December közeledtével a gyerekek izgatottan várják a Mikulást, a télapót, a nagyszakállút, aki puttonyában diót, mogyorót, csokoládét és szaloncukrot hord. December 6-a az a nap, amit talán az összes gyerek nagyon vár.
Szent Miklós alakja: történelmi források és legenda
Szent Miklós nem holmi kitalált legenda, tényleg élt i.sz. a 3. században. Miklós egy tehetős családba született egy idősebb házaspárnak, akiknek sokáig nem lehetett gyerekük. Patarból származott, és később Myr-i püspök lett. Mindkét város a mostani Törökország területén található. Miklóst a nagylelkűségéről és a jótéteményeiről ismerték.
Az életéhez több történet és legenda tartozik. Az egyik legismertebb ezek közül, a három szegény leány története, akiknek nem volt hozományuk, hogy férjhez mehessenek. A legenda szerint három szegény leányt úgy mentett meg az erkölcsi szégyentől, hogy ablakukon át pénz dobott a lakásukba. Ennek a jótettnek emlékével függ össze a ma is élő népszokás: a gyermekek Mikulás estéjén az ablakba teszik fényesre suvickolt cipőjüket és reggelre abba szaloncukor, csokoládé, dió, alma kerül.
Szent Nikolaosz megérte 350-ben bekövetkezett halála előtt a jobbra fordulást, ott volt Niceában az első egyetemes zsinaton is. Szent Miklós december 6-án halt meg, és a maradványai a mai Bari, olaszországi városban vannak, ahol gyönyörű templomot emeltek neki.
Mikulás-járás és népszokások
Régen a télapót máshogy ünnepelték, mint napjainkban. Régebben, amolyan Mikulás-járást tartottak, amikor a Mikulás a két segítőjével járt a gyerekekhez és édességet osztogatott nekik. A Mikulás-járás a 17. században kezdődött a nemesi körökben, később a 19. században terjedt el szélesebb körben. Szent Miklós mindig püspöki süvegben járt, szakállal és pálcával.
December 5-én minden kisgyermek megtisztítja a kis csizmáit és az ablakba teszi őket. A Mikulás-járás előtt érdemes megismertetni a gyerekeket a szent történetével, aki jószívű volt és mindig segített a szegény embereken. Manapság minden gyermeket megajándékoz. Sok szülő a Mikulást használja „segítőnek“, ha a gyerekek nem figyelnek, vagy rendetlenséget csinálnak. Mégis ki az, aki még nem hallotta, hogy „Na várj csak, majd megmondom a Mikulásnak!\"
Télapó a népdalokban és versekben
A hagyományaink igazán gazdagok a télapós versekben - mondókákban. „Suttog a fenyves, zöld erdő, Télapó is már eljő. Tél szele hóval, faggyal jő, Elkel most a nagykendő.“ Ilyen és ehhez hasonló sorok szólnak sok népszerű versben, amelyek színessé teszik a várakozás hangulatát.
Számos dal és vers részlete jelenik meg a népi emlékezetben: „Éj-mélyből fölzengő - csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - tél csendjén halkan ring.“ Ezek a képek a száncsengő csilingelését, a hóesést, a szarvasok dobogását idézik, és a gyermekek képzeletét mozgatják meg.
Verssorok és jelenetek
„Zirr, zurr, zurrogó! Sziszeg a szél, hull a hó. Zirr, zurr, zurrogó! Játszani jaj de jó! Zirr, zurr, zurrogó! állj be közénk Télapó!“ - ilyen játékos, ritmikus sorokkal találkozunk, amelyek könnyen dalra vagy körjátékszerű előadásra alkalmasak.
Más helyeken a verssorok mesélnek a Télapó palotájáról, a hószarvasról, a messzelátóról és a furcsa műszerekről: „Ott van az én széllel-bélelt, hóból épült palotám. A kemény fagy jégvirágot zúzmaráz az ablakán. Van egy kicsiny toronyszobám. Benne furcsa műszerek.“
Közösségi események: Mikulás-vonat, óvodai és iskolai ünnepségek
A Mikulás-szokások napjainkban is élnek a közösségekben: MÁV országosan egyedülálló, hagyományteremtő kezdeményezése például Mikulás-vonatot indított, amelyen kilencszáz, zömében óvodáskorú gyermek örült a találkozásnak. A Mikulás-vonat Kisterenyéig szállította a gyermekeket, ahol az állomást az iskolák díszítették fel, és egy másik Mikulás is várta az utazóközönséget, s szaloncukorral kedveskedett a megszeppent picinyeknek.
A mostani vonatozás költségének nagy részét a MÁV állta, az utazók a tényleges jegyárnak mindössze a tíz százalékát fizették be. Amennyiben jövőre vállalkozók is támogatják az elképzelést, az ajándék is gazdagabb lehet.
Helyi önkormányzatok, iskolák és óvodák Mikulása ellátogat az intézményekbe: „Szécsényben pénteken délelőtt az önkormányzati Mikulás ellátogatott az óvodába, általános iskolába, gimnáziumba, ahol a gyermekeknek egy-egy csomagot adott át.“ A Mikulás bekopogtat az intézményekbe, a kereskedőegységekbe, a varrodákba is, és mindenkit megajándékoznak.
Helyi kezdeményezések és közösségi adományozás
Egy salgótarjáni példa szerint rárövid történet rökbefogadással kezdődött, amelynek ajándékozás és barátkozás lett a hozománya. A maguk alkotta családi közösségben állami gondozottakat fogadtak örökbe, és ajándékokkal lepték meg őket. Egy virágüzlet tulajdonosa tovább gondolta ötletét, megkeresett néhány vállalkozót, és sikerült hat-hét helybelit megnyernie az adományozásra. December első napján vitték el a dobozokba rejtett meglepetéseket a fiataloknak; szívesen, szeretettel adták, s amit adtak, azt a megajándékozottak hálás szívvel fogadták.
Mikulás a családban és az óvodában
A gyerekeknek tudniuk kell, hogy a Mikulás jószívű és nem azért jön, hogy megbüntesse őket vagy hogy az ördögnek adja őket. A gyerekeknek sokszor az oviban is van télapó várás. „Mégpedig, mert 'Mikulás napján nem tanulunk, nem feleltetnek. Minden 1-est, 2-est, 3-ast, 4-est elengednek'.\"
A gyerekek igazi örömet találnak a várakozásban: „Szívünk rég ide vár, Télapó gyere már! Jöjj el éljen a tél! Évi és Peti vár, Télapó, gyere már!“ A versek, mondókák és dallamos sorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Mikulás-járás ünnepi hangulatát megőrizzük a családban és az oktatási intézményekben egyaránt.
A Mikulás külső jegyei és mesebeli képek
A versek és elbeszélések gazdag képeket adnak: „Szarvas húzza szélsebesen Télapóka szánkóját. Száguld a nagy hómezőkön, el is hagy már hét határt. Ajándékok szépen, sorban a hatalmas zsákokban.“ A puttony, a csengő, a hóbunda, a hószarvas, a hóból épült palota és a messzelátó mind elemei annak a mitikus történetnek, amely generációkon át él a gyerekek képzeletében.
Számos verssor utal a Télapó fáradozására és örömére: „Ha gyermekek énekelnek, a szívemhez szól a dal, s úgy érzem, hogy nem vagyok vén, hanem újra fiatal.“ Ez a szemlélet megmutatja, hogy a Mikulás alakja nemcsak ajándékosztó, hanem az ünnepi öröm és a közösségi összetartozás jelképe is.
Gyakorlati tanácsok a Mikulás-nap megéléséhez
- Tisztítsuk meg a csizmákat december 5-én, és tegyük az ablakba vagy ajtóba.
- Meséljük el a gyerekeknek Szent Miklós történetét, hogy megértsék a jószívűség és segítőkészség eredetét.
- Szervezzünk iskolai vagy óvodai ünnepséget, dalkört vagy meseelőadást a Mikulás-várók számára.
- Ha lehetőség van rá, vonjuk be a helyi közösséget vagy vállalkozásokat jótékony támogatásra, így szebb lehet az ajándékozás.
Pár gondolat a hagyomány megőrzéséhez
A hagyományok ápolása - legyen szó versről, dalról, Mikulás-járásról vagy helyi kezdeményezésről - hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek számára felejthetetlen és örömteli maradjon a télapó ünnepe. Legyen a cél a közösségépítés, a segítőkészség és a gyermekek boldogsága.