Szőr Péter az egész világon az egyik legismertebb számítógép-biztonsági és víruskutató szakembernek tartották, hetven szabadalma volt. Balatonfüreden született 1970-ben, a Veszprémi Egyetemen tanult informatikát. Peti 14 éves korában tőlünk kapta meg élete első számítógépét, egy Commodore 64-et, ami már az első pillanattól kezdve lenyűgözte.
Pasteur nevű víruskeresője tette ismertté a nevét. Hazai szakmai körökben Pasteur nevű víruskeresője hozott neki elismerést, melyet 24 évesen eladott az OTP-nek. Többek között ezt használta egy időben még az OTP is. Ezt követően 150 cégnél is házalt saját programjaival, de hiába, itthon nem volt rá fogadókészség.
1996-ban Finnországba költözött a mai F-Secure elődjéhez, ahol víruskereső szoftverek fejlesztésével foglalkozott, és bekerült a számítógépes vírusok kutatásával foglalkozó CARO (Computer AntiVirus Researcher's Organization) szervezethez is, ahol a szakma olyan nagyjaival dolgozhatott együtt, mint John McAfee, Mikko Hyppönen vagy Eugene Kaspersky. Dolgozott együtt Eugene Kasperskyvel és John McAfee-val, és több évtizeden át a Norton Antivirus egyik vezető fejlesztője volt. 1999 óta - tíz éven át - a Symantec vezető mérnöke volt. 1999-től Los Angelesben a Symantecnél dolgozott.
38 szabadalom fűződik a nevéhez. Rengeteg kutatása és több szabadalma volt. Számos eredményét és tapasztalatát rendszerezte élete fő művének számító, A vírusvédelem művészete című könyvében.
Az élete fő művének számító, A vírusvédelem művészete című könyv először angolul jelent meg 2005-ben, majd cseh, kínai és lengyel nyelvre is lefordították. Szélesebb köröbkben híressé a Vírusvédelem művészetéről című 2005-ös könyve tette (Magyarországon öt évvel később jelent meg), ami azóta is alapműnek számít, sok helyen tankönyvként használják. A vírusvédelem művészete című könyvet angolul írta meg száz nap alatt, több nyelvre lefordították. A könyv bevezetőjében így írja: A vírusírás tökéletesen megváltozott, a hobbifejlesztésből a professzionális maffia szintjére került. Végül a pénzt a főnökök inkasszálják, az ellopott adatok, a hitel- és bankszámlaszámok, a kulcsszavak, az ellopott PIN-kódok révén. Ez ma milliárdos üzlet - írja A vírusvédelem művészete című könyve bevezetőjében Szőr Péter, amit napi 16-20 órás munkája mellett hétvégente, száz nap alatt írt meg angolul, de ma már több nyelvre lefordították.
Szőr 2010-ben, az Indexnek adott interjújában megjósolta, hogy a vírusírók következő célpontjai a mobilplatformok és a közösségi oldalak lesznek. Szerinte a felhő alapú szkennelés sebezhető, és néhány példával is igyekezett felhívni erre a figyelmet. „Tökéletes védelem sajnos nincs. Ha a felhasználó képzettebb, akkor a védelem is eredményesebb, de nem várhatjuk el mindenkitől, hogy megértse a számítógép összes belső tulajdonságát, és tökéletesen használja.”
Kétszer is találkozhattunk személyesen. Először 2009-ben, mikor a soros CARO konferenciát éppen Budapesten tartották, ahol Péter akkor a felhő alapú védelmi megoldások kihasználható gyengeségeiről beszélt. Aztán egy évvel később, 2010. májusában jelent meg a magyarra is lefordított alapműve, a "The art of Computer Virus Research and Defense", ami egy átfogó könyv, amely a vírusok, férgek, kártevők felismerésével kapcsolatosan minden technikai részletbe belemegy, megmutatja, elmagyarázza.
Szőr Péter a Sand Diegó-i állatkertben, Péter és második felesége a város mellett, Huntington Beachen élt, az óceán partján egészen mostanáig, nyolc és fél éves fia az első feleségével lakott Los Angelesben, de a hétvégeket mindig az édesapjával töltötte, és akkor is ott volt, amikor a fiunk meghalt. Édesapjával egy amerikai szállodában. Édesanyja, Éva asszony sírva maga elé tekintve kérdi: miért, miért kellett fiának meghalnia?
November 11-én amerikai otthonában, tisztázatlan körülmények között, váratlanul, minden előjel nélkül halt meg. Szőr Péter halálhíréről november 12-én hajnalban értesült a család. Halála körülményeit ne firtassuk, ne is beszéljünk róla! - teszi hozzá az édesapa.
Értesüléseket azóta megerősítette Eugene Kaspersky is. „Szőr Péter a világ leghíresebb olyan antivírus-szakember volt, akiről nem neveztek el vírusirtót” - írja az Index. Idehaza a Pasteur nevű víruskereső révén vált ismertté, amelyet 24 évesen eladott az OTP-nek.
Kun Peti interjú 1991
Munkássága és nézetei a biztonságról
Az internetes támadások egy fegyverkezési verseny részei, ahol a védekezőknek és a támadóknak is folyamatosan fejleszteniük kell. Ha ez elmarad, akkor sok pénz forog kockán. Az internetes támadásokkal okozott kár egyes kutatások szerint összemérhető világszinten az éves magyar GDP-vel. Ennek megfelelően apróságok is óriási értékkel bírhatnak. A legjobb biztonsági kutatásokon, fejlesztéseken, támadásokon ma már dollármilliók vagy ezek sokszorosa, sőt gyakorlatilag háborúk kimenetele vagy azok meg nem története is múlhat.
Figyelem! A tartalom legalább 2 éve nem frissült! Az internetes veszélyekről szólva Szőr különösen izgalmasnak tartotta a mutálódó vírusokat, miszerint a vírusok a jövőben saját magukat fejlesztik úgy, hogy még a saját szerzőjük sem tudja, hogyan kerüli ki a védelmet. Ezt olyan, mint az evolúció - állította Péter.
A támadókat kategorizálhatjuk úgy, mint államok és azok szolgálatai és megbízottjai, bűnszervezetek, hacktivisták, magányos őrültek. Ezek közül az országok nagyon veszélyes támadásokat tudnak indítani, de talán kevésbé van veszélyben tőlük egy kutató, míg a fenti eset is bűnszervezetekhez köthető, a magányos őrültek meg esetleg még figyelmeztetést sem küldenének. A kérdésre, hogy veszélyben lehet-e az ezzel foglalkozó szakember, azt mondja, sajnos igen.
Szakmai elismerések és emlékek
Olyan külföldön is jól ismert embert veszítettünk el, aki messzire vitte a magyarok jó hírét, aki szerény, segítőkész, okos és úttörő is volt egyes területeken - mondja Bencsáth Boldizsár, a Budapesti Műszaki Egyetemen működő CrySyS Lab kutatója. Szerinte a vírusvédelmet érdemes a sérülékenység kutatásával és a biztonsági megerősítésekkel együtt vizsgálni, mert mindhárom csoportnak azonos a hatalma.
Dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke szerint az utóbbi néhány ezer év történelme lényegében a szükséges javak, jószágok megszerzéséről szólt. Korunk egyik legszükségesebb java az információ, melynek mindkét oldala lehet nagyon szükséges: az információ léte, illetve nemléte is. Aki akadályozza az „erősebbeket” a szükséges javak megszerzésében, annak is tisztában kell lennie a történelmi tényekkel.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1994 (kb.) | Pasteur víruskereső fejlesztése, eladása az OTP-nek 24 éves korában |
| 1996 | Finnország, F-Secure elődjénél való munkavégzés; CARO tagság |
| 1999-2009 | Symantec vezető mérnöke, Los Angeles |
| 2005 | The Art of Computer Virus Research and Defense megjelenése (angol) |
| 2010 | Magyar nyelvű megjelenés, interjú az Indexnek |
| 2010 | Váratlan halála amerikai otthonában |
Személyes emlékek
Wacha Antal, a volt osztályfőnök jó kedélyű, talpraesett, társaságot kedvelő, intelligens gyerekként emlékezik Petire. Nem tartozott a kitűnő diákok közé, de kreatív és tehetséges osztályba járt, ahol Peti a fizika, matematika és a számítógép iránt érdeklődött. Mindemellett szívesen kosarazott az iskola csapatában, edzőtermében, egy zenekart is alapított a barátaival, ő gitározott.
Osztálytalálkozókon szerényen, közvetlenül viselkedett, soha nem éreztette, hogy világhírű szaktekintély. Jószívű, szerény, türelmes ember volt Peti, felfoghatatlan, ami történt vele. A zenekarról hatalmas poszter volt az irodájában, ügyfelei nagy meglepetésére - mondja barátja.
A családja emlékei szerint „A fiamat a munka vitte el” - jegyzi meg az apa. Az anyja meg is jegyezte: fiam, olyan tompa a hangod, mintha a sírból beszélnél. Az apától megkérdeztük, szerinte van-e valóságalapja fia kijelentésének, aki nemrég egy interjúban azt mondta: „teljesen reális, hogy egyszer eljöjjön értem a maffia”.
tags: #szor #peter #halalanak #korulmenyei