Korábban is foglalkoztunk már a férfi frizurák és arcszőrzet történetével. Erre remek példa ez a cikkünk, vagy ez a másik is. Ma újra a tudásbővítés ősi fegyveréhez nyúltunk, reméljük tetszeni fog! Nemrégiben megjelent a Vikings: Valhalla sorozat második évada a Netflixen, ebben pedig minden férfi ember méltán észreveszi az ékesebbnél ékesebb, bár néha csapzott és véres arcszőrzeteket. Nézzük meg, hogy a történelmi idők során mi az, amit tényszerűen tudunk az arcszőr ápolásáról ahhoz képest, amit a sorozatokban tapasztalunk.
A szakállnak számos felhasználási módja volt az emberiség történelme során. A korai emberek a szakállt melegség és megfélemlítés céljából használták. Napjainkban a férfiasság, a királyi család, a divat és a státusz kifejezésére használták. Az őskori emberek a hővédelem, megfélemlítés és védelem céljából növesztettek szakállat. Az arcszőrzet melegen tartotta az őskori embereket, és megvédte a szájukat a homoktól, a szennyeződéstől, a naptól és sok más elemtől. A szakáll a férfiak arcán erősebbnek tűnő állkapocsvonalat eredményezett, ez a kis optikai csalás segített nekik abban, hogy félelmetesebbnek tűnjenek.
Az i. e. 3000 és i. e. 1580 között az egyiptomi uralkodók hamis szakállat használtak, amely fémből készült. Ezt a hamis szakállat egy szalag tartotta az arcukon, amelyet a fejükre kötöttek. Fun fact: ezt a gyakorlatot mind a királyok, mind a királynők végezték. Az ókori egyiptomiakról azt is tudjuk, hogy vörösesbarna vagy erős barna festőanyaggal színezték meg az állukat, hogy ők is szintén rémisztőbbnek, erőteljesebbnek látszanak. Nem az egyiptomiak voltak azok, akik mesterséges színezékkel próbálták fokozni a megjelenésük hatásosságát. Az asszírok feketére festették a szakállukat, a perzsák pedig narancsvörösre.
A mezopotámiai civilizációk nagy gondot fordítottak a szakállukra, talán többet is, mint gondolnád. Olyan termékeket használtak, mint a szakállolaj, hogy szakálluk egészségesnek tűnjön. Ősi göndörítővasakkal is formázták arcszőrzetük, ezzel gyűrűs, göndör és réteges hatású fürtöket készítettek. Az ókorban, Törökországban és Indiában, ha valakinek hosszú szakálla volt, azt a bölcsesség és a méltóság jelképének tekintették.
Az ókori rómaiak szerették, ha arcuk szépen nyírt és ápolt volt. Egy Lucius Tarquinius Pricus nevű római bátorította a borotvák használatát, hogy higiéniai reformra vezesse a várost i. e. 616-578 között. Bár Pricus igyekezett ösztönözni a borotválkozást, az i. e. 454-ig még mindig nem volt általánosan elfogadott. Kr. e. 454-ben görög szicíliai borbélyok egy csoportja Szicíliából a szárazföldi Itáliába utazott és Rómában a főutcákon lévő borbélyműhelyeket hoztak létre. Ezeket a borbélyüzleteket jellemzően csak azok az emberek vették igénybe, akiknek nem volt rabszolgájuk, mert ha valakinek rabszolgája volt, akkor ők borotváltak meg ezen céhmesterek helyett.
Ezen a ponton nagyjából elérkeztünk a fent említett vikinges időszakhoz. Ahogy az északi népek felfedezték, portyáztak és kereskedtek Európa és a világ más területein, a történelmük és legendáik összefonódtak rémisztő megjelenésükkel, melyben fontos szerepe volt a hosszú szakállnak. A vikingek remek tengerészek voltak, és a legendák szerint szakállukat arra használták, hogy félelmet keltsenek ellenfeleik szívében, bármerre is jártak. A valóság azonban kicsit más, a legújabb régészeti felfedezések azt mutatják, hogy a vikingek nagyon büszkék voltak a megjelenésükre és a személyes ápolásukra, és nem hagyták, hogy az arcszőrzetük elvaduljon - szemben ugye a fenti történetekkel.
„Ma már széles körben úgy tartják, hogy a szakálluk sokkal ápoltabb volt, mint azt korábban gondoltuk” - mondja Louise Kæmpe Henriksen, a sciencenordic.com munkatársa. A 18. és 19. században a francia csapatoknak nagyon speciális arcszőrzetük volt a különböző szerepekre. Az elit csapataik, az úgynevezett gránátosok mindig nagy, ápolt bajuszt viseltek. A gyalogsági vadászok bajuszt és kecskeszakállt viseltek, a csendőröknek pedig 1933-ig kötelező volt a bajusz viselése. Az első világháború alatt a francia katonákat a „poilu” becenévvel illették, ami azt jelenti, hogy „a szőrös”, utalva az állandóan jelenlévő arcszőrzetükre.
A brit hadsereg katonáinak viszont 1860-tól 1916-ig kötelező volt bajuszt viselniük. A Királyi Szabályzat 1.695. számú rendeletében pedig az állt, hogy „a fejszőrzetet rövidre kell vágni.” Mit tanultunk mi ebből? Az ebből a rövid, ám annál érdekesebb áttekintésből is egyértelműen kivehető, hogy az idők során számos szakállstílus létezett. Az Abraham Lincoln által népszerűvé tett stílus az úgynevezett chin curtain, amit magyarul nagyjából állfüggönyt jelentene. Ez az, amikor az állkapocsvonal mentén olyan hosszú arcszőrzet van, amely elég hosszú ahhoz, hogy az állról lelógjon.
Ma a férfiak visszahozzák a szakállat annak minden dicsőséges formájában. Az, hogy a hölgyek egy szakállra hogyan reagálnak megosztja a statisztikákat, szerintünk a titok nyitja az ápoltság és a jól eltalált stílus, de most nem is ez a lényeg. Felmérések bizonyítják, hogy a teljes szakállú férfiak idősebbnek, tekintélyesebbnek, erősebbnek és magasabb státuszúnak tűnnek, mint a nem szakállas férfiak. Ez egy vad általánosítás, de na, egy szép szakáll, az egy szép szakáll.
Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy őrült tempóban kezdd növeszteni a szakállad vagy csak új fazonra akarod vágatni, térj be üzleteink egyikébe és beszélgess kicsit fodrászainkkal. Tetszett a cikkünk? A jó frizura nem trend kérdés. Hanem döntés. Olyan, ami működik rajtad, a napjaidban, a tempódban. A tenger jól áll. A hajadnak kevésbé. Egy nap a sós vízben még belefér. Több egymás után? Nyáron minden leegyszerűsödik. A tempó lassabb, a napok hosszabbak, és őszintén: senki nem akar 20 percet a tükör előtt állni reggel.
Hírességek és mítoszok: ikonikus szakállak a történelemben
Összegyűjtöttük a leghíresebb emblematikus szakállakat. A mezopotámiai szakáll mérete társadalmi rangot jelzett: a tekintélyesebbek hosszabb, a köznép rövidebb szakállról volt felismerhető. Lincoln szakálla - Egy 11 éves kislány, Grace Bedell levelet írt a republikánus jelöltnek, amelyben azt tanácsolta: növesszen szakállat, hogy megnyerje a női választókat. Ferenc József szakálla - A Monarchia uralkodójának egyedi szakállviselete még a maga korában is extravagáns választás volt. Kossuth szakálla - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a Kossuth-szakáll a passzív ellenállás szimbóluma volt. Különlegessége, hogy az állrész le van borotválva, és a bajusz különálló, nincs összekötve a szakállal. Marx szakálla - A borzas, tömött Mikulás szakáll a The Times felmérése szerint a legismertebb szakálltípus a mai napig. Bud Spencer szakálla - Az egykori olasz vízilabda bajnok, a későbbi legendás pofonosztó Bud Spencer, eleinte úgynevezett spagetti westernekben statisztált. A ZZ Top szakáll - A rock and roll két leghíresebb szakállkirálya Billy Gibbons és Dusty Hill. Az Instagram legszebb szakállas pasija Peleskey Bence a példája a mai kor sztárjának is a szakáll formájában.
Az arcszőrzet története azonban nem csak formákról szól. Az archaikus időkben az arcszőrzet jelképezte a férfiasságot, a bölcsességet és a társadalmi státuszt. Némely legenda és mítosz szerint csak keveseknek adatott meg valódi hosszú szakáll viselése, de a valóságban a különböző kultúrák saját ízlése és higiéniai gyakorlatok szerint alakították az arcszőrzetet. A mindennapi ápolás, a divat és a személyes preferenciák ma is meghatározzák, hogyan viszonyulunk a szakállhoz.
Gondolatok a valóságról és a mítoszokról
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? A mindannyiunk kedvenc matematikai tétele mögött álló személy létezése mai napig bizonytalan. A valóságban minden, amit Püthagoraszról tudunk, csupán követőinek írásaiból származik. A törvényhozó rengeteg szigorú reformot vezetett be. Bár a reformok biztosan megtörténtek, a férfi létezése nem tisztázott. A keresztes hadjáratok kezdetével a szakáll növesztés is megkezdődött. 4 évszázadon keresztül mindenféle arcszőrzet engedélyezett volt, akárcsak ma, amikor egy férfi ember megannyi szakáll- és bajuszforma közül válogathat.
Mulán története Európában kevésbé, Kínában azonban közismert karakter volt. A története szerint az 5. századi polgárháborús időszakban Mulán átvette idős édesapja szerepét a seregben, ahol több mint tíz évig harcolt úgy, mintha csak férfi lenne. Tell Vilmos svájci szabadságharcos elvileg a 13-14. században élt. A svájciak rendíthetetlenül hittek létezésében, ő jelképezte számukra nemzetük önállóságát. Tell Vilmost a legenda szerint Hermann Gessler arra kényszerítette, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilvával átlője. Tell széthasította az almát, és azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg. Tell Vilmos nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.
Az ikonikus alakok között megjelenik még Shakespeare, Kleopátra vagy Jeanne d’Arc; közéjük tartozik a történelemben zsongó legendák és a valóság határainak átvágása. Bár Shakespeare meghatározó alakja volt, a történészek az író aláírása miatt vitatkoznak, mivel a fennmaradt 6 különböző fennmaradt írásos dokumentum aláírásai nem egyeznek teljesen. A kutatók évszázadok óta próbálják meghatározni a valódi személyazonosságát bizonyos történelmi figuráknak, és sokszor kiderül, hogy a legenda ölt testet a valóság helyett.
tags: #tortenelmi #szemelyek #szakall