A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja.
A tér sajátos, háromszögű alaprajzát a XIII. században - a tatár pusztítást követően - Vácra érkező német telepesek építkezéseinek köszönhetjük.
A tér végleges formáját az 1760-as években nyerte el, amikor közepéről lebontották a fél évezredet átélt, már rossz állapotban lévő Szent Mihály templomot.
A XVIII. században épültek a legszebb középületek és polgárházak.
A török idők csatározásaiban elpusztult középkori házak alapjait, pincéit felhasználták a barokk építőmesterei.
A későbbi átépítések ellenére megőrződött az épületegyüttes egységes hangulata.
A hetivásárok, a piac helye is ez a tér maradt a kezdetektől 1951-ig.
Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el.
Szubtérkép a látnivalókról és a vallási örökségről
A fenti információk a(z) Március 15. a váci Nagyboldogasszony-székesegyház a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa a Konstantin téren.
1761 és 1777 között épült klasszicista és késő barokk stílusban.
A váci ferences templom, azaz a „Barátok temploma”, a korabeli Vác legmagasabb pontján, történelmi helyen épült.
Ez a templom nem csak szent hely, hanem a hit, az emberi kitartás és áldozatkészség, a jövőbe vetett bizalom és az újrakezdés emlékműve is.
Mindez történt a török kiűzése után 33 évvel, a Rákóczi szabadságharc után 8 évvel, egy kifosztott, elpusztult, a háborúk miatt járványokkal és súlyos adókkal sújtott országban.
A legenda szerint az 1074-es mogyoródi csata előtt László hercegnek látomása volt, és egy angyal szállt le az égből, a királyi koronát Géza fejére tette.
Géza fogadalmat tett, hogyha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek.
A csatát követően egy szarvas jelent meg előttük agancsain égő gyertyákkal, ezzel jelezte nekik a helyet, ahol a Mária-templomnak meg kell épülnie.
A kápolnát a püspök az örökimádás kápolnájának nevezte el.
Az együttes a leányiskolában tanító nővérek lelki központjának épült, és az iskolában tanuló diákok hétköznap a kápolnában vehettek részt szentmisén.
Az egyházi iskolák államosítása után, 1948-ban a kápolnát és az iskolát egymástól fallal választották el.
Ezen időszakban a kápolnában igen szerény élet folyt.
Építészeti és kulturális értékek a téren túl
A Március 15. tér több XVIII. századi épületet és polgárházat rejt, melyek egységes hangulatot adnak a térnek.
A tér környéki látványosságok közé tartozik a Fehérek temploma, a Szent Mihály-templom romjai, a Memento Mori kiállítás a világhírű váci múmiákkal és a városi múzeum egyes részlegei.
A tér rendezett, gondozott, virágos; több helyen van dohányozni tilos tábla a téren.
Kapcsolódó érdekességek és modern rekonstrukciók
A tér aktuális formája 2006 nyarán véglegesült, és a városközpont környezete folyamatosan fejlődik, hogy megőrizze történelmi arcát.
A Március 15. tér környéke gazdag látnivalókban és programokban, amelyek között a szabadtéri séták, történelmi séták és helyi kulturális események egyaránt szerepelnek.

Március 15. tér - Vác
Gyakorlati információk a látogatáshoz
A Március 15. tér a város központi része, a környéken számos étterem, cukrászda és szálláshely található, így ideális kiindulópont a Dunakanyar felfedezéséhez.
A tér fő útvonalak kereszteződésében helyezkedik el, amely megkönnyíti a közlekedést, gyalogos megközelítést és a pihenőző sétákat a barokk-hagyományú környezetben.
A térre látogatók számára érdemes felkeresni a helyi tájházat és a múzeumi kiállításokat, amelyek a város történetét és építészeti örökségét mutatják be.
Rövid útvonal a legfontosabb látnivalókhoz
- A Fehérek temploma és a Szent Mihály altemplom maradványai.
- A Szent Mihály-templom romjai és a Memento Mori kiállítás.
- A váci D.O.M. és a váci katedrális látogatása.
- A Püspöki Palota és a váci barokk épületek felfedezése.