Állva alszik, mint a ló. Sok olyan parasztember volt, aki kora reggeltől késő estig dolgozott, alig jutott ideje pihenésre, alvásra. Az ilyen ember még álltában is elszunnyadt. A mondás nem mindig a bóbiskolásra vonatkozik. Voltaképpen dicsérőleg hangzik el beszéd közben. Annyit eszik, mint a ló. A sokat evő, szinte zabáló emberről mondják. Átesett a ló másik oldalára. Az ilyen ember végletekbe esik. Hirtelen megváltoztatja a véleményét, elképzelését valamilyen üggyel, dologgal, feladattal kapcsolatban, és a környezete meglepetésére éppen az ellenkezőjét teszi, mondja, mint korábban. Nagy a feje, búsuljon a ló. Vigasztalólag mondjuk annak a személynek, aki valami miatt búslakodik. Az ilyen esetek nem jelentősek, éppen ezért a mondás kissé tréfásan hangzik.
Az rejlik benne, hogy ne vegyük szívünkre a dolgot (pl. Úgy dolgozik, mint egy ló. Arról az emberről hangzik el, aki erejét megfeszítve, állandóan, szinte megállás nélkül végzi a munkáját, feladatát, olyan erővel, kitartással, mint amilyen erővel és kitartással a ló húzza a szekeret. (Vö. Izzad, mint a ló. A nehéz munkában - különösen nyáron - megizzadó emberre mondják. Elhangozhat ez függetlenül a munkától, időjárástól is.
Vannak olyan személyek, akik feltűnően izzadnak, erősen izzadtságszagúak. A patkószeg is pénzt ér. Tanítással mondjuk a gyermekeknek. A legkisebb, a legcsekélyebb dolognak is van értéke. Ne dobjunk el semmit, aminek még hasznát lehet venni. Nem adnám egy vak lóért. Akkor mondjuk, ha egy tárgyhoz, eszközhöz nagyon ragaszkodunk. Mondhatjuk személlyel, például Pistikét, hogy nem adnám oda egy vak lóért. (Vö. Lefagyott a lónak a szarva. Tréfás mondás.)
A lónak nincs szarva, de éppen ezzel felnagyítjuk a mondanivalónkat, nyomatékosabbá tesszük az állításunkat, ezzel ráirányítjuk a figyelmet. Jó lóra tesz. Ebben a mondásban az rejlik, hogy jól jár, szerencsés lesz az az ember, aki olyan ügy vagy személy mellé csatlakozik, ami vagy aki az ő hasznára lesz. Az ilyen személyt ügyesnek, jó taktikusnak tekintik, és ha már az eredmény is látszik, akkor mondják, pl.: Milyen szerencséje van Dombi Károly bácsinak!
Kovácstól szenet ne végy. A kovács is vásárolja a szenet. Ha tőle vennénk, drágábban adná, mert ő is keresne rajta. Magas lovon ül. A nagyképű, öntelt, túlzóan magabiztos, másokat lenéző, magát másoknál okosabbnak tartó emberről mondják. Elhangozhat a magas pozícióba került emberről való beszélgetés kapcsán is. (Vö. Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács.)
Gyakran megtörténik, hogy olyan munkát végzünk, amelyhez még egy ember kell, mert egyedül nem boldogulunk. Szólunk a szomszédunknak, jöjjön, segítsen, s ezt mondjuk tréfásan, ami azt jelenti, hogy ketten kiteszünk egy mestert. (Vö. Összerúgták a patkót.)
Többnyire ismerősökkel, közeli személyekkel kapcsolatban hangzik el. Gyakorta akkor, ha a házastársak veszekednek, pl. Vincié András meg Varga Piri megint összerúgták a patkót. Nem lehet egy fenékkel két nyeregben ülni. Annak mondják, aki egyszerre két dolgot is magára vállal, két feladatnak igyekszik megfelelni, de a kívülálló kételkedik ennek az elvégzésében. Ezzel a mondással óvatosságra intik az embert, mintha lebeszélnék a vállalásáról.
A sikertelenség okán is elhangzik. Nyeregben van. Az ilyen személy anyagilag is, erkölcsileg is megnyugtató, stabil pozícióban van. Nincs már csikófoga. Az öregedő emberről mondják, vagy az mondja önmagáról, ha gyengeségről, korról van szó: nekem sincs már csikófogam. Azaz megette a kenyere javát, már semmi sem úgy megy, mint ifjú korában. Megszólásként is szokás mondani. Éhes csikó abrakkal álmodik. Ez ugyanaz, mint amikor azt mondjuk: Éhes disznó makkal álmodik. Csikót mondunk, az finomabb, nem olyan sértő annak, akinek szól.
Jó értelemben azt jelenti, hogy a gyermek élénk, eleven, egészséges, de elmarasztalóan is elhangozhat, ha pajkoskodik, nem hallgat a szülőre, így például az anya mondja az apának: Ma nem bírtam Jóskával, egész nap ficánkolt, mint egy csikó. (Vö. Ajándék lónak ne nézd a fogát!)
A mondás azonban még abból az időből származik, amikor nagy lóvásárok voltak, és a vásárló mindig belenézett a ló szájába, mert tudni akarta, nem csapják-e be. Nyomtató lónak ne kösd be a száját. A gabona kiverését régen lovakkal végezték. A földre terített kalászokból a ló patája nyomta ki a szemet. A ló közbe-közbe bele-belekapott a gabonába. Az az ember is, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol gyümölcs, élelmiszer van, nyilvánvalóan megkóstolja, a maga céljára használ belőle. Cigánylovon szánt. Eb ura Fakó. Hozzászólások
A mondatok osztályozása
Gyakori átvitt értelmezések és példák
- Állva alszik, mint a ló - a dolgozó ember erőfeszítésében, fáradtságában rejtőző álomzás jelzője.
- Annyit eszik, mint a ló - a zabáló emberre utal, komolyan vagy tréfásan megjegyzve.
- Jó lóra tesz - jó döntés vagy társ mellé állásának előnyös eredménye.
- Kovácstól szenet ne végy - érdemes más forrásból szerezni, mert a beszerzéshez kötődik.
- Nincs már csikófoga - öregedés vagy gyengeség jelzése, nosztalgikusan vagy komolyabban használva.
- Nem lehet egy fenékkel két nyeregben ülni - kétfeladat vállalásának kockázata.
Időjárási és munkahelyi kontextusok
Elhangozhat ez függetlenül a munkától, időjárástól is. A nehéz munka, a hosszú munkaidő és a kitartás összekapcsolódik a lóerő és a patkó motívumokkal. A patkószeg is pénzt ér, vagyis minden kis részletnek van értéke a mindennapi élettel összefüggésben.
< p>Nyelvi játékok és tréfák a mondást gazdagítják: Lefagyott a lónak a szarva, Összerúgták a patkót, Ajándék lónak ne nézd a fogát. Ezek a formák a közös emlékezet részei, amelyek megnehezítik a szó szerinti értelmezést, de pontosítják a használatot.