A költői anyag középpontjában Csokits János és Pilinszky János kapcsolata, az angol nyelvű fordítások története, valamint a lengyel- és brit irodalmi közegek felől érkező hatások állnak. A verskészlet részleteiben bemutatja, hogyan alakult Csokits János élete és költői recepciója a londoni emigrációtól a későbbi hazatérésig, illetve hogyan fonódik össze ez a történet a Pilinszky-költészet értelmezésével és átdolgozási kísérleteivel.
Csokits János életrajza és szerepe a költői életben
Csokits János (1928-2011), Budapesten jogásznak készült, de a Mindszenty-perből azt a tanulságot vonta le, hogy a kommunista Magyarországon a jog, mint olyan, elvesztette klasszikus értelmét és tartalmát, tehát az első adódó alkalommal kiszökött Ausztriába, majd Párizsban telepedett le. 1960-ban hosszan időzött Londonban és elmélyítette barátságát a kor legígéretesebb költő-tehetségével, Ted Hughes-szal.
Csokits János a távolból is mindig szoros figyelemmel kísérte a magyarországi irodalmi életet, és erősen hatott rá Pilinszky költészete. Erről beszélt igen lelkesen angol barátjának, aki - bár a szigetország költői ritkán vállalkoznak kis országok kortárs verseinek angol műfordítására - elkezdte Pilinszky János legütősebb költeményeinek angolítását, Csokits János nyersei alapján, mégpedig - ahogyan ez nyugaton szinte általános gyakorlattá vált - szabadversek formájában.
János, a perfekcionista, belátta, hogy a formahű fordítás - angol felfogás szerint - gyakran ront a vers intellektuális tartalmán, s már csak azon igyekezett, hogy Hughes átérezze, mi rejlik egy-egy Pilinszky-vers mélyén. Szabó Zoltán örömmel válogatta be Csokits verseit 1959-ben a Londonban kiadott „Kilenc költő” című emigráns-antológiába. 1963-ban a Szabad Európa müncheni központja alkalmazta, végre volt biztos anyagi támasza.
A brit és európai hatások hatása a magyar költészetre
Bár a bajor fővárosban, az Új Látóhatár körül, mozgott valamicske irodalmi élet, a rádió Csokits Jánossal főleg kulimunkát végeztetett, a kulturális rovatban ritkán engedte csak mikrofon elé. Így a költő kapott az alkalmon, amikor a londoni BBC Magyar Osztályánál ürült státus. Ott Cs. Szabó Lászlóval és Határ Győzővel is együtt dolgozhatott, és a rutin-munka mellett írogathatta gyakran elég szürreális, vagy éppenséggel epés rádióesszéit angol furcsaságok és napihírek ihlette témákról.
János örökölt csinos összeget valamiféle amerikai nagynénitől, szép lakást vett magának, s legényember lévén barátait oda csak aperitif-re hívta (Csernus Tibor festmény díszítette a szalont), majd e bemelegítővel a sarki kiváló francia vendéglő, a Pomme d’Amour volt a következő stáció, a meghívás csúcspontja. Idővel egy angol hölggyel kötötte össze életét, de csak ideiglenesen. Amikor a BBC nyugdíjazta, London zsibongásából, mindannyiunk meglepetésére, Andorrába költözött. Ő lett az egyetlen andorrai magyar költő.
A hatás és a nyelvi megközelítés útja
Andorra állóvize többé-kevésbé megfelelt volna a békés mediterrán környezetre vágyó embernek, de a szomszéd házban fiatal zenészek laktak, állandó ricsajt csapva. Ez már a rendszerváltás idejére esett, s Csokits János hazatért. 1988-ban jelent meg az első kötete, a „Látogatás egy égitesten”, 1992-ben érdekes könyvet írt „Pilinszky Nyugaton” címmel. A 2005-ös „Testvére minden kőnek” kötet után Csokits János elnyerte a József Attila-díjat. Tatán is megbecsülték, a megyei könyvtár adta ki a BBC-ben elhangzott rádióesséit és irodalmi kritikáit.
Csokits János és Pilinszky kapcsolata a fordításban
Csokits János nyers költői hangja és a Hughes-féle angol fordítási megközelítés különös hidat teremtett a magyar költészet és az angolszász olvasók között. A JavaScript jellegű nyelvi forma- és tartalom-kombinációk révén a Pilinszky-versek mélyebb universalitását is sikerült megközelíteni úgy, hogy az eredeti érzelmi magot megőrizték, ugyanakkor új nyelvi rétegek felnyíltak a nemzetközi olvasók számára.
A „Kilenc költő” című emigráns-antológiába történő beemelésük példaként szolgált arra, hogyan lehet egy-két költői nyelvi eszközt nemzetközileg is értelmezhető módon átültetni. Ugyanakkor megjelennek a korszaktranszformációk: a brit rádió- és médiareprezentációkban a magyar költészet visszhangja erősen jelen volt, és ez a kapcsolatrendszer tovább formálta a magyar irodalom nemzetközi láthatóságát.
