Szor Péter halála: a vírusvédelem mögött álló ikon útja és a mai kiberbiztonság árnyékai

Az értesülést azóta megerősítette Eugene Kaspersky is. Szőr Péter a világ leghíresebb olyan antivírus-szakembere, akiről nem neveztek el vírusirtót. Dolgozott együtt Eugene Kasperskyvel és John McAfee-val, és több évtizeden át a Norton Antivirus egyik vezető fejlesztője volt. Rengeteg kutatása és több szabadalma volt. Hazai szakmai körökben Pasteur nevű víruskeresője hozott neki elismerést, melyet 24 évesen eladott az OTP-nek. 1996-ban Finnországba költözött a mai F-Secure elődjéhez, majd 1999-től Los Angelesben a Symantecnél dolgozott. Szélesebb köröbkben híressé a Vírusvédelem művészete című 2005-ös könyve tette (Magyarországon öt évvel később jelent meg), ami azóta is alapműnek számít, sok helyen tankönyvként használják. Szőr 2010-ben, az Indexnek adott interjújában megjósolta, hogy a vírusírók következő célpontjai a mobilplatformok és a közösségi oldalak lesznek. Életéről a róla szóló Wikipédia szócikkéből idézünk. Balatonfüreden született 1970-ben, a Veszprémi Egyetemen tanult informatikát. Pasteur nevű víruskeresője tette ismertté a nevét. Többek között ezt használta egy időben még az OTP is. 1996-ban Finnországba ment dolgozni az F-Secure elődjéhez, ahol víruskereső szoftverek fejlesztésével foglalkozott, és bekerült a számítógépes vírusok kutatásával foglalkozó CARO (Computer AntiVirus Researcher's Organization) szervezethez is, ahol a szakma olyan nagyjaival dolgozhatott együtt, mint John McAfee, Mikko Hyppönen vagy Eugene Kaspersky. 1999 óta - tíz éven át - a Symantec vezető mérnöke volt. 38 szabadalom fűződik a nevéhez. Kétszer is találkozhattunk személyesen. Először 2009-ben, mikor a soros CARO konferenciát éppen Budapesten tartották, ahol Péter akkor a felhő alapú védelmi megoldások kihasználható gyengeségeiről beszélt. Szerinte a felhő alapú szkennelés sebezhető, és néhány példával is igyekezett felhívni erre a figyelmet. Aztán egy évvel később, 2010. májusában jelent meg a magyarra is lefordított alapműve, a "The art of Computer Virus Research and Defense", ami egy átfogó könyv, amely a vírusok, férgek, kártevők felismerésével kapcsolatosan minden technikai részletbe belemegy, megmutatja, elmagyarázza. Mi most a Vírusvédelem művészete című könyvének magyar megjelenése alkalmából készített 2010-es interjúval és az emberi tényező fontosságáról szóló idézetével emlékezünk rá. "Tökéletes védelem sajnos nincs. Ha a felhasználó képzettebb, akkor a védelem is eredményesebb, de nem várhatjuk el mindenkitől, hogy megértse a számítógép összes belső tulajdonságát, és tökéletesen használja. „Szőr Péter a világ leghíresebb olyan antivírus-szakembere volt, akiről nem neveztek el vírusirtót” - írja az Index. Idehaza a Pasteur nevű víruskereső révén vált ismertté, amelyet 24 évesen eladott az OTP-nek. Pályája során együtt dolgozott a szakma legnagyobbjaival, Eugene Kasperskyvel, Mikko Hypponennel és John McAfee-vel, és hosszú ideig a Norton Antivirus egyik vezető fejlesztője volt. Az élete fő művének számító, A vírusvédelem művészete című könyv először angolul jelent meg 2005-ben, majd cseh, kínai és lengyel nyelvre is lefordították. Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VeolA cápáktól féltettük egyetlen gyermekünket, Petit, mert imádta ezt a sportot és az óceánt. Soha nem hittük volna, hogy egy napon a hamvaira várunk, és úgy távozik közülünk, hogy azt sem tudjuk, miért halt meg - mondja összetörten az apa, Szőr Gyula, aki feleségével együtt arra vár, hogy hazakerüljenek a 43 éves fiuk hamvai, hogy eltemethessék szülőhelyén, Balatonfüreden.Ezt ne hagyja ki!TÁMADÁSOK Szőr Pétert az egész világon az egyik legismertebb számítógép-biztonsági és víruskutató szakembernek tartották, hetven szabadalma volt. Már 1999-ben a Számítógépes Vírusellenes Kutatók Szervezetének (CARO) tagja. Különösen izgalmasnak tartotta a mutálódó vírusokat, miszelnt miszerint a vírusok a jövőben saját magukat fejlesztik úgy, hogy még a saját szerzőjük sem tudja, hogyan kerüli ki a védelmet. Ezt olyan, mint az evolúció - állította Péter, aki szívesen időzött az óceánon, a természetben, a hullámokon. „A szörfözésben mindent megtalálsz” - vallotta.Szőr Péter fotója az érettségi tablónNovember 11-én amerikai otthonában, tisztázatlan körülmények között, váratlanul, minden előjel nélkül halt meg. A kiváló szaktekintélyről családjával, tanárával, barátaival, a szakma hazai kiválóságaival beszélgettünk. - A vírusírás tökéletesen megváltozott, a hobbifejlesztésből a professzionális maffia szintjére került. Úgy működik minden, mint a maffiánál, mert a programozókat megfizetik a kártékony programok megírásáért, ezeket mások továbbadják olyanoknak, akik ezeket több ezer gépen széles körben elterjesztik. Máskor az a cél, hogy személyre szabott támadást hajtsanak végre. A támadásokat nehéz észrevenni. Végül a pénzt a főnökök inkasszálják, az ellopott adatok, a hitel- és bankszámlaszámok, a kulcsszavak, az ellopott PIN-kódok révén. Ez ma milliárdos üzlet - írja A vírusvédelem művészete című könyve bevezetőjében Szőr Péter, amit napi 16-20 órás munkája mellett hétvégente, száz nap alatt írt meg angolul, de ma már több nyelvre lefordították. A vírusokkal egész bank- és ipari rendszereket, országokat lehet megbénítani, irányító rendszerüket felülírni, információkat megszerezni, végül hatalomhoz, busás anyagi javakhoz jutni.Édesapjával egy amerikai szállodábanHAZAJÖVÖK - Azt tervezte, hazajön, hogy saját céget alapítson. De erre sajnos nem került már sor - emlékezik fiára az apa, Szőr Gyula. Említi, hogy Péter már 24 évesen saját vírusirtó programját adta el az OTP-nek, aztán 150 cégnél is házalt saját programjaival, de hiába, itthon nem volt rá fogadókészség. Édesanyja, Éva asszony sírva maga elé tekintve kérdi: miért, miért kellett fiának meghalnia? Amikor utoljára látta, háromszor is visszafutott a kapuból, hogy megölelje, és azt mondta, anya, hazajövök, itthon fogok dolgozni, és itt leszek veletek! Az apa így folytatja: - Peti 14 éves korában tőlünk kapta meg élete első számítógépét, egy Commodore 64-et, ami már az első pillanattól kezdve lenyűgözte. Iskolába nem szívesen járt, tanulni sem nagyon szeretett, amikor zongoraórára kellett mennie, kibúvókat keresett, igazi fiúgyerek volt, legózni viszont imádott, érdekes konstrukciókat talált ki magától. Aztán 26 évesen kiutazott egy munkára Finnországba, Helsinkibe, majd Los Angelesben tíz évig dolgozott a Symantec nevű, vírusirtó programokat készítő számítástechnikai cégnél, utána két évig Texasban, aztán ismét visszament Los Angelesbe, ott annál a cégnél dolgozott, ahol iráni atomerőműnek és más fontos ipari létesítményeknek készítettek biztonsági kódokat, antivírusprogramokat írtak.Wacha Antal, a volt osztályfőnök jó kedélyű, talpraesett, társaságot kedvelő, intelligens gyerekként emlékezik PetirePéter és második felesége a város mellett, Huntington Beachen élt, az óceán partján egészen mostanáig, nyolc és fél éves fia az első feleségével lakott Los Angelesben, de a hétvégeket mindig az édesapjával töltötte, és akkor is ott volt, amikor a fiunk meghalt. Petit májusban láttam utoljára, akkor Pozsonyban tartott előadást, ahonnan meglátogatott minket. A szülők két hete beszéltek vele utoljára, akkor fiuk mondta nekik, hogy halálosan fáradt, mert naponta 14-20 órát dolgozik. Az anyja meg is jegyezte: fiam, olyan tompa a hangod, mintha a sírból beszélnél. Az apától megkérdeztük, szerinte van-e valóságalapja fia kijelentésének, aki nemrég egy interjúban azt mondta: „teljesen reális, hogy egyszer eljöjjön értem a maffia”. - A fiamat a munka vitte el - jegyzi meg. - Halála körülményeit ne firtassuk, ne is beszéljünk róla! - teszi hozzá. Érdeklődésemre, hogy tudott-e a fiát érintő fenyegetésekről, nem kívánt válaszolni. Péter halálhíréről november 12-én hajnalban értesült. TEHETSÉG - Jó kedélyű, talpraesett, társaságot kedvelő, intelligens, jó kiállású gyerek volt Peti. Édesapjától, a fizika-matematika szakos tanártól, aki akkoriban nálunk igazgatóhelyettes is volt, a racionalitást, énektanár édesanyjától pedig a harmóniát örökölte. Így aztán kitűnő személyiségjegyei voltak a fiúnak - emlékezik szeretett diákjára Wacha Antal, a fiatalember egykori osztályfőnöke a Lóczy Lajos Gimnáziumban, Balatonfüreden. - Nem tartozott a kitűnő diákok közé, de kreatív és tehetséges osztályba járt, ahol Peti a fizika, matematika és a számítógép iránt érdeklődött. Amikor csak tehette, Vastagh György tanár úr szakkörén, egy falatnyi helyiségben, kezdetleges körülmények között, egyfolytában a Commodore 64-et bújta. Feltűnt, hogy Peti nem játszott a gépen, hanem már a programok érdekelték akkor is. Mindemellett szívesen kosarazott az iskola csapatában, edzőtermében, egy zenekart is alapított a barátaival, ő gitározott - idézi a múltat az egykori osztályfőnök.Szőr Péter a Sand Diegó-i állatkertbenBeszél arról is, hogy Peti a veszprémi Pannon Egyetemen végzett, aztán hamar külföldön találta meg a boldogulását. Osztálytalálkozókon szerényen, közvetlenül viselkedett, soha nem éreztette, hogy világhírű szaktekintély. Gimnáziumi osztálytársai közül a Sydneyben élő Mosonyi Attila azt mondja, hogy testvérként tekintettek egymásra, amikor csak lehetett, beszéltek, családról, zenéről, szörfözésről, többször találkoztak. Épp a napokban terveztek egy szörfözést Ausztráliában. Jószívű, szerény, türelmes ember volt Peti, felfoghatatlan, ami történt vele. Nagyon kedvelte az alternatív zenét, mi alapítottuk a Negatíve Lehetőség nevű zenekart a gimiben. Kincse egy replika gitár volt, amit kedvenc zenekara, a Joy Division basszusgitárosa készített neki. A zenekarról hatalmas poszter volt az irodájában, ügyfelei nagy meglepetésére - mondja barátja. - Kora reggel hatra mentünk együtt edzeni a gimiben, még a leghidegebb télben is, egy fűtetlen, apró hátsó épületben voltak sporteszközök, amin Peti megszállottan edzett - emlékezik barátja, Balog Róbert. Aztán Peti lassan a Commodore 64 rabja, megszállottja lett, éjszakákig azzal foglalkozott, és egyre kevesebb ideje jutott a barátaira. Hihetetlen érzéke volt a géphez. Kérdésemre, hogy mennyire veszélyeztette Péter életét a munkája, elmondja: az ember mindenre képes az anyagi haszonszerzés miatt, így minden elképzelhető. Fejesné Balinka Tímea, Peti egy másik volt osztálytársa szerint a fiú annyira szerényen viselkedett, hogy többen is halálhíre után tudták meg, mennyire híres volt egykori osztálytársuk. Tímea úgy tudja, Peti nem érezte magát biztonságban, félt a maffiától, de munkáját nem tudta és valószínűleg nem is akarta abbahagyni, abból már nem lehetett kiszállni. INFORMÁCIÓK Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke szerint az utóbbi néhány ezer év történelme lényegében a szükséges javak, jószágok megszerzéséről szólt. Mindig az „erősebbek” szerezték meg a szükséges javakat. Lényegében bármi áron. Korunk egyik legszükségesebb java az információ, melynek mindkét oldala lehet nagyon szükséges: az információ léte, illetve nemléte is. Aki akadályozza az „erősebbeket” a szükséges javak megszerzésében, annak is tisztában kell lennie a történelmi tényekkel.A vírusvédelem művészete című könyvet angolul írta meg száz nap alatt, több nyelvre lefordították- Olyan külföldön is jól ismert embert veszítettünk el, aki messzire vitte a magyarok jó hírét, aki szerény, segítőkész, okos és úttörő is volt egyes területeken - mondja Bencsáth Boldizsár, a Budapesti Műszaki Egyetem működő CrySyS Lab kutatója, aki külföldi és saját itteni kollégáival együtt fedezte fel azt a hekkertámadást, ami tavasszal 20 országot érintett, köztük hazánkat is. Szerinte a vírusvédelmet érdemes a sérülékenység kutatásával és a biztonsági megerősítésekkel együtt vizsgálni, mert mindhárom csoportnak azonos a hatalma. Az internetes támadások egy fegyverkezési verseny részei, ahol a védekezőknek és a támadóknak is folyamatosan fejleszteniük kell. Ha ez elmarad, akkor sok pénz forog kockán.Az internetes támadásokkal okozott kár egyes kutatások szerint összemérhető világszinten az éves magyar GDP-vel. Ennek megfelelően apróságok is óriási értékkel bírhatnak. A legjobb biztonsági kutatásokon, fejlesztéseken, támadásokon ma már dollármilliók vagy ezek sokszorosa, sőt gyakorlatilag háborúk kimenetele vagy azok meg nem története is múlhat. Ugyanakkor legtöbbször egy-egy ügy, amin a szakemberek dolgoznak, nem „tűnik” nagynak, tehát a kis lépésekből áll össze a nagy változás és a nagy különbség, ahogy az élet más területein is. VESZÉLY A kérdésre, hogy veszélyben lehet-e az ezzel foglalkozó szakember, azt mondja, sajnos igen. Ritkán hallani konkrét problémákról. Említi Fabio Assolini esetét, a brazil kutató egy barátján át kapott halálos fenyegetést. Viszont ez egy érdekes terület. A támadókat kategorizálhatjuk úgy, mint államok és azok szolgálatai és megbízottjai, bűnszervezetek, hacktivisták, magányos őrültek. Ezek közül az országok nagyon veszélyes támadásokat tudnak indítani, de talán kevésbé van veszélyben tőlük egy kutató, míg a fenti eset is bűnszervezetekhez köthető, a magányos őrültek meg esetleg még figyelmeztetést sem küldenének.

Infografika: a vírusvédelem evolúciója és Szőr Péter kapcsolatai a szakmában

Mi a kiberbiztonság | Hogyan működik? | Kiberbiztonság 7 percben | Kiberbiztonság | Simplilearn

Ki volt Szőr Péter és miért számít a mai kiberbiztonságban?

Balatonfüreden született, informatikát tanult a Veszprémi Egyetemen, pasteur nevű víruskeresője tette ismertté, amit 24 évesen adott el az OTP-nek. Pályája során együtt dolgozott a szakma legnagyobbjaival, Eugene Kasperskyvel, Mikko Hypponennel és John McAfee-vel, és hosszú ideig a Norton Antivirus egyik vezető fejlesztője volt. 38 szabadalom fűződik a nevéhez. 1999 óta tíz éven át a Symantec vezető mérnöke volt. A vírusvédelem művészete című könyv először angolul jelent meg 2005-ben, majd lefordították magyarra és más nyelvekre. A felhő alapú szkennelés sebezhetőségeiről is beszélt, és az emberi tényező fontosságát hangsúlyozta interjúiban. A Hazajövők között a család és a barátok fontos helyet foglaltak el, Peters életútja pedig példát mutat a kitartásról és a szakmai szenvedélyről. Szőr Péter halála után az iparági szakértők emlékeznek rá, mint aki messzire vitte a magyarok jó hírét a nemzetközi számítógépes biztonság területén.

Technikai örökség és hatás a mai védelmi gyakorlatokra

A vírusírás tökéletesen megváltozott, a hobbifejlesztésből a professzionális maffia szintjére került. Úgy működik minden, mint a maffiánál, mert a programozókat megfizetik a kártékony programok megírásáért, ezeket mások továbbadják olyanoknak, akik ezeket több ezer gépen széles körben elterjesztik. A vírusvédelem művészete című könyv bevezetőjében arról ír, hogy a támadások célja a pénz és az adatok megszerzése, amely ma milliárdos üzlet. A legjobb kutatásokon és fejlesztéseken ma dollármilliók múlhatnak, sőt akár háborúk kimenetele is a kockán lehet. A kiberbiztonságban zajló technikai fejlődés folyamatos, és a védekezőknek mindig fejleszteniük kell a rendszereiket. A 2000-es évek eleji kiberbiztonság és a mai praktikák közötti átmenet Szőr Péter kutatásain és intézményes munkáján keresztül érthető meg leginkább.

Biztonsági fenyegetések és a támadók változó arca

A támadókat kategorizálhatjuk úgy, mint államok és azok szolgálatai és megbízottjai, bűnszervezetek, hacktivisták, magányos őrültek. Ezek közül az országok nagyon veszélyes támadásokat tudnak indítani, de talán kevésbé van veszélyben tőlük egy kutató, míg a fenti eset is bűnszervezetekhez köthető, a magányos őrültek meg esetleg még figyelmeztetést sem küldenének. Az internetes támadásokkal okozott kár összemérhető világszinten az éves magyar GDP-vel, és a legjobb védelmi megoldásokra dollármilliók mennek el. A kihívás az, hogy a védelem és a támadások között folyamatos verseny zajlik, amelynek üteme meghaladja a hagyományos biztonsági modellek erejét. A fokozottan összetett támadások és a személyre szabott célzott támadások mindennapossá váltak a modern kiberbiztonságban.

tags: #szor #peter #halala