Astonos összehasonlítások: szor Austin Powers és Rowan Atkinson szuperügynökök a filmekben

James Bond sikere rengetegen megirigyelték már 1962-es filmes bemutatkozása óta. A sármos titkosügynök leggyakrabban paródiák célpontjává válik, de például Arnold Schwarzenegger szinte teljes komolysággal próbálta lekoppintani a 007-es ügynököt. Most, hogy Johnny English ismét bénázik a mozikban, összeszedtük Bond követőit.

Austin Powers- Austin Powers sorozat

Szőr Austin Powers + Kicsikém + Aranyszerszám (Austin Powers: International Man of Mystery, 1997; Austin Powers: The Spy Who Shagged Me, 1999; Austin Powers in Goldmember, 2002)

Az Austin Powers-sorozat elsősorban a James Bond-filmeket parodizálja, de a kanadai Mike Myers úgy nyilatkozott, hogy a figura azért született meg, mert mindig is szeretett volna angolt alakítani egy komédiában, főleg az apja miatt, aki nagy rajongója volt a Peter Sellers és Alec Guinness főszereplésével készült brit vígjátékoknak. Myers egyszer viccből angol akcentussal tette a szépet a feleségének, aki javasolta neki, hogy írja le a monológot. Ebből nőtt ki az első film forgatókönyve.

A vonzónak éppenséggel nem nevezhető, ronda fogsorú Austin Powers az ellenállhatatlan James Bondot figurázza ki azzal, hogy megmagyarázhatatlan módon döglenek érte a nők, de a filmekben számos, nem a Bond-filmekhez kapcsolódó popkulturális utalás is van a 60-as, 70-es évekből, a Beatles például többször előkerül. Az Aranyszerszám pedig már saját magát is kifigurázza: a filmben Steven Spielberg Austinpussy (utalás az Octopussy című James Bond-filmre) címmel, Tom Cruise és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmet forgat Austin Powersről. Az ügynök utoljára 2002-ben bukkant fel a mozikban, Myers pedig a 2008-as Love Guru bukása után tűnt el, de nemrég ismét napirendre került a negyedik Austin Powers-film ötlete.

A balfácán + Zsenikém - Get Smart

A magyarul A balfácán címen futó Get Smart egy öt évadot megélt amerikai sorozat volt a 60-as évek második felében, amelynek Mel Brooks és Buck Henry volt a szülőatyja. A megrendelés úgy szólt, hogy James Bondnak és a Rózsaszín Párduc-filmek Clouseau felügyelőjének a népszerűségét kell meglovagolni, amire Brooks úgy reagált, hogy "még soha senki nem csinált sorozatot egy idiótáról. Úgy döntöttem, én leszek az első". A bénázó titkosügynök (Don Adams), akinek végül mindig mázlija van, és jóval rátermettebb kolléganője (Barbara Feldon) filmtörténetet írt: a negyedik évadban összeházasodtak, az ötödikben pedig ikreik születtek, így Feldon figurája lett az első nő egy népszerű tévésorozatban, aki megtartotta az állását a házasság és gyerekvállalás után is.

A sorozat alapján először 1980-ban A meztelen bomba címmel készült nagyjátékfilm, amit egy 1989-es tévéfilm (Get Smart, Again!) követett, majd a 2008-as film Steve Carell-lel és Anne Hathaway-jel a főszerepben. A filmben megtartották az alapfelállást, miszerint Maxwell Smart folyton beég tapasztalt kolléganője előtt, és azt is, hogy Hathaway figurájának, a 99-es ügynöknek sosem tudjuk meg az igazi nevét. A film két mellékszereplője, Bruce és Lloyd saját spin-off filmet is kapott, de egy rendes folytatást is terveznek hozzá már évek óta, ami egyelőre megrekedt a forgatókönyv fejlesztésének stádiumában.

Johnny English - Johnny English újratöltve

Rowan Atkinson először az 1983-as Soha ne mondd, hogy soha című filmben került James Bond közelébe: a Sean Connery főszereplésével készült, nem hivatalos Bond-filmben komikus színfoltot jelentett mint egy meglehetősen béna külügyi képviselő a Bahamákon, aki a titkos találkozóra érkezve már messziről kiabálja, hogy "Mr. Bond!". A Johnny English-filmekben aztán már a teljes játékidőt uralja idióta figurájával, akihez képest még Maxwell Smart is maga a megtestesült profizmus. Abban viszont hasonlít Smartra, hogy csakis mások akadályoztatása/halála miatt kap lehetőséget igazi kémtevékenységre, és hogy a folyamatos baklövések ellenére végül valahogy English is mindig kikecmereg a szorult helyzetekből.

Drágám, add az életed! - Spy Hard

Leslie Nielsen három Csupasz pisztoly után úgy gondolta, jó ötlet még egy akciófilm-paródiát csinálni, amiben a változatosság kedvéért egy James Bond-szerű figurát alakít. Sajnos azonban a világ megmentése ebben a filmben rengeteg fárasztó poénnal jár, amik - ahogy a Variety kritikusa megjegyezte - leginkább olyan hatást keltenek, mintha a Csupasz pisztoly-filmek kivágott jelenetei lennének. A filmnek egy viszonylag jópofa része van: a zenész-humorista Weird Al Yankovic Bond-filmeket megidéző és kifigurázó főcíme, amit teljes egészében meg lehet nézni itt.

Bosszúállók - The Avengers

Az eredeti Bosszúállók-sorozat 1961-től '69-ig futott, azaz megelőzte James Bondot, aki csak 1962-ben lépett színre a Dr. Nó-ban. A sorozat különféle átalakulásokon ment át, a '98-as filmben Emma Peel szerepel, aki '65 és '68 között volt John Steed partnere. A Ralph Fiennes és Uma Thurman főszereplésével készült filmváltozatban megtartották azt a szórakoztató ellenpontozást, hogy Steed egy letűnt korszak tökéletes angol úriembereként jelenik meg, Peel pedig extravagáns, szexis bőrszerkókban jár. A filmhez kapcsolódó promóciós humor azonban vegyes fogadtatást kapott, a könyvtári arányok hiányosak voltak, és a kritikusok többsége sem értékelte mind a poénokat, sem a történetet.

OSS 117: Képtelen kémregény + OSS 117: Rio ne répond plus

Franciaország válasza James Bondra jelen pillanatban azért a legérdekesebb, mert a The Artist rendezője, Michel Hazanavicius hozta tető alá ezeket a paródiákat Jean Dujardin és Bérénice Bejo főszereplésével. Az OSS 117-es ügynök megelőzte James Bondot: az első regény 1949-ben jelent meg, a Bond-sorozat első kötete 1953-ban. Hazanavicius két filmje sem folytatta a sorozatot, hanem kifigurázta a korszak kémfilmeit és a korabeli stílusokat. Az első film 1957-ben mutatkozott be, amelyet a 60-as és 70-es években további epizódok követtek. Az 1955-ben játszódó első rész és a 1967-es Rio-ügynökös kalandok könnyed stílusban, szerelmi szálakkal tarkítva bontakoznak ki.

Titkolt titkosügynök + Két tűz között

Amikor James Cameron a Terminátor és a Terminátor 2 után harmadszor is összeállt Arnold Schwarzeneggerrel, hogy több mint százmillió dollárból megcsinálja a Két tűz között-et, hamar feledésbe merült, hogy remake-ről van szó. A francia eredetiben Thierry Lhermitte és Miou-Miou alakították a házaspárt, akiket a sikeres amerikai verzióban Schwarzenegger és Jamie Lee Curtis formált meg. A baltával faragott, akcentusos akciósztár ugyan fikarcnyi James Bondos eleganciát sem képes felvonultatni, de ez némi plusz humort visz a jelenetbe, amikor tangózásával kábítja a rossz oldalán álló Tia Carrerét.

Kiskorú titkosügynökök

Szinte külön alműfajjá váltak a gyerekkémeket felvonultató filmek. Minden a Spionfióká-val kezdődött, az akciókomédiával, amiben a túlkoros tinédzser Richard Griecót (18 évest játszik, de 25 volt a forgatáskor) összekeverik egy CIA-ügynökkel. Aztán jött az USA-ban rögtön videóra száműzött A dupla nullás kölyök, amit a The Double 0 Kid is követett. Robert Rodriguez Kémkölykök-sorozata 2001-ben érkezett, amit három film után ugyan nyugdíjazott, de idén egy új generációval folytatta a sorozatot. Az ÖcsiKém és a hozzá kapcsolódó folytatások szintén a műfaj humoros megközelítését erősítik.

Az utóbbi évtizedekben a paródiák mind a korabeli, mind a kortárs kémfilmes hagyományokat újraértelmezték, és bemutatták, hogy a brit humor, a szerzői vígjátékok és a kémfilmek egyaránt képesek szórakoztatni a közönséget, miközben a műfaj sajátosságait is megőrzik. A fenti példák jól mutatják, hogy a Bond-universum hatását sokszor a paródia eszközeivel dolgozták fel, gyakran ökölbe feszülő poénokkal és önreflexív utalásokkal.

Bond paródia vizuális példája

SINGH BOND 1. rész | Károly király találkozik az új 007-essel

tags: #szor #austin #mozi #rowan #atkinson