A hajszín természetes meghatározója a génekben kódolt eritromelanin, eumelanin és feomelanin mennyisége. Ha ezek a színezékek hiányoznak, akkor a haj egészen világos lesz, ami albinizmus esetén fordul elő. Az emberi hajszínek széles skálán mozognak, a leggyakoribbak a barna, fekete, vörös, szőke és ősz.
A melanociták termelik a kétféle melanint: az eumelanint, amely barna-fekete színű és meghatározza a haj sötétségét, valamint a feomelanint, amely vörös-arany színű és a szőke, illetve vörös hajban található meg nagyobb mennyiségben. Ezek mennyisége és aránya határozza meg a természetes hajszínt, de keverékszínként is megjelenhetnek, például brünett, vörösesszőke vagy vörösesbarna árnyalatokban.
A szín élénkségét nem a pigmentek, hanem a haj felszínének, kutikulájának felépítése befolyásolja. Ha az egyes pikkelyek erősen elállnak, a hajszín matt lesz; ha szorosan összesimulnak, akkor élénk.
A hajszínek eloszlása az európaiak terjeszkedése előtt is változatos volt. A barna a leggyakoribb hajszín Európában, az Egyesült Államokban és a világ más részein. Ezt nagyrészt az eumelanin, kevésbé a feomelanin okozza. Európában a mediterrán térségek jellemző sötétbarna színe észak felé haladva világosabbá válik, átmenve szőkébe.
A fekete hajszín a legelterjedtebb a világon, a népesség 70%-a fekete hajú. Az europid fekete hajszín inkább nagyon sötétbarna, míg más rasszokra a mélyfekete haj a jellemző. A fekete haj az első emberek hajszíne is volt.
A szőke hajszínt a feomelanin és az eumelanin kis mennyisége alakítja ki. Világszerte a felnőtt népességnek mindössze 2%-a szőke. Eredetileg Észak- és Kelet-Európára volt jellemző, de Kelet-Európában is az északi kapcsolatokra vezethető vissza. Előfordul Közép- és Kelet-Ausztrália őslakói, valamint Új-Guinea és Melanézia lakói körében is, leginkább nőknél és gyermekeknél. Számos legenda mesél szőke vagy vörös indiánokról, akik Kolumbusz felfedezése előtt már Amerikában éltek.
A vörös hajszínért a sok feomelanin és kevés eumelanin felelős. Elterjedése a szőkééhez hasonló. A világ népességének 1-2%-a vörös hajú, de például a skótok 13%-a.
Az ősz haj az öregedés természetes velejárója, az ősz hajszálak az idő múlásával jelennek meg. A fehér színt a hajszál belsejében lévő levegő okozza, míg a szürke szín a fehérre őszült és a még nem ősz hajszálak keveréke. Az őszülés oka a festékanyagok termeléséhez szükséges tirozin mennyiségének csökkenése az öregedés vagy betegség következtében. A hajszálak élettartama 3-7 év, ezután kihullanak és új nő helyükre. Az őszülés gyakran a halántékon kezdődik, ahol a hajszálak növekedési ideje a legrövidebb. Újabb kutatások szerint az őszülés oka az őssejtek pusztulása, amelyekből a melanintermelő melanociták származnak.
A hajfestés hagyománya egészen az ókori egyiptomiakig nyúlik vissza. Bár az egyházatyák erkölcsileg bírálták, az 1860-as évektől kezdve a hajfestés modernizálódott, és a hollywoodi sztárok népszerűsítésével egyre inkább természetes hatást keltett.
A nők megjelenésének egyik legfontosabb eleme a haj. A frizura formája, színe és hossza jelentősen befolyásolhatja az összképet. Sokan, különösen a nők, életük során legalább egyszer elgondolkoznak a hajszín megváltoztatásán, legyen szó divathullámról, szakításról vagy csupán a változás vágyáról. Gyakran a sötét tincsekről szeretnének világosabbra váltani.
A szakáll színének eltérése a haj színétől nem ritka jelenség. A fekete hajú férfiaknál előfordulhat vörös szakáll, ami genetikai okokra vezethető vissza. A hajszínt meghatározó gének, az úgynevezett „hiányos domináns örökletes tulajdonságok”, azt jelentik, hogy a szülők tulajdonságai keveredhetnek a gyermekeknél. A fekete hajért az eumelanin, míg a vörös árnyalatokért a feomelanin felelős.
A vörös szakáll megjelenése a férfi testének egyéni jellemzőitől és az öröklődéstől függ. Egyes esetekben a vörös szakáll a fekete vagy szőke hajjal együtt paradoxonnak tűnhet, de ez egy természetes genetikai variáció. A szakáll és a fejszőrzet állaga és színe eltérhet a fején lévő hajtól.
7 megoldás Hajhullás, Haj állapot romlás ellen
Egyes kultúrákban a vörös szakállnak különleges jelentőséget tulajdonítottak. Például a szlávok körében a vörös szakállnak és fekete hajnak különleges szimbolikája volt. Másrészt, az ókori egyiptomiaknál a tiszta arc kultusza volt jellemző.
A modern tudomány szempontjából a haj árnyalatát a speciális pigmentek - a melanin fajtái - aránya határozza meg. A fekete színt az eumelanin, a vörös tónusokat pedig a feomelanin adja. A vörös szakáll egyfajta mutációnak is tekinthető, amely a pigmentek arányának eltéréséből adódik.
A pszichológusok szerint a haj árnyalata közvetlen kapcsolatban állhat a karakterrel. Például a ritka arcszőrzet állandóságra utalhat, míg a vörös szakállú férfiakat gyakran barátságosnak tartják.