Akinek élete állandó mozgás, törekvés és megvalósítás, annak 64 év nagyon gyorsan eltelik. Tóth Gábor 64 évéből negyvenet töltött a fizika tanításával a Budapesti Műszaki Egyetem fizika tanszékén. A fizika tanításában a legjobb hagyományokat követte: csak annyi fizikát kell tanítani, amennyit az illető Kar kíván, de azt kellő mélységben. Az általa írt jegyzetek jól tükrözik a megértett Fizikáért folytatott küzdelmet. Munkájának zömét azonban csak az ismerhetné meg, aki hajlandó lenne végignézni oktatás-módszertani próbálkozásait, tesztrendszereit, amelyek a legjobb külföldi törekvések meghonosítását, a hazai mérnökképzés igényeit tartották szem előtt.
A tudományos konferenciák rutinos résztvevője volt már régóta, de nyolcvanas évek végéig elsősorban a vákuumfizikai összejöveteleken találkozhattunk vele. Amikor 1958-ban a Fizika Tanszékre megkapta tanársegédi kinevezését, ott jó színvonalú alkalmazott vákuumfizikai kutatások folytak. Tóth Gábor hamarosan megtalálta azt a területet, amely a legnagyobb kihívást jelentette: a diffúziós szivattyú működési mechanizmusának kvantitatív értelmezését. A szivattyú működéséről a hozzávetőleges kép felfedezése óta közismert volt, de ennek alapján továbbfejleszteni, tervezni nem volt könnyű. Tóth Gábor hamar belátta, hogy itt csak a legfáradságosabb út járható, és hozzálátott az alkalmas matematikai eszközök megismeréséhez. Az alapelveket egyetemi doktori értekezésében tisztázta, majd az érdemi munkát egy német folyóiratban közölt 9 részes cikksorozatban fejtette ki és kandidátusi disszertációjában foglalta össze. A Boltzmann-egyenlet numerikus megoldásán alapuló eljárást természetesen csak a szűk szakma tudta értékelni, és az elismerés ezúttal nem is maradt el. Gábor megadta a tudománynak ami a tudományé, diákjainak azt a fizikát, amiből a legtöbb hasznuk lehetett, a világnak meg azt a nagy családot, amely mind ritkább errefelé. Négy gyereke, tíz unokája, saját kezével épített háza (házai, mert a gyerekeket is el kellett indítani) megannyi lehetőség az emlékezésre.
2010- ügyvéd (dr. Tóth M. „Kábítószerrel visszaélés” címen 1996 októberében jeles eredménnyel megvédett diplomamunkámmal díjat nyertem a Legfőbb Ügyészség által kiírt Kozma Sándor emlékpályázaton.1997 márciusában néhány évfolyamtársammal megalapítottuk az Accursius Jogász Egyletet, melynek keretében havonta megjelentettük a Collega című szakmai folyóiratot, melynek alapító-főszerkesztője voltam.PhD-s óraadó tanár voltam az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén 8 éven keresztül, mely tevékenységet a kamarai közéleti szerepvállalásból adódó megnövekedett feladatok miatt fejeztem be.2009-ben, a Hvg-Orac kiadásában megjelenő Vezetők Kézikönyve c. könyvben a büntetőjogi felelősség témakörét írtam meg.2000-2006 között a BÜK Fegyelmi Bizottsága mellett dolgoztam fegyelmi jegyzőként. 2006 tavaszától a kollégák bizalmából - három cikluson át - a BÜK fegyelmi megbízottjaként tevékenykedtem, valamint 2006 óta tagja vagyok a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének, 2014 óta a MÜK elnökségének. 2018 novembere óta vagyok a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke2009 óta cenzorként veszek részt az IM Jogi Szakvizsga Bizottsága mellett a szakvizsgáztatásban büntetőjog és büntető eljárásjog tárgyakból, mely megbízást az illetékes miniszter idén 2023-ig meghosszabbított.2008 óta szerveztem a BÜK és a MÜK büntetőjogi jelölti perbeszédversenyét, előbbiben zsűritagként is közreműködtem.2013-ban a kollégák bizalmából a BÜK legmagasabb kitüntetésében, az Eötvös-díjban részesültem.2017 augusztusában dr. Áder János Köztársasági Elnök - dr. Tóth Gábor 1966. október 28-án született Kalocsán.
Pályáját 1988-ban katonai ügyészségi nyomozóként kezdte, 1990 és 2003 között öt budapesti kerületben töltött be nyomozói, vizsgálati alosztályvezetői, bűnügyi alosztályvezetői, majd kapitányságvezetői posztot. 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott. 2007 júniusában a főváros rendőrfőkapitánya lett. 2010 júliusában váltották le. Ezt követően rendelkezési állományban maradt, de decemberben nyugdíjazását kérte. Nyugdíjazása után Tarlós csapatában folytatta a munkát. Tóth Gábor 2007 júniusától 2010 júliusáig volt a főváros rendőrfőkapitánya. Gyurcsány Ferenc második kormányzása idején, valamint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt töltötte be ezt a pozíciót. A Fidesz véleménye szerint Gyurcsány olyan vezetőket nevezett ki a rendőrség élére, akik alkalmatlanok a testület morális megújulására.
De a rendőrök se vártak szép jövőt az új főkapitánytól. Döntését azzal indokolta, hogy szorosabb koordinációra van szükség a titkosszolgálatok és a rendőrség között. Mikor Juhász letette esküjét szintén kiemelte, hogy fontosnak tartja, hogy javuljon a szolgálatok más szervekkel való együttműködésének hatékonysága. A létrejött összefonódást jól példázza a korábban a kémelhárítás és titkosszolgálat területén dolgozó Jónás Endre pályafutása. 2005-ben a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgató helyettese lett, később megbízott főigazgatója, majd 2010 nyaráig kinevezett főigazgatója. A Hagyó-ügy és a BRFK kapcsolatai részben ezt a korszakot mutatják be.
Hagyó Miklós, volt főpolgármester-helyettes és a Hagyó-külső kapcsolatok összefüggései a nyomozásokban is megjelennek. A népszabadság már 2010 tavaszán megírta, hogy Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa. Juhász Gábor kapcsolatai és szerepe pedig azt mutatja, hogy a nyomozásnak nemzetbiztonsági szálai is voltak. Tóth Gábor kijelentette 2008-ban, hogy a rendőrök erkölcsi normája magasabb a civilekénél, mégis 2010. április 2-án hűtlen kezelés miatt feljelentést tettek ellene. A nyomozásokat a BRFK és a Központi Nyomozó Ügyészség folytatta, és 2010-ben több új feljelentés érkezett a BRFK-t érintő tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. A büntetőeljárás végül különböző szálakon ment tovább, miközben a politikai és jogi viták is felerősödtek.
- Gyakorlati és elméleti alapelvek: a diffúziós szivattyú kvantitatív értelmezése és a Boltzmann-egyenlet numerikus megoldása.
- Pedagógiai örökség: jegyzetek és oktatásmódszertani próbálkozások követése a mérnökképzés igényeinek szem előtt tartásával.
- Szabályozói és jogi tevékenységek: jogi karrier és közéleti tevékenységek, amelyeket a későbbi események is összekötnek a közélet és a közbiztonság területével.
Hagyó Miklós elleni feljelentéseket és a BKV-ügy hosszú nyomozási időszakát összegző események rámutatnak arra, hogy a jogi és rendőri együttműködés mélyen összefonódik a politikai időszakok változásával. A Strassburgi döntés is hangsúlyozta a hatóságok jogi intézkedéseinek határait és az emberi jogok védelmének fontosságát. A nyomozások és vádlottak vallomásai között feszülő ellentétek rávilágítanak az igazságszolgáltatás bonyolult dinamikájára és a politikai vonatkozások jelentőségére a társadalmi közérdek jegyében.
