Gartner Sándor, művésznevén Gerő Jenő (1884-1955) összesen félszáz szuperprodukcióban szerepelt. Gerő Jenőként nem fogjuk őt megtalálni a stáblistákon, művésznevével, Szőke Szakállként lett világhírű. Idehaza már a 20-as években szívébe zárta őt a közönség, elismert színész és színpadi szerző volt. Kétszáznál több színpadi bohózatot írt, rendezett, az ő egyik kabaréjelenetével lépett először színpadra Salamon Béla. Kivéve Hitlert, aki állítólag még 1933-as hatalomra kerülése előtt egy bemutató után indulatosan ledorongolta: „Nem szégyelli ezt az ostoba, bárgyú filmet?
Ugyanebben a korszakban kezdte otthona vinni a nevét a korabeli közéletben: Swadló-villát vásárolt Eugenia hercegnő és a kor hangulatának megfelelően hozzálátott a földhöz. 1932-ben vásárolta meg - a Verőce egyik legszebb pontján álló - impozáns Swadló-villát, ahol rendszeresen töltötte szabadságát, majd ott is lakott. Ezután a kastélyt mókásan csak „Huszár-laktanya”-ként emlegették. Gyakori vendégei közé tartozott Karinthy Frigyes író is, aki két tárcanovellájában is megörökítette Pufi alakját (Levél a faluból, Rákászok).
1932-ben külföldi sikerei közepette Budapesten a Hunnia stúdiók is felkapták a figyelmét. A háború előtti világban itthon, Németországban és Ausztriában dolgozott, majd származása miatt feleségével Amerikába emigrált a ’30-as évek végén. Hollywoodban ért el újabb sikereket, de sosem tért haza. Ne feledjük, hogy főpincérszerepben lett világhírű. A Vadrózsa étterem a gasztronómia terén is ragaszkodik a magyar és a nemzetközi konyha hagyományaihoz. - A hagyományos magyar szakácsmesterség útján járunk - emelte ki Földvári Gábor. - Nálunk a lazacon kívül szinte minden hazai alapanyagból készül.
< tagimg>Villa Swadló alaprajza és története1938-tól Amerikában folytatta pályáját, majd a casablanca film kapcsán a világ figyelmébe került. A Vadrózsa étterem ennek a múltnak a hagyatékát igyekszik megőrizni: négy külön helyiség van benne, a Gyarmati terem, a tükörszoba, a télikert és a könyvtárszoba - ezekben á la carte is lehet fogyasztani, de privát eseményekre is bérelhetők. A teremben lévő gyapjúszőnyeg és a régi Fürdőház-hangulat öröksége megidézi a Gundel-hangulatot: a patinás régi részeket renoválták, nem cserélték, a belső terek fából készültek, a kristálycsillár és a gravírozott porcelán az asztalon a tradíciót jelképezi.
A Villa előtti időszak kapcsán a Sumári család története is előkerül: Sumári József építtette a házat, amelyet 1944-ben rejtélyes módon eltűntnek nyilvánítottak, és 1949-ben halottá nyilvánították. A család megmaradt tagjai a háború utáni rendszeren keresztül is szenvedtek; Miklós Ernő Svédországban él és visszatekintve azt mondja, hogy mindent elvettek tőlük. Földvári Gábor azonban úgy véli, hogy a villa valódi tulajdonosának sorsa a Sumári család esetében a félreértések és az idő szabta sebek lenyomata. A villa falán pedig korábban elhelyezett Szőke Szakáll-emléktábla történetéről a vendéglátós tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy szeretné belevésni a nevüket a falra, hogy a történet megmaradjon a jövő generációinak.
Kipróbáltam A VILÁG LEGKÜLÖNLEGESEBB éttermét – (A világ legjobbja 2023)
A Vadrózsa étterem története és a gasztronómia kapcsolata Szőke Szakállal
A Vadrózsa étterem a XIX-XX. század polgári villa hangulatát idézi meg: a Gyarmati terem és a könyvtárszoba között különleges atmoszféra teremtődik. A vendéglátás nyitottsága és a hagyományok tisztelete között Földvári Gábor úgy véli, hogy a klasszikus magyar konyha és a modern gasztronómia ötvözete ad élményt a vendégeknek. A menüben klasszikus magyar ételek szerepelnek, de a modern konyha technológiája is jelen van. A maceszgombócos libaleves, a város egyik legjobb sólete, a Wellington-bélszín és a desszertek között a mákos guba és a somlói mellett a múltidéző ízek dominálnak.
Narratívánk egyik központi eleme, hogy a villa története összeköti a kultúrát és a vendéglátást: a Szőke Szakáll élete és karrierje nem csak a filmbeli ikonokról szólt, hanem arra is, hogy egy gazdag városi élet formálta a gasztronómiai kultúrát. A meglévő történetek és a hely történeti emlékei egymásra épülnek: a villában tovább él az elődök hagyatéka, miközben a mai konyha a régi klasszikusokat modern technikákkal és friss alapanyagokkal hozza új formába.
Helyszín és építészet a háború előtti időkben
A villa külső és belső jellegét a rózsadombi környezethez méltó park is kiemeli. A belső terek közül a Gyarmati terem kiemelkedő, amelynek faszerkezete, a falikarok és a velencei csillár jellegzetes hangulatot ad. A teremben található gyapjúszőnyeg és a régi bútorok a Gundel-hangulatot idézik, amely a kulturális közélet részévé tette a környéket a múltban.
- Ház tervezői között említésre kerül a kor neves építésze, Kocsis Tivadar, a Vérhalom és a Tövis utca környékének alkotója.
- Az épületet államosították a háború után, majd presszóvá, később étteremmé alakították át.
- A belső terek megőrizték a régi hangulatot, miközben a konyha a modern technológiát is alkalmazza.
Végül a cikk rávilágít arra, hogy a Szőke Szakáll nevéhez fűződő ikonikus történetek nem csak a filmvászonról szólnak: a gasztronómia és a kultúra találkozásának helye a Vadrózsa, ahol a hagyományok és az újítások együtt lélegeznek.