Sajnos sokszor az egész családnak kihívást jelent, ha egy gyermek tanulási nehézséggel küzd, vagy akár csak ha ennek veszélye fenyegeti az óvodáskorú gyermeket.
Gyakran a pedagógusoknak és a szülőknek sem egyértelmű, hogy mi áll a diák iskolai nehézségeinek hátterében, mert a tanulási, érzelmi, motivációs, magatartási ill. kapcsolati problémák keverten fordulnak elő és egyik elfedheti a másikat.
Ezeknek az összetett helyzeteknek a feltérképezése során a diák megfigyelhető viselkedése, teljesítménye mögé kell nézni és így azonosítani erősségeit, illetve fejlesztendő területeit.
Ezután kell kijelölni a beavatkozási pontokat és a feltárt képességprofilnak leginkább megfelelő fejlesztéseket.
A HOL A HELYEM Központ kognitív diagnosztikában jártas pszichológusai teljesen objektíven és széleskörűen mérik fel gyermeke azon képességeit, amelyek leginkább meghatározzák a tanulási teljesítményt és az iskolai sikerességet.
A vizsgálatok során olyan sztenderd, bemért neuropszichológiai teszteket, vizsgáló eljárásokat használunk, amelyek eredménye megbízható és érvényes, részletes képet fest a gyermek fejlettségi szintjéről, és ennek idegrendszeri hátteréről.
Első lépésben a szülő(k) megfigyeléseit, tapasztalatait és kérdéseit gyűjtjük össze, majd a szülő(k)től kapott információk, esetleges további szakvélemények, kérdőíves adatok alapján megtervezzük az egyéni vizsgálatok tartalmát, menetét.
Ezután minimum két alkalommal találkozunk a gyermekkel, és elvégezzük a vizsgálatokat, amelyek alapvetően játékos, érdekes, részben számítógépes, nem iskolai jellegű feladatokból állnak.
Mindezek alapján írásos véleményt készítünk, amelyben leírjuk a kapott vizsgálati eredményeket a fejlesztendő területek mellett az erősségekre is koncentrálva.
Ez lehet teljes körű képességprofil, vagy egy-egy részképességre fókuszáló, a kiinduló kérdésekre válaszoló vélemény.
A záró szülőkonzultáció során (amelyen életkorától függően részt vehet a gyermek is) megbeszéljük a leírtakat és a „hogyan tovább” kérdését: szakértői vizsgálatok szükségességét és menetét, fejlesztésre, vagy pszichológiai megsegítésre vonatkozó javaslatainkat.
Ha a szülő igényli és az iskola részéről is megvan a kellő nyitottság, ezekről a kérdésekről az iskolával (osztályfőnök, szaktanár, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus) telefonon vagy online konzultálunk.
A feladatokat nehézségük alapján betűjelekkel ellátott modulokba soroltuk. Egy-egy modul több osztályfoknak és életkornak is megfelel. A vizsgálandó egyén vagy csoport jellemzői határozzák meg, hogy melyik modul felel meg a legjobban. Óvoda nagycsoport - 2. 2. - 4. 4. - 7. 7.
A kognitív profil és a vizsgálatok tartalma
A Szóértelmezés és a Figura feladatok az értelmi képességeket mérik. Az értelmi képességek esetleges jelentősebb elmaradása minden más területet befolyásol.
Megfigyelési idő teszt ideg-pszichofiziológiai mérési módszer, amelynek az eredménye a végrehajtó funkciókat jelzi, némi korrelációt mutat az általános intelligenciát mérő tesztek eredményével, illetve a mentális feldolgozási sebességgel, de a vizuális feldolgozás hatékonyságát is jelzi.
Számsorok feladat auditív emlékezet feladat. A Fordított számsor feladat eredménye (számsorozat visszafelé) a munkamemória hatékonyságát mutatja, vagyis a mentális feladatvégzés közben felvehető elemek számát, és az ingerekkel való mentális műveletvégzés pontosságát jelzi.
Szóolvasás sebessége feladat jelzi, ha az olvasási képesség terén elmaradás van. Az oka lehet a gyakorlatlanság, de lehet az olvasászavar jele is. Diszlexiás egyének is megtanulhatnak jól olvasni, de a szóolvasási sebességben megmutatkozik a nehézség. A feladat ugyanakkor jelzi az információ feldolgozás pontosságát is.
Szavak írása a helyesírást mutatja, jelzi, milyen szinten sikerült a szavak képét bevésni. Jellemzően az olvasászavarok jelzője felnőtt korban. A Művelet feladat, a számolási műveletek végzése mutatja az alapvető számolási készséget. Mennyiség feladat mutatja a mennyiség- és számfogalom meglétét. A mély, avagy mennyiségi diszkalkúlia, vagy esetleg súlyosabb értelmi elmaradás jele, ha ebben a feladatban nem tud teljesíteni a vizsgálati személy.
Integrált terápiás megközelítés és a kompetenciák érintettsége
A komplex vizsgálat részei: szabad beszélgetés, célzott beszélgetés, részletes képességfelmérés (számítógépes és kérdőíves tesztek). A részletes képességfelmérés során a Kognitív Profil Tesztet alkalmazzuk. A teszt vizsgálja az információfeldolgozás módjait, a tanulási stílust, a kognitív képességeket, iskolai készségeket. A teszt a gyenge pontokra és a kiemelkedő képességekre egyaránt rámutat.
A vizsgálat független, nem támaszkodik korábbi szakvéleményekre. Lényege, hogy a szükséges információk összegyűjtésével lehetővé tegye a tanácsadást, módszertani segítségnyújtást, tréninget.
A vizsgálat 60-90 percet vesz igénybe, a jelentkező céljaitól, a probléma természetétől függően. Semmilyen felkészülést nem igényel. A vizsgálatvezetőt a titoktartás kötelezi az ott elhangzottakkal kapcsolatban és 16 éves kor fölött az eredményekkel kapcsolatban is. (Ez alól a vizsgált személy természetesen felmentést adhat konkrét esetekben.)
A vizsgálat négyszemközt zajlik. Kísérő (pl. szülő, házastárs, élettárs) a vizsgált személy kérésére jelen lehet a beszélgetés alatt, de a tesztfelvétel során a négyszemközti helyzet javasolt. Amennyiben a jelentkező ragaszkodik a kísérő jelenlétéhez (mert az komfortérzetéhez, magabiztosságához hozzájárul), a vizsgálatvezető igazodik az ő igényeihez.
Kiértékelés, szakvélemény A vizsgálati eredmények kiértékelése történhet: szóban (a vizsgálat után megvárható) vagy írásban (2 hét) személyes konzultáció formájában, az eredmények és a teszt részletes megismertetésével, tanácsadással kiegészítve a munkahelyi/iskolai esetlegesen életviteli nehézségekre vonatkozóan. A szakorvosi pecséttel ellátott szakvélemény kiadása 3 hét.
Kognitív képességeink kihatnak mindenre, amit csinálunk. Hogy sikeresek leszünk-e munkánkban, céljaink elérésében, az nagyban azon múlik, hogy szellemi kapacitásunk jó formában van-e. Mint minden más erőnlét, ez is formában tartható, fejleszthető. Az emlékezés képessége sokfajta, de mindegyikre szükségünk van a céljaink elérésében. Külön emlékezeti működésünk van a gyors, rövid távú feladatok elvégzéséhez és a régmúlt események felidézéséhez legyenek azok verbális, vizuális vagy térbeli információk.
Akkor sem meglepő, ha a végrehajtó funkciók egyike a kognitív flexibilitás, aminek abban van fontos szerepe, hogy a helyzetnek megfelelően változtathassunk viselkedéses válaszainkon.
A külső világból számtalan információ zúdul elénk minden egyes másodpercben, amelyek aztán versengenek a figyelmünkkel, éppen ezért az információfeldolgozás rendkívül fontos és teljes mértékben önállósult létfunkcióvá vált az idő előrehaladtával.
Ha egy kompetenciáról beszélünk, akkor egy olyan motívum- és tudásrendszerről vagy képesség- és ismeretrendszerről van szó, amely valamilyen funkciót szolgál.
Minden kompetenciát egy összetett, több részből álló, úgynevezett komponensrendszer alkot. Részei a komplex és egyszerű képességek, készségek, rutinok és ismeretek.
Az ember létezésének ugyanis ezek a kompetenciák igen fontos részei, a három kompetencia közül pedig a kognitív az, amely az információfeldolgozást, az információk vételét, kódolását, elemzését, termelését, használatát, közlését és tárolását valósítja meg.
Valamennyi alapkomponens optimális működésének meg lehet állapítani az optimális működéséhez szükséges kritériumokat. Emiatt fontos, hogy az alapkomponenseknek is vannak külön tapasztalati, értelmező és önértelmező szintjei, amik szintén egymásra épülnek.
Érzékelés, figyelem és megismerés alapjai
Észlelés: Az érzékszervekre ható ingerek jelentéssel való felruházása, értelmezése (N. - Figyelem: A tudat szelektív irányultsága, a fontos ingerek többi inger közüli kiemelése, illetve elkülönítése (Keményné, 2006), „… legfontosabb funkciója (…) az észlelés kiemelése, élesebbé tétele, valamely részlet fókuszba állítása” (N. A közvetett megismerő folyamatok a pillanatnyilag jelen nem lévő valóság felfogását, mélyebbre ható megismerését teszik lehetővé.
Gondolkodás: „Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók közé tartozik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás.
Az óvodás gyermekeknél a figyelem önkéntes és megfigyelhető korlátai alapján fontos, hogy ne legyenek túl hosszú feladatok, és a környezet felfedezése sokoldalú legyen. A gyerekek megismeréséhez és a környezethez való alkalmazkodáshoz a több csatornán történő észlelés szükséges, többek között tapintás-, egyensúly-, mozgás-, látás-, hallás-, íz- és hőérzékelésen keresztül.
Amennyiben egy gyermeknél a megismerés minden területén észlelhető az elmaradás, illetve az adaptív magatartás és az önellátáshoz szükséges képességek is elmaradnak az életkora alapján elvárható szinttől, ilyenkor az intellektuális képességek zavara állhat a háttérben.
A fejlesztés és támogatás első lépései közé tartozik a kisgyermeknevelőhöz vagy óvodapedagógushoz fordulás, aki véleményt adhat a gyerek jelenlegi állapotáról. Fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek. Ebben a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak számunkra segítséget nyújtani.
tags: #toredezett #kepessegprofil #fogalma