatésztát készítenek és adományokat gyűjtenek az Erdőbényei Református Szeretetotthon számára. A közösség tagjai rendszeresen részt vesznek a H2Ő: Az élet vize elnevezésű evangelizációs kezdeményezésen is, amelynek célja, hogy kivigyék az evangéliumot a templom falai közül az utcára. A templom környékén a park és a tó együtt nyújt pihenést és szép kilátást a látogatóknak.
A helyi lelkészi közösség története és szerepe
A parókiát mérsékelten modernizálták: a 20. század végén a templom és a parókia közösségi központként szolgálja a gyülekezetet. A lelkészek és gondnokok között hosszú évek tapasztalata és szeretet él a közösségért; a prédikátorok között többször megfordult Miskolci Csulyak István, aki számos írást hagyott hátra, és számos ének megfogalmazásában is részt vett. A gyülekezet története összefonódik a város történetével: a templom falai között fogalmazódik meg a nemzeti és vallásszabadság emléke, amelyet 1605. április 17-20. között Bocskai István fejedelemségének megválasztásakor is megerősítettek.
tags: #szerencs #reformatus #parokia