A lovasterápiás foglalkozásoknak, s azon belül a gyógypedagógiai lovaglásnak és lovastornának különleges személyi és tárgyi feltételei vannak. Az eredményes munka érdekében elsőként szükséges egy szakmai team létrehozása. A team tagjai: lovasterapeuta végzettséggel rendelkező szakember (gyógypedagógus, gyógytornász vagy pszichológus), a lovat ismerő ló vezető és a segítő. A terápiás team munkáját segítheti alkalomszerűen gyógytornász, pszichológus, orvos, lovas szakember. A terápiás team után a legfontosabb feltétel a vizsgázott terápiás ló. Elsődleges szempont, hogy a ló érett (öt évnél ne legyen fiatalabb), kedves, barátságos, nyugodt, kiegyensúlyozott legyen. A lovak kiválasztásánál figyelembe kell venni testfelépítésüket, méretüknek alkalmazkodnia kell a lovasokhoz (pl. kisebb gyermekek számára a kisebb termetű lovak a megfelelőek). Nemüket tekintve legalkalmasabbak a heréltek nyugodtságuk miatt. A kancáknak a magatartásuk az ivarzás időszakában megváltozhat, a mének pedig egyáltalán nem felelnek meg terápiás munkára, esetlegesen kiszámíthatatlan viselkedésük miatt. A tárgyi feltételek biztosítása körébe beletartozik a füves vagy homokos talajú, zárt vagy bekerített lovaglási hely (ideális esetben 20 m x 40 m), az istálló, karám, legelő. Szükségesek még a lovagláshoz eszközök és felszerelések (pl.: kantárak, nyergek, izzasztók, kikötőszárak, fejvédők), illetve speciális felszerelések (pl.: voltizs heveder, felszálló dobogó vagy rámpa, műló). Biztosítani kell még akadálymentesített mellékhelyiséget, várakozó helyet, öltözőt, tusoló helyiséget.
A lovasterápiás foglalkozások megkezdéséhez szükségesek még egyéb dokumentumok: orvosi javaslat, szülői nyilatkozat (hozzájárul, hogy gondozottja részt vegyen a foglalkozásokon), balesetbiztosítás, a lovas felmérése, s ez ezt követően fejlesztési terv készítése. Időszakonként a lovasterápia hatásait komplex, lehetőleg minden területre kiterjedő mérőmódszerrel érdemes vizsgálni (Bozori, 2005, 2011). A lovasterápiás foglalkozások legismertebb kontraindikációi a következők: súlyos spazmus; gyulladásos eredetű csontízületi elváltozás aktív fázisában; gerinc fiziológiás görbületeinek csontrendszeri elváltozásai, deformitásai; baleset utáni csavaros, vagy lemezes rögzítések; Down-szindróma abban az esetben, ha atlantodentális instabilitással társul (csigolyaröntgea szükséges ennek kizárására); csípőizületi elváltozások; csonttörésre való hajlam; kezeletlen felfekvési sebek (decubitus); sclerosis multiplex aktív fázisa; gyakori epilepsziás rohamok; retina leválás; egyéb problémák (pl.: embólia veszély, vérzékenység). A lovasterápiás foglalkozások kontraindikációinak a felsorolása a teljesség igénye nélküli, mert előfordulhatnak még kizáró tényezők (ezért is szükséges az orvosi javaslat megléte).
A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna foglalkozás eszköztára és módszerei megegyeznek az általánosan használt gyógypedagógiai eszközökkel, és módszerekkel. Játékok: a szabad térben végzett foglalkozások tág teret adnak a nagymozgás fejlesztését elősegítő játékokra. A leghatékonyabb „eszköz” maga a ló. A lóra való fel és leszállás, a ló hátán való egyensúlyozás, tornagyakorlatok (voltizsálás) végzése mellett különböző játékokkal, eszközökkel is segíthetjük a megfelelő mozgáskoordináció kialakulását. A lovastorna feladatokat lehet egyénileg, illetve párosan (esetenként hárman is) elvégezni. A következő lovastorna gyakorlatok alkalmazása a leggyakoribb: alapülés, oldalülés, malom (körbe forogni a lovon ülő helyzetben), sarokülés, hanyatt fekvés, hason fekvés, feltérdelés, törökülés, zászló. 2.23. Lehet eszközzel is dolgozni: miközben mozog a ló, karikát, labdát lehet célba dobni (a lovon megfordulva is, 2.23. ábra), egyik kézből a másikba átvenni, vödörbe pakolni; karikákba lehet ki- és bebújni; karikákat lehet akasztani a végtagokra. 2.24. Játékok: lehet csomókötést kérni; a ló sörényébe csipeszeket rakni; pohárból edénybe vizet önteni; pohár vizet egyensúlyozni a mozgó lovon; rúddal karikákat levenni oszlopról (2.24. ábra); lószerszámokat szétszedni és összerakni; fűzni (2.25. 2.25. Mozgó lovon formabeillesztőt összerakni; mágneses ceruza segítségével kis golyókat összegyűjteni, legősből a kért formát felépíteni; elemeket le- és felcsavarozni; felfűzni pálcára, zsinegre golyókat, gombokat, figurákat stb. Játékok: bóják között vezetni a lovat; célba dobás labdákkal (2.26. 2.26. Különböző mozgások végzése lóháton (pl.: karkörzés, megfordulás a lovon, keresztezett mozgások gyakorlása); lovastorna gyakorlatok; önálló lovaglás; a ló vagy a lovas különböző részeire csipeszeket helyezni (pl.: sörénybe, farokba, izzasztóba, jobb lábra); ostorra papírgurigákat felfűzni stb.. Eszközök: minden olyan eszköz, amely a gyógypedagógiai játékok eszköztárában megtalálható a fentebb leírt szempontok szerint válogatva. 2.27. Játékok: szójátékok (pl.: labdadobás után állatok/fiúk/lányok/autók/zöldségek/gyümölcsök neveinek felsorolása felváltva a terapeutával); betűpárosító játékok; számolós játékok; szerialitást fejlesztő játékok (2.27. ábra); történet elmondása képek alapján; elvont fogalmak megbeszélése, értelmezése (pl. Eszközök: képes könyvek; önálló képek (pl.: lovakkal kapcsolatos tudnivalókról); ábrák; mondókák; énekek; betű- és szójátékok; Brainbox képek; Logico; Lük; Mi MICSODA; Sztori kocka (képeket történetté kapcsolni); Találd ki! Játékok: el kell mesélnie a lovasnak, hogy mi történt vele aznap. Kérés gesztusnyelvvel (2.28. 2.28. 2.29. Játékok: mágneses játék elemeiből készítsen egy képet, és mesélje el, hogy mit ábrázol (2.29. Játékok: a ló gondozása; lovas pályán akadályokon keresztül való vezetése a lónak; a ló etetése, megfigyelése, jellemzése, megsimogatása, érintése (2.30. 2.30. Szerepjátékok; előre meghatározott szabályok szerinti társasjátékok; páros lovastorna gyakorlatok; csoportos feladatok, például előadások szervezése (ismert zeneszámokra koreográfia alapján mozgássorok végzése); voltizs foglalkozások: 4-5 gyermek dolgozik közösen egy futószáron - kb. 8 méter sugarú körön - haladó lóval; illetve versenyhelyzeteken (2.31. 2.31. A középhaladó és haladó lovasok, osztályóra keretében sajátítják el a lovaglás fortélyait és felkészülnek a tereplovaglásra. Az élen egy gyakorlott lovas halad és vezeti a többieket. A gyakorlatok, a precízebb jeladások és a lehető legbiztonságabb ülés elsajátítására irányulnak. A vágtázás megtanulása osztályban veszi kezdetét. Kizárólag vágtában magabiztosan haladó lovasok vehetnek részt az emelt szintű osztály órán. Ezzel a lovaglási formával biztosítjuk, hogy minden lovasunk megfelelően fejlődhessen, továbbképzése fokozatos legyen. - vágta - állj - vágta átmenetek, oldaljárás, hajlítások, eleje-hátulja körüli fordulat...stb. Nyereg nélkül lovagolni nagyon jó dolog!
Biztonsági és technikai szempontok a gyakorlati módszerek között: a nyereg nélküli lovaglás elméleti előnyökkel járhat, például közvetlen kapcsolat a ló testével és a mozdulatok pontos érzékelésével, de bizonyos lovaknál és terepeken előnyösebb a nyereg és kengyel használata. A nyereg nélküli lovaglás során a felülés módjai, a sörény vagy mar tartása és az egyensúly fejlesztése mind részét képezik a merészebb, mégis kontrollált megközelítésnek. A megfelelő felkészítéshez fontos, hogy a ló legyen egyenes, legyen előrejutásra motivált, és a lovas legyen tisztában a testtartás és a szárhasználat finomhangolásával. A féloldalazás gyakorlatai segítik a ló hajlékonyságát és a lótól érkező reagálások minőségét, míg a hátralépések a hátsó testtartás kontrollját és a jó stop képességet fejlesztik. A gyakorlatokat fokozatosan, figyelemmel a ló képességeire és biztonságára kell növelni. A rehabilitációs és fejlesztő célokhoz alkalmazható különböző játékok, eszközök és feladatok mind a neurológiai, mind a motoros készségek fejlesztését szolgálják.
Gyakorlatok és feladatok rövid összegzése
- Alapülés és egyensúlyfejlesztés: ülés közben kisebb terhelés, a ló egyensúlyának fejlesztése a nyeregben, a szárak rövidítésével történő oldalirányú hajlítás, lassú megindulás és a szárak lazítása jutalmazásként.
- Oldalirányú elléptetések és féloldalazás: a ló hajlításának ritmusa és lendületének megőrzése, a külső és belső szár szerepének finomhangolása, a vállak és hátul meghatározó szerep hangsúlyozása.
- Hátralépetések: fokozatosan, lazított szárakkal és testtartással, a ló súlypontjának hátrafelé tolása, a jó stop és a tartás fejlesztése.
- Ugrás elindítása: alacsony akadályokkal, később gimnasztika, 50-100 cm-es akadályokkal, középtartás és magabiztosság fejlesztése.
- Állóképesség és terhelhetőség: különböző játékelemek és feladatok, melyek a figyelem, a koordináció és a kommunikáció fejlesztését célozzák.
Fontos megjegyzések: a fáslizás kérdésével kapcsolatos viták és az injúriák elkerülése érdekében konzultáljunk szakemberrel; a mindennapi gyakorlatok során figyeljünk a ló egészségére és a terhelés fokozatos növelésére. A gyakorlati példák között szerepelnek olyan személyes élmények és visszajelzések, amelyek rámutatnak a bizalom, a nyugalom és a folyamatos fejlődés jelentőségére a terápiás folyamatban. A nyereg nélküli lovaglás történelmi példákkal illusztrálva mutatja, hogy a ló és a lovas közötti kapcsolatrendszer eltérő módszerekkel is kialakítható, és a modern lovasterápiában a biztonság és a kontroll kiemelt fontosságú.
Az infografika kiemeli a gyakorlati feltételeket, melyek a terápiás lovaglás sikeréhez szükségesek: team összetétele, fizioterápiás és orvosi dokumentáció, ló kiválasztásának szempontjai, helyszín és felszerelések.
A „terápiás lovaglás” előnyeit mutatja a fogyatékkal élő gyermekek számára
A videó röviden összegzi a terápiás foglalkozások alapelveit, a ló és a lovas közötti kommunikáció finomhangolását és a vezető szerep fontosságát a hatékony fejlesztés érdekében.
2.23-2.31 közötti gyakorlatok részletes leírása a fenti szövegrészekben található. Ezek az elemek képezik a terápiás foglalkozások központi részét, és segítenek a mozgáskoordináció, erőnlét és kognitív funkciók fejlesztésében. A gyakorlatok személyre szabhatóak, és a csoportos, páros vagy egyéni munka lehetőségei széleskörűek. A középhaladó és haladó lovasok számára a tereplovaglás és a fokozatos kihívások biztosítják a fejlődést anélkül, hogy a biztonság kárára menne.
| Gyakorlat | Cél | Tippek |
|---|---|---|
| Alapülés | Kiegyensúlyozott ülés, kontroll a szárak felett | Kövesd a ló mozgását, lazítsd a szárat |
| Oldalazás | Hajlítás és hajlékonyság | Kerüld a túlzott erőltetést, ad okos jeleket |
| Hátralépés | Hátsó testtartás fejlesztése | Ne húzd erősen a szárakat |
| Ugrás | Koordináció és bátorság | Kezdd alacsonyan, fokozatosság |