Olvasási idő kb. Egyetlen gyerek sem jön a világra teljesen csupaszon, legyen szó fiúról vagy lányról. Nyakunkon a jó idő, ilyenkor nemcsak a könnyű ruháink közül válogatunk, de a szőrtelenítési módszerek között is. Mindenkinek megvan a maga jól bevált módszere: hagyja szabadon nőni, aminek nőnie kell, kurtítja, borotválja, epilálja, gyantáztatja. Felnőttként folyamatosan variálhatunk közöttük, hiszen mi döntünk a saját testünk felől. Az elvárások halmazát - fakadjanak akár belülről, vagy érkezzenek kívülről - megtanuljuk kezelni, és egy idő után szabadon vállalni merjük saját döntésünket és testünket egyaránt. Már megszületésükkor meglepetést tudnak okozni a csecsemők. Több születik közülük sötét pihével borítottan - szaknyelven ez a lanugo -, homlokán, hátán is mintha kis pamacsok díszelegnének. Ezek az első pár hétben lehulló szőrök és a magzatmáz védik a méhben a baba bőrét a kilenc hónapnyi magzatvízben ázás káros hatásaitól. Persze a lanugo színe, hossza, sűrűsége mindenkinél egyedi. A későbbi években az egész testet borító piheszőrök szintén védenek a környezeti hatásoktól, segítenek elvezetni az izzadságot, s úgy általában semmi bajunk velük. Tudjuk, hogy ott a helyük, és maximum azokat a gyerekeket éri emiatt inzultus, akiknek pihéi sötétebbek, erősebbek a megszokottnál. Elképesztő a nyomás egy fiatal lányon a nyár közeledtével. Ezernyi helyről kapja az egymásnak olykor teljesen ellentmondó információkat: a szülei szerint teljesen rendben van a kinézete, az osztálytársai közül kettő borotválkozik, a tanárnő ezt határozottan ellenzi, de a barátnő már tavaly is gyantáztatott. A fiúk csak nevetnek, azon is, aki szőrtelenített, ezzel felvállalva egy nagylányos szerepkört, és azon is, aki pontosan úgy néz ki, mint fél évvel ezelőtt, csak közben valami megváltozott a levegőben. Megindultak a hormonok, növekszenek az apró mellek, elrejtőznek a pocakok, a gyerekek pedig szoronganak emiatt, és egymás testén próbálják lemérni, mennyit ér a sajátjuk. Szülőként teljesen tanácstalanok lehetünk ebben a kérdésben, hiszen a mai gyerekeknél jóval korábban érkezik el a kamaszkor, s vele az ilyen problémák is. Nagyszüleink, szüleink idejében még elképzelhetetlen lett volna a szőrtelenítésről beszélni, tabutémának számított, ráadásul volt egy olyan üzenete, hogy aki elkezdi, az kacérkodik az ismerkedéssel, a szexualitással, tehát „olyan” lány - s itt az „olyan” kifejezetten negatív töltetű szóként jelent meg. A mi fiatalkorunkban már lazultak a szabályok, és senki sem botránkozott meg mondjuk egy tizennégy éves, szőrtelenítő lányon. Manapság viszont kilenc-tíz éves kislányok érdeklődnek, mennyire fáj a gyantázás, s vajon térdig szőrtelenítsék a lábukat, vagy azon felül is? A torontói Sugarmoon Salonba nyolcéves kislányok érkeznek az anyukáikkal, hogy bőrbarátként hirdetett cukorgyantával szabadítsák meg őket a karukon levő szőrszálaktól. Kevés kivételtől eltekintve lányaink a közösségi oldalakon, magazinokban, filmekben, de a sportközvetítéseken is csupa olyan nőt látnak, akiken nincs egy szál oda nem illő szőr sem. Ez részben annak köszönhető, hogy a szőrtelenített testről lekerült a stigma, s annak is, hogy a jelenlegi trendek szerint a sima bőrfelület egyet jelent az igényességgel. A legnagyobb kérdés persze az marad, hogy valóban szükség van-e erre az egészre? Mikortól szőrteleníthet egy serdülő korú lány, egyáltalán kell-e neki? Ismeri-e a vele járó kockázatokat, úgy is mint bőrgyulladás, szőrtüszőgyulladás, fertőzés, sebhelyek, fájdalom? Tanítsuk meg, hogyan erősítse meg az önbizalmát a kortárs nyomással szemben, vagy adjuk be a derekunkat? Ha az utóbbira voksolunk, milyen módszert válasszunk? Képesek vagyunk-e felvállalni a saját véleményünket, és nem versenybe bocsátkozni a többi lányos anyával? A válasz nagyban függ attól is, mi hogyan viszonyulunk saját testünkhöz, mi mennyit szőrtelenítünk, úgy gondoljuk-e, hogy csak a sima bőr lehet ápolt. Megijedünk-e attól, ha szőrösödni kezd a gyerekünk, vagy teljesen természetesnek találjuk? Mit kezdünk a változó teste miatt érzett félelmeivel? Szigorú szülő szerepkörből tiltunk meg minden nagylányos hóbortot, vagy rá bízzuk a döntést? Mesélünk-e neki arról, hogy bizonyos népcsoportok tagjainál a pihék is jól láthatóak sötét színük miatt, ez mégsem betegség, vagy bármi rossznak a jele? El tudjuk-e fogadni magunkat, a gyerekünket, a többi embert úgy, ahogy van? Beszélgetünk-e arról, hogy ki mitől érzi szépnek magát, melyik kultúrában mi a szokás, hogy az egészség, a bőr jólléte sokkal fontosabb annál, mint hogy mit mondanak mások? Képesek vagyunk-e elfogadni, figyelembe venni a gyerekünk véleményét? És te mit gondolsz? Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. A szénsav a száj pH-értékére is hatással van, így mind az üdítők, mind a szénsavas víz veszélyt jelenthetnek a fogakra. A tomboló nyári kánikulában aligha vágyunk másra, mint jéghidegre hűtött szobára vagy egy hűsítő csobbanásra. A hirtelen és szélsőséges hőmérséklet-változások azonban komoly fenyegetést jelentenek a szervezetre: az erek szinte azonnal összehúzódnak, a szívverés felgyorsul, és a hirtelen megugró vérnyomás akár ájuláshoz vagy súlyosabb rosszulléthez is vezethet. A trópusi éjszakák - amikor éjjel sem megy 20 Celsius-fok alá a hőmérő higanyszála - egyre gyakoribbá válnak hazánkban is. Ez ellen azonban messze nem csak klímával lehet védekezni. A gyermekek számára a nyár tele van balesetveszélyes helyzetekkel, így ajánlott tájékozódni arról, mikor kell azonnal orvosi segítség, és mikor elegendő az otthoni kezelés. Dr. A Világegészségügyi Szervezet szerint a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány az ország történetének legsúlyosabb fertőzéshulláma. Épített vagy fémvázas medence? Nobel-díjas kutatók, világhírű felfedezők, legendás sportolók: a magyarok a világtörténelem számos eseményében aktív részt vállaltak. Kvízünkben a 19. A Balatonban a vízhiány és a forróság nyomán elszaporodtak az algák, melyek közt a cianobaktériumok, vagyis a kékalgák is egyre nagyobb számban vannak jelen. A ventilátor önmagában nem hűti le a levegőt, de a légmozgás révén fokozza az izzadság párolgását, ezzel segítve a test hűtését. Ha egy tál jeget teszünk elé, azzal a levegőt valamivel hűvösebbet érezhetjük. Az agresszív gyermek sok-sok feldolgozatlan szorongással küzd. Az agresszió fonákja a szorongás, a szorongásé pedig az agresszió. Mindig. Zalán hat éves, nagycsoportos óvodás, mozgékony, hangos gyermek. Csüng a felnőtteken, állandóan felhívja magára a figyelmet, azt akarja, hogy csak vele foglalkozzanak, hogy mindig ő legyen a középpontban. Sokszor kiabálva beszél, hangja egyébként is erős. Belevág mások szavába, rengeteget kérdez, de a választ már nem várja meg. Tolakszik, lökdösődik, türelmetlen, mindig az első akar lenni. Ha valami nem a kedve szerint történik, dühkitörése lesz, csapkod, bántja a kisebbeket. A szülők tehetetlenek, elmondják, hogy Zalánt nagyon idegesítőnek érzik. Az óvónők szerint Zalánnak következetességre, szabályokra van szüksége, hogy érezze a határokat maga körül. A szülők ennek megfelelően igyekeznek is Zalánt minél jobban szabályozni, s ha ezeket nem tartja be, megszidják, sarokba állítják, veszekednek vele. Állandó kérdezősködéseire kitérő válaszokat adnak, elküldik játszani. Mindez semmit sem használ. Amit látunk a gyerekből az az agresszív viselkedés. Ennek hátterében azonban szorongás, félelem és gyenge önbizalom áll. Zalán provokálja a környezetét, mert azt érzi, hogy igazán nem figyelnek rá. Meg-meghallgatják, de a felnőttek figyelme máshol jár, nem kérdeznek tőle semmit, gyakran a szavába vágnak, és elküldik játszani. Emellett az is tapasztalja, hogy a felnőttek mérgesek és idegesek, amikor ő a közelben van. Elkerülik őt, és a gyerekek sem akarnak vele játszani, vagy ha igen, akkor is verekedés a vége. Zalán érzé, hogy teher a környezetének, és megpróbál egyre erőteljesebb ingereket alkalmazni, hogy kikövetelje magának az érzelmi biztonságot, törődést, figyelmet. Ezek a tapasztalatok egy gyermek számára a magány, a mellőzöttség, a szégyen és a bűntudat érzésvilágát alapozzák meg. A sok elnyomott, szorongató gondolat nehezen elviselhető, belső feszültséget képez, amelyet a gyermek az agresszív viselkedésben vezet le. A gyermek nem tudja érzékelni és kommunikálni azt a belső folyamatot, amikor a feszültsége fokozódik. Csak azt érzi, hogy egyre rosszabbul érzi magát és ezt valahogyan kifejezésre kell juttatnia. Folyamatosan szelepet keres magának és egyszer csak kirobban, a környezet számára sokszor teljesen váratlan és indokolatlan módokon. A végén már csak ütéssel, ordítással, bömböléssel vagy bántással tudja „megnyugtatni” magát. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos, hiszen a belső feszültséget okozó szorongató gondolatokra egyáltalán nem kapott választ a környezetétől. Azok szóba sem kerültek. Zsófi, nyolc éves, másodikos, éltanuló kislány. Magatartása példás, szabályokat követő gyermek, a tanító nénik szeretik. Alapvetően csöndes, kicsit nehezebben barátkozik. Zsófinak nemrég kistestvére született. A kislány azóta nem akar iskolába menni, reggelente fáj a hasa. Egész nap zárkózott, sokat szorong. Otthon a kistestvéréhez olykor durvábban nyúl. A szülők ilyenkor megszidják Zsófit. A túl jó gyerekek példája. Amikor egy gyermek sosem okoz gondot, hozza a felnőtt világ elvárásait, és aztán egyszer csak bedől az egész szisztéma. (Ha máskor nem, hát kamaszkorban.) A szülők (szerencsére) nagyon hamar orvoshoz fordulnak, ha a gyermeknek testi fájdalmai vannak, azonban az esetek egy részében kiderül, hogy ún. pszichoszomatikus problémáról van szó, vagyis a testi tünetek hátterében nem orvosi, hanem lelki természetű nehézségek húzódnak meg. Zsófi esetében a testvér érkezése megterhelte a kislány érzelmi világát. A féltékenység és az agresszió, amit a kistervére iránt érez Zsófinak új és ijesztő érzések. A mindig csöndes, visszafogott, jó gyermek megtanulja, hogy a haragját, az irigységét, a féltékenységét, a türelmetlenségét, a toporzékolhatnékját nem mutathatja ki, ezek csúnya, buta viselkedések, amit egy jó gyerek, egy okos gyerek nem csinál. Így hát elfojtja, hogy felnőtt világ szabályainak megfeleljen, és hogy szeretetet kapjon. Amikor legközelebb dühösnek érzi magát, már csak az érzéstől bűntudatot és szégyent fog érezni. Kommunikálni nem lehet az indulatokról, dühösnek nem szabad lenni, úgyhogy megtanulja elnyomni magában a haragot, csakhogy ez tagolatlan rossz érzés, feszültség, félelem formájában ottmarad a gyermekben, és testi fájdalmakban tör elő. A gyermek pedig folyamatosan keretek között tartja, visszafogja magát, nehogy kirobbanjon belőle a sok elfojtott agresszió. A család, a gyermek szorongására reagál, az azonban rejtve marad, hogy szabad-e rossznak lenni? El lehet fogadni azt, ha a gyermekem nem jó gyerek? A gyermekek sokszor nem mindig tudják megmutatni a valós érzéseiket! A női testen növő szőr komoly támadás alatt áll. A reklámok nagy része még mindig azt sugallja, hogy ha nem szőrtelenítesz, nem találsz majd párt, hírből sem ismered a higiéniát, és summa summarum undorító vagy. No de mi a helyzet, amikor a gyerekünkről van szó? Ő is undorító? Szőrtelenítsen? Ha igen, mikor? A szőrtelenséget már az ókori egyiptomiak is preferálták, bár ott mindkét nemnél szokásnak számított a szőrszálak leborotválása, ledörzsölése. Ha még csak trenddé vált volna, még nem lenne nagy baj, hiszen eldönthetnénk, hogy követjük vagy sem. Főleg a nők felejtették el, hogy az emberi testen semmi sem nő cél nélkül. Igenis szükségünk van a vakbelünkre, a lengőbordáinkra, a csecsemőmirigyünkre és a testünkön növő szőrszálakra is. Miért? Mert a szőr nem higiénikus. Izzadunk, bebüdösödünk, és egyébként is, hogy néz már ki. A szőr ugyanis okkal van a testünkön, nem teszi koszossá (ha azzá tenné, ennyi erővel a csecsemőket is epilálhatnánk). pláne az intim területeken, ahol az erősebb szőrszálak megvédenek a fertőzésektől, és mechanikai védelmet nyújtanak. A szőr=undorító tábor tagjait a puszta tények meg az orvosok nem tartják vissza attól, hogy megalázzanak másokat, és minden jobban tudjanak. Ők azok, akik szerint semmi baj sincs azzal sem, ha már egy ovisnak szedik a szemöldökét, és egy kisiskolásnak szőrtelenítik a lábát. Az ő logikájuk szerint a szőr csak rosszat tesz, és az adott gyerek gúnyolódások céltáblájává válik, ezért a legegyszerűbb megszabadulni a pihéktől is. Vagy mert sűrű a haja. Vagy mert magas, vagy épp alacsony. Azt, hogy a gyerekünk mit gondol a saját testéről, milyen az önbizalma, kicsi korban még főként rajtunk, szülőkön múlik. A lábon, kézen, hason található pihék a sötétebb hajszínű gyerekeknél már a pubertás előtt látványosabbak lehetnek, de ez nem jelenti azt, hogy baj lenne velük. Beszélgethetünk arról, hogy mindenkinek, igen, az osztály menő tagjainak is vannak olyan tulajdonságai, amik miatt ki lehet őket cikizni. És aki gúnyolódni akar, az akkor is megteszi, ha nincs rajtunk egy szál szőr sem (biztos prostituáltként keressük a zsebpénzünket), és akkor is, ha nem (akkor meg állatkertben mutogatjuk magunkat ugyanazért az összegért). Az ő testéhez senkinek semmi köze. Mások véleménye nem fontosabb, mint az, amit ő gondol saját magáról. S amint a valódi önbizalmat, a „mi közöd hozzá, hogy nézek ki? Miért foglalkoztat téged az én testem ennyire? Megkeseríti gyerekünk életét az iskolai zaklatás? Dr. Szülőként, nagyszülőként a legjobbat akarjuk a gyermekünknek, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jelekre kell felkapnunk a fejünket, ha észre vesszük az utódunk viselkedésében. A pszichológusok és nevelési tanácsadók szerint valós érzelmi zavarra akkor gyanakodhatunk, ha hirtelen változást észlelünk a gyermek viselkedésében, szokásaiban, tartósan fennállnak a tünetek (általában legalább négy hétig). Életkortól és lelki fejlődési szinttől függően sokféle tünete lehet egy kisgyermek életében a szorongásnak. Természetes, ha egy nem kellőképpen stabilan, nem régóta szobatiszta gyerek bepisil. Ugyanezt a viselkedésjegyet egy 6-7 évesnél már tünetnek gondolhatjuk, ami azt mutatja, gyermekünk küzd valamilyen problémával, melyet képtelen egymaga megoldani, támogatásra van szüksége. Az egyik leggyakoribb gyermekkori szorongás, a szeparációs szorongás. A ‘normális szeparációs szorongástól’ úgy lehet megkülönböztetni, hogy sokkal erősebb a gyermek szorongása, a megszokott életkornál tovább tart és a társas funkciók jelentős zavarát okozza. Ha gyermekünk a korosztályától nagyon eltérő módon, túlzott mértékben reagál a számára fontos személyektől való elválásra, túlzott mértékben aggódik a hozzá közel állók elvesztésétől, vagy elutasítja az iskolába járást amiatt, mert a számára fontos személyek elvesztésétől tart, vagy az önálló lefekvést tartósan elkerüli, vagy ismételt lidérces álmokkal küzd, fizikai tünetekre (pl. Egy másik gyakori gyermekkori szorongás típus a fóbiás szorongásos zavar. A gyermekeknél természetes módon is fordulnak elő félelmek, pl. pókoktól. Azonban ha ezek a félelmek nagyon felfokozódnak, tartóssá válnak és nem a normális fejlődési fázishoz köthetők, akkor fóbiás szorongásos zavarra gyanakodhatnak a pszichológusok. A gyermekünk szorongására utaló jeleket tehát a hozzá közel állók tudják a legpontosabban megfigyelni. A pszichológusoknak minden körülmény és részlet támpontot ad abban, hogyan tudják legjobban a családot, gyermeket segíteni, nevelési tanácsadással ellátni vagy terápiába bevonni. Fontos tehát felfigyelnünk arra, ha a gyermek alvásában, evésében, játékában, társas helyzetekben, viselkedésében, vagy testi reakciókban nagyon eltér a megszokottól. Például ha eddig nyugodtan aludt egyedül az ágyában, de újabban minden ok nélkül felriad, nem sikerül egyedül visszaaludnia, vagy átmegy éjszaka a szülőkhöz. Ha eddig jól érezte magát közösségben, de hirtelen nem akar menni óvodába, iskolába vagy a nagyszülőkhöz. Ilyenkor érdemes megpróbálnunk megérteni, mi van a viselkedésváltozás mögött, segíteni a gyermeknek az alkalmazkodásban. Gyakori hogy ezek a hirtelen viselkedésváltozások valamilyen új élethelyzethez (pl. költözés vagy a szülők válása, veszekedése, tágabb családban történő haláleset) vagy személyközi konfliktushoz kötődnek. Például valami történt a gyermek és az óvónő között, ami bántja a csemeténket. Ha segítünk neki feloldani az ezzel kapcsolatos konfliktust, akkor kedve a közösséghez visszatérhet. És abban az esetben, ha hetekig tartanak, vagy túl intenzívek, vagy több alkalommal előjönnek ezek a problémák, például nem hajlandó elválni a szülőtől, akkor érdemes komolyabban utána járni, mi okozhat félelmet, mitől szorong gyermekünk. Mindig figyelembe kell venni a gyermek személyiségét, ha az alaptermészete visszahúzódó, egyedül is nyugodtan sokáig játszik, megfigyelő típus, akkor ne várjuk tőle, hogy új helyzetben mindenképp a többiekkel játsszon. Ahogy mi sem vagyunk egyformák, a gyermekeink sem azok, sőt az, hogy mi szeretjük a társaságot még nem jelenti azt, hogy a gyermekünk is ránk ütött ebben. Elképzelhető, hogy introvertáltabb típus, amit el kell fogadnunk. Ha gyermekünk a szokásosnál félénkebb. Az eddig csacsogó gyermekünk visszahúzódó lesz, vagy csak bizonyos helyzetekben nem beszél pl. iskolában, több ember előtt. Figyelemfelhívó jel, ha gyakran beteg. (Előfordulhat, hogy olyan tünetet produkál, ami nem gyógyul orvosi beavatkozások ellenére sem, vagy visszatér. A fenti jelek önmagukban is jelzésértékűek. Ezek a tünetek akkor értelmezhetők jól, akkor állapítható meg szorongás valamelyik fajtája és az, hogy milyen beavatkozásra van szükség, ha a gyermek alapvető jellemzőivel, szokásaival, aktuális élethelyzetével tisztában vagyunk. Javasolható, hogy felkeressünk egy gyermek szakpszichológust, ha a fenti jelek bármelyikét tapasztaljuk és egymagunk nem tudjuk értelmezni a tünetet, vagy ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan tudunk segíteni a csemeténknek. Érdekli, hogy szülőként mennyire stresszes? Aktuális stressz kérdőívünkből kiderül. Szorong? BNO-10 zsebkönyv - DSM-IV-TR meghatározásokkal. Animula Kft. Barnhill (2014): DSM V. Klinikai esettanulmányokCohen L. J. (2016): Legyőzzük a félelmet! - A gyermekkori szorongások kezelése a játékos nevelés módszerévelPetzold H., Ramin G. (2002): GyermekpszichoterápiaRanschburg J. (2012) Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Kedves webdoktor! A lányom februárban lesz 5 éves. Ami nagyon aggaszt, hogy rendkívül szőrös a lába. Eddig is volt neki rajta, de, mintha most nyáron jobban "kiszőrösödött"volna. Máshol nem olyan vészes, a kezén normális, de a lába.. Ez normális ebben a korban? Egyik ovis társának sem láttam, hogy ennyi szőr lenne a lábán. Ez alkati dolog lehet vagy esetleg valami más? Igaz, hogy Ő inkább az a "déli" típus, tehát nagy fekete hajjal is született, vastag sűrű a szemöldöke is.Esetleg arra is gondoltam, hogy április óta az allergiájára kapja a Ctirizin cseppeket és a Ventolin illetve a Flixitode spray-ket. Ezek nem befolyásolhatták nála ezt a szőrnövekedést. Lehet, hogy bután hangzik a kérdés, de már nem tudom mire gondoljak. Válaszát nagyon köszönöm! Dr. Kedves Kérdező! Fokozott szőrnövekedés lehet alkati dolog, hátterében állhat endokrin (hormonális) betegség illetve bizonyos gyógyszer (pl. szteroid) szedése (a Flixotide is szteroid, de spray formájában használva nem okoz ilyen mértékű szőrnövekedést). Javslom, keresse fel házi gyermekorvosukat, további kivizsgálás elvégzése céljából! Fokozott szőrösödés nőknél - Mi okozhatja?Hormonzavar a szőrösödés mögöttHirsutizmus - Túlzott szőrnövekedés és a PCOSADHD a nyári szünetben - Hogyan segítsünk hiperaktív gyermekünknek? Figyelem! Dr. Megválaszolva: 2011. szeptember 12. Bőrgyógyászati jellegű kérdésT. Cím! 9, 5 éves lányom karján sok és hosszú szőr van. A lábán is van, de az még nem annyira látszik. Hormon probléma? A gyermekkori szőrösödés sok szülő számára aggodalomra ad okot. Az állapot nemcsak esztétikai kérdéseket vet fel, hanem pszichológiai hatásai is lehetnek, befolyásolva a gyermek önbizalmát. A hypertrichosis fokozott szőrnövekedést jelent, amely gyermekkorban is megfigyelhető a karokon, lábakon vagy háton. Ez leggyakrabban genetikai hátterű, de egyes betegségek (pl. A hirsutizmus lányoknál jelentkező, férfias mintázatú szőrösödés, amelyet a megnövekedett androgén hormontermelés okoz. 1. A genetikai hajlam nagy szerepet játszik a hirsutizmus kialakulásában. 2. A hormonok szerepe kiemelkedő a gyermekkori szőrösödés kialakulásában. 3. 4. Néhány esetben a mellékvese vagy petefészek daganatai is okozhatnak gyermekkori hirsutizmust. 1. 2. A vértesztek segítenek meghatározni az androgén szinteket. 3. 4. A gyermekkori szőrösödés hátterében genetikai, hormonális vagy más orvosi tényezők is állhatnak. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődése érdekében.Ha gyermeke fokozott szőrösödést tapasztal, forduljon szakemberhez! A Doktor Plusz Magánegé­ségügyi Központ gyermekendokrinológusai segítenek a kivizsgálásban és a megfelelő kezelési terv kialakításában. Foglaljon időpontot online, és tegyen lépéseket gyermeke egészséges fejlődése érdekében!Kivonat: A gyermekkori szőrösödés sok szülő számára aggodalomra ad okot. 2018. | Olvasási idő kb. Szőrtelenítsen egy kisiskolás gyerek? Mit tehetsz, ha őt zavarják a szőrszálai? Hány évesen számít nagylánynak, és mikortól „normális” borotválkozni? Tizennégy évesen? Tízévesen? Mit csináljon az ovis, akinek összenőtt a szemöldöke vagy a hatéves, akinek az átlagosnál erősebbek a pihéi? A felnőtt nőkön természetesen növő szőrrel kapcsolatban is rengeteg a vita, illetve a megszégyenítés - jellemzően azok esnek neki áldozatul, akik nem követik az aktuális divatot. Még csak az utóbbi években kezdtük felfogni és talán-talán elfogadni, hogy a nők teste teljesen normális módon szőrös, és ez nem jelent ápolatlanságot, ez nem kórtünet, nem gusztustalan, egyszerű biológiai tény. Már megjelent az első olyan reklám, amiben a borotválkozó nők nem a nagy lila semmit húzzák le a lábukról vagy a hónaljukról egyetlen könnyed, elegáns mozdulattal. Már azok is merik hallatni a hangjukat, akik úgy döntöttek, éppen nem borotválkoznak. hol van a szőrtelenítés korhatára? Kinek joga eldönteni, mit tegyen a gyerek a saját testével, és pláne mikor? Nagyjából ezen dilemmázik egy hatalmas anyuka, aki a Mumsnet felhasználóit kérdezi a témában. Hatéves lánya testén a szokásosnál erősebb pihék nőnek. Egészen addig ez az egész nem volt téma, amíg a kislány rá nem jött, hogy másoknak nem ilyen „szőrös” a teste, és el nem kezdte zavarni a különbözőség. Az anyuka elmagyarázta neki, hogy mindenki úgy szép, értékes és különleges, ahogy van, de a lányka azóta sem szeret úszóedzésre járni, mert zavarja a víztől összeálló pihehalom a lábszárán, a szőrtelenítés álmát pedig nem hajlandó elengedni. Még nagyon is jól emlékszem, amikor mindenféle betegség gyanúja nélkül átestem majdnem ugyanezen, és hiperérzékeny lettem a témára. Ötödikesek voltunk, ültünk az udvaron, a padon, mindenki rövidnadrágban vagy szoknyában. Úgy gondoltam, kicsit vékonyabb a testalkatom, de egyébként ugyanolyan vagyok, mint a többiek: csupa végtag, sportos, növésben lévő friss felsős, aki a kamaszkor határán egyensúlyozik. Életemben meg sem fordult a fejemben addig, hogy egy: nekem bármi baj van a lábaimmal, hiszen amióta az eszemet tudom, ilyenek, kettő: a szőrt le lehet borotválni róla. Sajnos az sem, hogy esetleg a többieknek nincs igazuk. Kérdés nélkül elhittem, hogy pihéim szörnyűek, és amíg meg nem szabadulok tőlük, addig szégyellnem kell magam. Aznap este elcsentem apám borotváját, és hússzor megvágva magam lenyúztam a térdem alatti területről a szőrt. Továbbra sem értettem, miért van erre szükség, de vagy ez, vagy a gúnyolódás holnap is, és azután is. Nem volt kérdés. Aztán a nagy művelet közben megtorpantam: a combomról nem beszéltek, azon ugyanannyi szőr van, mint a lábszáramon volt, most felezzem el a lábam, vagy mi legyen? Aztán lekaptam a combomról is. A bikinivonalamat csak azért nem, mert még nem volt mit leszedni. Azóta persze rettenetesen megbántam az egészet. Hosszú évekig minden nap borotválkoztam, míg végül már a karjaimon is nekikezdtem, hiába erősködött a kozmetikus, hogy a szőke szőr alig látszik. Az én osztálytársaim látták. A pihék persze megerősödtek, amíg rá nem jöttem, hogy van epilátor és gyanta is a világon - na meg a velük járó iszonyatos fájdalom. Nagyon-nagyon szeretném visszaforgatni az idő kerekét, hogy felnőttként visszamehessek arra a napfényes délutánra, odaálljak a kis Zsófi mellé, aki gyanútlanul élvezi a napsugarakat, és még semmi baja a lábával, majd az első gúnyolódónak visszavágni. Megmutatni neki, hogy az ő lába ugyanolyan szőrös, mint az enyém, sőt, az isten szerelmére, tizenegy évesek vagyunk, még mindannyiunk lába tök ugyanolyan! Amiben meg eltér, pont az tesz egyedivé a sok egyforma tucatember között. Aztán összezavarodott kislány-szemembe néznék, és azt mondanám: így vagy jó, ahogy vagy. te határozd meg, tetszik-e a látvány vagy sem, levágod, növeszted, színezed, befonod. Ne a Julcsi meg a Pisti. Nekik csak a saját testük felett van rendelkezési joguk, a tiéd felett nincs, és soha nem is lesz. Azt pedig, hogy szép vagy-e, nem csak a külsőd dönti el, és végképp nem a szőrszálaid. A WMN igazodási pont egy keszekusza világban, és egy lélegzetvételi nyugalom a feszültség társadalmában. Reagálunk a társadalomra és a világra, amelyben élünk. Figyelünk a közös ügyeinkre, a közösségi és magánéleti tereinkben zajló, mindannyiunk életét meghatározó folyamatokra és figyelünk rád. Szőrtelenítés kamaszkorban: borotva, gyanta vagy krém? 2026. A pubertás sok kérdést hoz magával - köztük a szőrtelenítését is. De mikor, hogyan és mivel érdemes elkezdeni? Most jó! 2026. A nők 84 százaléka rendszeresen fazonírozza, több mint 60 százalékuk pedig teljesen leborotválja az intim szőrzetét, de vajon hogyan és miért alakult így? 2026. Hogyan leszünk boldog társadalom? 2026. Az elmúlt években sokat beszéltünk arról, hogyan tudjuk megőrizni a mentális egészségünket a NER elnyomó politikai rendszerében. Most, hogy új korszak indult Magyarországon, érdemes arra is figyelnünk, mitől leszünk élhetőbb, biztonságosabb, virágzóbb társadalom. 2026. A Duna történelmi mélyponton, Paks az összeomlás szélén, országos elindult a takarékossági hullám. Pubertáskor környékén természetes mind a lány, mind a fiúgyermekek szőrösödése. Ám ha idő előtt jelentkezik, illetve ha fokozottá válik az állapot, könnyen lehet, hogy lányoknál - többek között- policisztás ovarium szindróma (PCOS) áll a háttérben. Dr. Pubertáskor környékén természetes mind a lány, mind a fiúgyermekek szőrösödése. Ám ha idő előtt jelentkezik, illetve ha fokozottá válik az állapot, könnyen lehet, hogy lányoknál PCOS áll a háttérben. Dr. A serdülőkorban a gyermekek

A gyermekkor szőrösödése és a szőrtelenítés kérdései a szülői szemszögből

Olvasási idő kb. Körüljárva a témát, fontos megérteni, hogy a gyerekek testszőrzete természetes jelenség, amely különböző korban és egyének között eltérő lehet. A korai pubertás és a hormonszint-ingadozások miatt a szőr növekedése gyakori téma, amely iránt a szülők és a gyerekek egyaránt érzékenyek lehetnek.

A lanugo és a korai szőrösödés szerepe

Több csecsemőnél születéskor díszítik a finom sűrű pihék, az úgynevezett lanugo, amely a magzatbőr védelmét szolgálja a magzatvízben töltött hónapok alatt. A későbbi években a testet borító piheszőrök védenek a környezeti hatásoktól és segítik az izzadság elszállítását. Mindez természetes és egyéni variáció, amelyhez nem kell félni, ha valakinél sötétebb vagy vastagabb a szőrzet.

A nyár és a társadalmi nyomás növekvő hatása

Elképesztő a nyomás egy fiatal lányon a nyár közeledtével: az információáradat között sokszor ellentmondó üzeneteket kapnak, és a korosztályokra jellemző elvárások felgyülemlenek a külalak kapcsán. A reklámok és a médiatartalmak gyakran azt sugallják, hogy a szőrzetet el kell törölni vagy meg kell szabadulni tőle, ami fokozza a belső bizonytalanságot és a testtel kapcsolatos önbizalomkérdéseket.

A serdülőkor és a szőrösödés

A serdülőkorban megjelenő másodlagos nemi jellegzetességek és a gyorsabb növekedés a lányoknál a nemi szerv környékén és a hónaljon figyelhető meg leginkább, míg a fiúknál a lábak, karok és az arcfelület szőrösödése erősödik. Az egyéni adottságok és genetika alapján alakul ki, de hormonális zavarra utaló jelek esetén érdemes orvosi vizsgálatot is fontolóra venni. A policisztás ovarium szindróma (PCOS) és inzulinrezisztencia felismerése különösen fontos lehet, mert ezek hosszú távú egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, és a szőrösödés mögött álló okokat is tisztázhatják.

A szülők szerepe és a döntési szabadság

Szülőként fontos megérteni, hogy a gyermek önérzése és önbizalma összetett folyamat. A szülőknek mérlegelniük kell, hogy melyik módszert és meddig engedélyezik, miközben figyelembe veszik a testi-lelki egészséget és a kortárs nyomás elleni támogatást. A szőrtelenítés kritériumai között felmerül a bőrgyulladás, fertőzés és a fájdalom kockázata, de az önbizalomra és a személyes döntésre is nagy hangsúlyt kell helyezni. A gyerekek véleményét meghallgatva és értelmezve lehet megtalálni a legmegfelelőbb megközelítést.

Szorongás és viselkedési problémák a közegben

A szorongás és a különböző viselkedési megnyilvánulások gyakran összefüggésben állnak a kortárskapcsolatokkal és az iskolai környezettel. A szeparációs szorongás, a fóbiás félelmek és a tikek mind érintettek lehetnek a gyerekek érzelmi állapotában. Ha a viselkedés hirtelen megváltozik, tartósan fennáll vagy zavarja a mindennapi tevékenységeket, érdemes gyermekpszichológust vagy pszichiátert felkeresni. A szakemberek segítenek a konfliktusok feloldásában, és a család támogatásában, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat és megőrizzék önbizalmukat.

Tikek és Tourette-szindróma

A tikek különböző formában jelentkezhetnek: motoros tikek, például fej- és nyak mozgásai, hunyorgás vagy pislogás, valamint vokális tikek, mint egy hang vagy szavak ismétlése. A Tourette-szindróma abban különbözik a krónikus tik-zavartól, hogy motoros és vokális tünetek együttesen fennállnak, de a lefolyás minden esetben egyedi. A tünetek gyakran enyhék, és nem zavarják szükségszerűen a mindennapi életet, de súlyosabb esetekben viselkedés- és oktatási támogatásra lehet szükség. A kezelések között szerepelnek viselkedésterápiák, relaxációs tréningek és szükség esetén gyógyszeres kezelés is, mindig az egyéni állapothoz igazítva.

Gondolatok a gyerekek testéről és önbecsülésről

A gyermekek testét érintő kérdésekben a legfontosabb a szeretet, az elfogadás és a nyílt kommunikáció. Mindenkinek meg van a maga teste, és a társadalmi nyomás ellenére is megkérdőjelezhetjük a külső legyen inkább csak esztétikai kérdés. Beszélgetni érdemes arról, hogy a szőrzet jelenléte nem jelenti a tisztaság hiányát, és az egészség fontosságát a külső megjelenés helyett előtérbe helyezni. A gyerekek önbizalmát erősíthetik olyan beszélgetések, amelyekben kiemelik, hogy mindenki egyedi, és a szépség sokféle formában létezik.

Ha a szülő úgy érzi, hogy a gyermek viselkedése vagy szorongása túlterheli a családot, érdemes szakemberekhez fordulni. A gyermekpszichológus segíthet értelmezni a tüneteket, és a család számára személyre szabott tanácsokat adhat a támogatáshoz.

Az ilyen tartalmak segíthetnek abban, hogy a szülők jobban megértsék a gyerekek testi-lelki változásait és a társadalmi nyomás hatásait. A cél, hogy a gyermekek egészséges önképpel, tiszta kommunikációval és támogatással nőjenek fel, miközben megtanulják megvédeni a testüket és tisztelni a saját döntéseiket.

tags: #szor #gyerek #korban