A macskák iránti rajongás sokféle formát ölthet, és míg sokan a puha, selymes szőrzetük miatt kedvelik őket, addig léteznek olyan fajták, amelyek ezen tulajdonságok nélkül is lenyűgözőek. A szőrtelen macskák, bár elsőre talán furcsának tűnhetnek, egyre népszerűbbé válnak különleges megjelenésük és kedves természetük miatt. Ezek a különleges cicák teljesen másfajta törődést, ápolást és kozmetikázást igényelnek, mint szőrös társaik.
Nem minden macska születik egyenlőnek. A szfinx a legkülönlegesebb macska, hiszen egyáltalán nincs igazi szőre. Ez a macska, amely egyáltalán nem néz ki úgy, mint egy tipikus macska, jó és nagyszerű természetű. Ragaszkodó arckifejezésüket a több centiméteres fülekkel koronázott, citrom alakú szemek még inkább hangsúlyosabbá teszik. Bár a fajta látszólag az ókori világból származik, igazi otthonuk valójában a zord és hideg Kanada: ott született 1966-ban az első szfinx macska, és furcsa kinézetének egyetlen oka egy ritka genetikai mutáció.
A szfinxek társaikhoz és gazdáikhoz egyaránt nagyon ragaszkodnak, éberek, játékosak, néha tolakodók, de ugyanakkor meglehetősen intelligensek is. A szfinx macska természete igazán egyedi. Mindig kaphatók egy kis ölelésre vagy odabújásra. A szfinx egy igazi tapadós cica, alig lehet levakarni a gazdájáról, ráadásul szelíd és eleven is. A fajta imádja, ha ölbe veszik, és igazán vágyik a figyelemre, amit ha nem kap meg, az ember arcához közel bújva követeli ki, ami neki jár.
A szfinx avagy kanadai szőrtelen macska a házi macska egyik ritka fajtája, amely természetes mutáció révén csak egy nagyon vékony, pehelyszerű szőrtakaróval rendelkezik. A fajta kitenyésztése 1966-ban kezdődött meg Kanadában. A szfinx testalkata robusztus (hajlamos az elhízásra), feje ék alakú, füle nagy, bajusza nagyon rövid és merev, de hiányozhat is. A fajtaleírás szerint a farok végén és a füleken megengedett a vastagabb szőrzet.
A szfinx macskák sok energiát fogyasztanak a hőszabályozás miatt, de azért is, mert nagyon mozgékonyak. Ezért több kalóriára van szükségük. A szfinx macskák nagy mennyiségű faggyút termelnek. Mivel nincs szőrzetük, amely ezt felszívná, elég nagy problémát jelent, ha eltömítik a bőrük pórusait. Szükség szerint nedves törölközővel kell őket áttörölni. Az ilyen fajtájú macskák fülét is hetente egyszer meg kell tisztítani, mivel sok fülzsírt termelnek.
A szőrtelen macska fajtákat gyakran a szfinx macskák elnevezés alatt foglalják össze, azonban ez nem helyes. A szfinx egy különálló fajta, mely a kopasz macska fajtákhoz tartozik, ami valójában nem is teljesen csupasz macska. Egyedül a hawaii kohona cicára lehet a szó szoros értelmében azt mondani, hogy szőrtelen macska. Ehelyett a bőre nyújt védelmet számára, ami jelentősen vastagabb, mint más cicáknál. A kohonán kívül a hipoallergén macska fajták testét vékony szőrzet vagy legalább pihék díszítik.
A kopasz macska fajták általában jobban érzik magukat benti macskaként, de természetesen annak sincs akadálya, hogy időnként kiengedje kedvencét felügyelet mellett. A rendszeres fürdetés - kb. kéthetente - szabályozza a bőr zsírháztartását. A karmokat rendszeresen ellenőrizni kell és szükség esetén le kell vágni azokat. Speciális fajtatápok is kaphatók webshopunkban, melyek használatával kiegyensúlyozott étrendet biztosíthat szobatigrise számára.
A szőrtelen macskák kiváló házi kedvencek. Lehet, hogy kissé fura a kinézetük, de a ráncos bőr alatt csodás kis személyiség lakik. Édes, bolondos és mindig lelkes - ez a szfinx. Alapvetően mozgékony, eleven fajta, szeret a gazda, a családtagok közelében lenni, sőt, ha van kedves kutya a családban, azt sem bánja, vele is jól elvan. Mindenkivel kedves és barátságos.
A szőrtelen macska fajták sokszínűsége
A szfinxek mellett számos más szőrtelen vagy szinte szőrtelen macskafajta létezik, melyek mindegyike különleges genetikai hátterrel és temperamentummal rendelkezik.
Elf
Az elf a szfinx és az amerikai görbefülű keresztezéséből jött létre, a cicavilág manójaként is szokták emlegetni. Még csak 20 éve létezik a fajta, így a szövetségek még nem ismerik el hivatalosan, de valószínűleg ígéretes jövőnek néz elébe, máris igen népszerű. Ezt egyrészt különös megjelenésüknek köszönhetik, másrészt kivételes belső tulajdonságaiknak. A fajta létrehozói egy olyan cicát szerettek volna alkotni, amely belső tulajdonságaiban a szfinxre hasonlít, a fülei azonban hátrapöndörödnek, akár a görbefülűeké. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez sikerült is nekik. Az elf játékos, kedves, vidám macska, aki imád a gazdija közelében lenni. Nagyon barátságos és intelligens, trükkökre is megtanítható.
Doni szfinx (Donszkaja)
Más néven a donszkoj, meglepő módon nem áll rokonságban a kanadai szfinxszel. A fajta kitenyésztése nem volt zökkenőmentes, a cicák szőre ugyanis idővel hullani kezdett, így azt hitték, hogy betegség állhat a háttérben. Később azonban kiderült, hogy egy örökletes genetikai mutáció okozza a szőrvesztést (nem az, ami a szfinxét), így a tenyészprogram kezdetét vette. A kölykök gyakran szőrösen jönnek világra, majd körülbelül 2 éves korukra megkopaszodnak. Ritkás szőrzet maradhat a pofájukon, a füleken, a lábakon és az állat farkán is. A doni szfinx egy rendkívül nyitott és kedves macska, kíváncsisága nem ismer határokat. Jellemét gyakran hasonlítják a kutyákéhoz: tréninggel behívható lehet, de trükkökre és pórázas sétára is megtanítható. Aktív, szórakoztató macskák, akik rajonganak az emberi közelségért, így csak olyan gazdiknak ajánljuk, akik az átlagnál több időt és energiát tudnak szánni kedvencükre.
Peterbald
Az orosz peterbald lehet teljesen szőrtelen, de boríthatják a testét a barack tapintására emlékeztető apró pihék is. A fajta első példányai egy doni szfinx és egy keleti rövidszőrű pároztatásával jöttek létre. A kopaszság az esetükben dominánsan öröklődik, a szőrtelen egyedeknek gyakran a bajsza is ritkás. Azt azonban még nem tudják, hogy a kopaszságot előidéző gén az esetükben miért okozza egyes példányok szőrének eltűnését az életük során, ha szőrösen születtek. A peterbald megtestesít mindent, amiről egy macskatartó álmodozhat. Kiegyensúlyozott, kedves, csendes, mégis érdeklődő társ lehet a személyében. Ahogy az előző macskák, ő is nagyon energikus és intelligens, így figyelni kell arra, hogy mentálisan és fizikailag is stimuláljuk. Vokális cica, akinek a dorombolása is hangosabb az átlagnál.
Ukrán levkoy
Az ukrán levkoy egy fiatal fajta, története 2004-ig nyúlik vissza. A donszkoj és a skót lógófülű kereszteződéséből jött létre, emiatt sokan szkeptikusan állnak hozzá. Egyetlen nagyobb szervezet sem ismeri el hivatalosan. Lehet teljesen szőrtelen is, vagy rövid szőrökkel borított, barackszerű tapintással. Jellemét tekintve álomszerűnek tűnik, mindkét ősétől hordoz magában tulajdonságokat. Intelligens, nyugodt és hűséges kedvenc, akinek a családja a mindene. Türelmes és játékos, mindig kapható egy kis mókázásra, de sosem követelőzik. Ha véget ér a játékidő, nagyra értékeli a testi kontaktust is, szereti a simogatást, gyakran szunyókál a gazdi ölében. A rajongói igazi stresszoldóként szokták jellemezni. Ahogy az már kiderült, egy elképesztően szociális állatról van szó, aki magába fordulhat, ha hosszú időre magára hagyják.
Lykoi (vérfarkas macska)
A vérfarkas cica, vagyis a lykoi egyesek szerint kissé rémisztő külseje egy természetes mutáció eredménye, amely véletlenszerűen jelent meg egy vadon élő populációban. A lykoi gén recesszíven öröklődik és nem hozható kapcsolatban egyetlen más kopasz génnel sem. A félig szőrtelen apró vérfarkas bundája selymes tapintású, a standard szerint oposszumra emlékeztető. Az aljszőrzete hiányos, a fedőszőrzet szintén, főként a maszk részen, a fülek hátsó részén, a lábakon és a lábfejen. Ahogy az összes szőrtelen cicára, úgy a lykoira is jellemző a rendkívüli kedvesség és szeretetteljesség. Macska létére nem fél kimutatni a szeretetét, azonnal bújni kezd, ha egy kis babusgatásra vágyik. Az intelligenciája is kimagasló, ami miatt fontos, hogy tanítsunk neki trükköket és sokat játsszunk vele. Minden pillanat ajándék, amit egy ilyen cica társaságában tölthetünk el, nagyon szórakoztató és könnyű vele az együttélés.
A szőrtelen macskák tartása és egészségügyi szempontjai
Bár a szőrtelen macskák kevesebb szőrhullatással járnak, mint szőrös társaik, tartásuk különleges figyelmet igényel. A fajta nem minden egyede hipoallergén, és bár rendkívül kevés szőrt hullatnak el, csökkentve ezzel kevésbé érzékeny gazdáik tüneteit, finom szőrzetük az érzékenyebb betegeknél még súlyosabb tüneteket válthat ki, mint normál szőrzettel rendelkező fajtársaiké. A legtöbb allergiásnál nem a macskaszőr okoz tüneteket, hanem az állatok nyálában lévő bizonyos anyagok. Manapság összesen 19 olyan allergén anyag ismert, melyek előfordulnak az állatok nyálában, bőrpikkelyében és vizeletében, és, amelyek embereknél allergiát válthatnak ki. Mivel a macskák tiszta állatok és mosakodáskor folyamatosan eloszlatják a nyálukat a szőrükön, ezért a szobatigrisek jelenléte minden bizonnyal reakciót vált ki az allergiásoknál. A hipoallergén macska fajták azonban ezen emberek számára is elviselhetők.
Tisztán tartásukhoz alig igényelnek több fürdetést a normál szőrzetű macskáknál, de mivel bőrüket csak kevés szőrzet fedi, az könnyen zsírossá, piszkossá válhat. A szőr nélkül hiányzik számára a nap, a szél és az időjárás egyéb viszontagságai elleni védelem. A nagyon világos bőrű állatoknak megfelelő nap elleni védelemre van szükségük, télen pedig meleget adó ruhát is érdemes beszerezni számukra. A szfinx macskák hajlamosak az olyan bőrbetegségekre is, mint a masztocitózis.
A szfinxek esetében fontos információ az apai vércsoport. Így a tenyésztés során elkerülhető a cicák számára gyakran végzetes hemolitikus vérszegénység. A szfinxek elég gyakran szenvednek szívbetegségben, beleértve az örökletes hipertrófiás kardiomiopátiát.
Ismerd meg a kopasz Szfinx cicákat! - tv2.hu/fem3cafe
A szőrtelen macska vásárlása esetén mindenképpen ajánlott ügyelni arra, hogy az állat rendelkezzen bajusszal. Jó közérzetükhöz elengedhetetlen, ezért például Németországban tilos e nélkül az érzékszerv nélkül macskákat tenyészteni.