Napraforgó szádor / Kun szádor [Orobanche cumana] Életforma: A vajvirágfélék (Orobanchaceae) családjába tartozó T4-es (tavasszal csírázó, nyárutói egyéves) életformacsoportú gyomnövény. Előfordulása: A napraforgó szádor a Kaukázus környékén őshonos. Az egész mediterráneumban, Kelet-Európában, Kis- és Közép-Ázsiában és Kínában elterjedt, Közép-Európában szórványos az előfordulása.
Szinte csak a fészkesvirágzatúakat parazitálja. Károsítása: A napraforgót a növekedésben, fejlődésben, a terméshozásban gátolja, de akár a gazdanövénye pusztulását is okozhatja. Akár 30-40 szádor is élősködik egy-egy napraforgó növényen. Az ilyen mértékű fertőzöttség 20-60%-os terméskieséshez is vezethet, de az újabb agresszív rasszok akár 100%-os termésveszteséget is okozhatnak. A szádor nemcsak a termésmennyiséget csökkenti, hanem az olaj- és fehérjetartalomra is negatív hatással van.
Életmód: Egyéves növény. Klorofill nélküli valódi élősködő. A gazdanövénytől a vizet és az asszimilátumokat elvonja. A gazdanövény, jelen esetben a napraforgó gyökerein éli az életét. Az apró magvai csírázását a napraforgó gyökere által termelt vegyületek stimulálják. A meszes, agyag- és lösztalajokat kedveli. Az aránytalan tápanyagellátás is segít a szádor fejlődését. A magjait főként rovarok terjesztik, de a kaszatok felületén megtapadva, a víz és a szél útján, valamint a mezőgazdasági eszközökkel is eljutnak távolabbi területekre.
Morfológia: A napraforgó szádor a napraforgó gyökerén élősködő 20-50 cm magas növény. Az el nem ágazó szára a murvalevelekkel együtt lisztesen mirigyszőrös. Csíranövény: A csíranövény mindössze néhány mm nagyságú. Sziklevélből és gyökérsüveg nélküli csírafonalból áll, amelynek a csúcsán egy tobozszerű képlet, a szívógyökér vagy más néven hausztórium található. Ennek segítségével hatol be a gazdanövény gyökérkérgén át egészen a szállító edénynyalábokig. Ezt követően sárga színű szívógumóvá (hipokotil gumó) alakul át a hausztórium. A belsejében tracheidák jönnek létre, amelyek a gyökér edénynyalábjaihoz kapcsolódnak. A gazdanövénnyel való érintkezés hatására újabb hausztóriumok (szekunder hausztórumok) keletkeznek. Az élősködő a fejlődésének következő fázisa a virágokat viselő főhajtás képzése.
Virág: A pártacső 15-18 mm hosszú, háti és has része fehér, a cimpák liláskékek, töve sárgásbarna. A pártacső hátoldala alig hajlott (szemben az O. cernua-val). Júniustól augusztusig virágzik.
Termés: Kerülékes tok termése sok apró magot tartalmaz. A magjai tompán háromszögűek, felületük hálózatos. A magok a talajban 10-15 évig megőrzik a csírázóképességüket. Egy növény akár 60 ezer magot is hozhat.
Védekezés: Agrotechnikai, mechanikai módszerek: A szádor elleni védekezés leghatékonyabb módja a rezisztens napraforgó fajták és hibridek választása. Ezeknél a napraforgó formáknál a gyökerekben az edénynyalábok falában másodlagos ligninréteg képződik, aminek hatására a szádor nem tud kapcsolódni a gazdanövényéhez. A napraforgó hibridek többsége napraforgó szádor (O. cumana) A-E rasszaival szemben, a legújabbak pedig a G rasszal szemben is rezisztensek. A rasszok morfológiailag nem választhatók szét, viszont a patogenitás mértékében különböznek egymástól. (A napraforgószádor tudományos neve nem egységes. Nyugat-európai flóraművekben az Orobanche cumana és az Orobache cernua néven két külön fajként írják le a napraforgó szádort és a bókoló szádort. A két növény hibridjét is kimutatták már.)
Kémiai védekezés: A szádor elleni védekezést megnehezíti, hogy kelése elhúzódó, a napraforgó csillagbimbós állapotától a nyár végéig előfordulhatnak az élősködő fiatal egyedei. Léteznek olyan herbicid hatóanyagok, amelyek a napraforgó által még elviselt legnagyobb dózisban alkalmazva kissé gátolni tudják a szádor másodlagos hausztóriumainak képződését. A herbicidrezisztenciát hordozó clearfield napraforgó hibrideknél az imazamox (Clearfield, Clearfield Plus technológia) hatóanyag állománykezelés formájában eredményesen alkalmazható a szádor ellen. Esetleg ön is kezdő növénytermesztő? Az alacsony napraforgó termés talán a legnagyobb csapás, ami egy gazdát érhet. Amikor csak annyi terem vagy még annyi sem, mint amennyit vetettünk. A gondos gazda igyekszik mindent megtenni, hogy a lehető legjobb termést kapja. Mi történik, ha a napraforgó nem hogy kétszer, de egyszer sem kapja meg a megfelelő bór mennyiségét? Hiányában csökken a megtermékenyülés, akadályozott a kötődés. Esszenciális mikroelem lévén jelenléte valamennyi kultúra, így a napraforgó számára létfontosságú. Fontos tudnivaló a bórt levélen keresztül leginkább szerves kötésben hasznosítják a növények. Felvétele a vegetáció kezdetén a legintenzívebb. A másik fontos anyag a napraforgó számára a kálium. Legáltalánosabb hiánytünete, hogy a növény turgorszabályozásában zavar keletkezik. A növény növekedése gátolt (rozettás növény), kókadt levélzet fejlődik. Gyakori a levél szélétől befelé terjedő nekrózis, a levélcsúcs és a levélszél mentén világosbarna színeződés.
Mennyivel másabb lenne az ön éve, ha jó a termés! A bór stimulálja a generatív folyamatokat, a pollentömlő hajtását és fejlődését, fokozza a sejtfal stabilitását s ez által elengedhetetlenül szükséges a növények életében. Virágzás előtti kijuttatás esetén a virágpor képződését nagyon pozitívan befolyásolja, fertilitását javítja, a bibét kedvezőtlen körülmények között is hosszan nedvesen tartja. Segíti a pollenek megtapadását és energiát biztosít a pollentömlő hajtásához, így biztosítja a tökéletes kötődést. A Polybór Pluszban lévő réz támogatja a kijuttatás időpontjában az optimális vízháztartást. A kálium szabályozza a fehérjeszintézist, a szénhidrátok és az enzimek működését, továbbá fontos szerepe van a légzésben és a vízháztartás szabályozásában. Fokozza a termések minőségét, színeződését és cukortartalmát, javítja a növények betegséggel, hideg és szárazsággal szembeni ellenálló képességét.
Könnyen mobilizálódó elem, hiánya az alsó leveleken jelentkezik. Legáltalánosabb hiánytünete, hogy a növény turgorszabályozásában zavar keletkezik. A növény növekedése gátolt (rozettás növény), kókadt levélzet fejlődik. “250 ha-on termesztünk napraforgót. A csillagbimbós állapotban végzett gombaölő szeres kezelések alkalmával minden esetben bór tartalmú lombtrágyát is használunk. A 2016-os évben területünk egy részén kipróbáltuk a Polybór Pluszt, mellyel elégedettek voltunk. Deák István növényvédelmi szakmérnök Héjja Testvérek Kft. NE KÍSÉRLETEZZEN EGYÉNI ÖSSZEÁLLÍTÁSOKKAL! Tulajdonképpen mit veszíthet?Ha ki sem próbálja, esélye sem lesz úgy táplálni a repce ültetvényét, mint az optimális lenne. Kérje minél előbb és táplálja optimálisan a napraforgót. A késői táplálás nem lesz olyan hatékony és nem pótolható. Utólag nem tud kiszórni kétszer annyit, mert nem tesz jót a növényeknek, így a napraforgónak sem. Ráadásul a napraforgót kétszer is érdemes lenne trágyázni. Utólag nem lenne értelme. Inkább lépjen időben. Optimális időben. A bór és kálium hiány veszélyes a napraforgóra.
H-CS: 6:30 - 15:00 P: 6:30 - 12:30 Cím: 6500 Baja, Iparos u. 12. Biztosítás kárügyintésés Teljes körű szervizelés Műszaki vizsga
Terméskiesést okozA napraforgószádor tipikus élősködő szervezet, amely a napraforgónövény gyökeréhez kapcsolódik, szívógumót fejleszt, ezáltal tápanyagokat és vizet von el a fertőzött növénytől, ami jelentős legyengülést és akár húsz-hatvan százalékos terméskiesést okozhat a gazdanövényben. Erős fertőzés esetén akár harminc-negyven szádor is élősködhet egyetlen napraforgó növényen. A napraforgó-termesztésben a következő szádorfajok okozhatnak gazdasági kárt:• napraforgó- vagy bókoló szádor (Orobanche cernua Loefl. subsp. cuma-na [Wallr.] Soó)• dohányfojtó szádor (Orobanche ramo-na L.)• kis vagy lóherefojtó szádor (Orobanche minor SM)• sárga szádor (Orobanche Lutea Baumg)• vérveres szádor (Orobanche gracilus SM) A két meghatározó szádorfaj közül a dohányfojtó szádor több növényfajon is élősködik (dohány, burgonya, napraforgó, paradicsom stb.), ezzel szemben a nap-ra-forgószádor szinte kizárólag a napraforgón.

Rendkívül ellenálló élősködőA napraforgószádor Ázsiából származó, síksági, kontinentális faj, amely az elmúlt évtizedekben jelent meg Dél- és Kelet-Európában. Magyarországi első megjelenését a Nyírségben regisztrálták 1941-ben. A vajvirágfélék családjába tartozó faj klorofillt nem tartalmazó, élősködő növény. Származásának géncentruma a Fekete-tenger térségére tehető. A növény kékes-ibolyás virágzattal rendelkező, el nem ágazó szárú parazita. Hajtása egyenes, erős, sokszor a két-három centimétert is elérheti. Termése kerülékes vagy tojásdad alakú. A mag ovális, csepp vagy háromszög alakú, felülete fényes, hálózatos. A gazdanövény gyökerei közelében, az azokkal való kapcsolat kialakulásakor indul az élősködő magja csírázásnak. A parazita szaporodóképletei a gazdanövény hajszálgyökereivel kontaktusba kerülve primer hausztóriumot alkotnak. A kialakult hipokotil gumókból tarackszerű képletek hajtanak ki, amelyek másodlagosan is behatolnak a gazdanövény gyökereibe. Ezeknek a másodlagos hausztóriumoknak a kialakulásával alakul ki a végleges kapcsolat, és ezekből a szekunder gumókból lesz a napraforgószádor hajtása. Virágzáskor tíz-negyven toktermést fejleszt, amelyek mindegyike 1500-2000 magot hoz létre. A magok egészen aprók, ezermagtömege 0,002-0,004 gramm. Egy növény általában 30-60 ezer magot hoz. A magvak apró mérete a terjedésüket megkönnyítik. A magvakat főként rovarok terjesztik, de magja a kaszatok felületén is megtapadhat, emellett a vízmozgások és a szél is elősegíthetik a terjedésüket. A napraforgószádor magja (kemény héja miatt) rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, és a csírázóképességét akár tíz-tizenöt éven keresztül képes megőrizni.

Egyre ellenállóbb rasszokA gyomnövény kiváló ökológiai adaptációs képességekkel rendelkezik, ezért eltérő termőhelyeken különböző rasszok kialakítására képes. Napjainkban a napraforgó-nemesítés egyik meghatározó tényezője a kialakuló rasszokkal szembeni rezisztencianemesítés. A nemesítőházak kínálatában szereplő hibridek többsége az A-E rasszokkal szemben, a legújabb hibridek pedig a G rasszal szemben is rezisztenciát mutatnak. Az agroökológiai tényezők közül a talajok tulajdonságai nagymértékben befolyásolják a szádor fertőzőképességét. Mészben gazdag, magas kalcium-karbonát-tartalmú talajok, valamint a semleges vagy enyhén lúgos talajviszonyok elősegítik a szádorfélék terjedését. A fertőzést gyorsító talajtani tényező az irodalmi források szerint az aránytalan tápanyagellátás is. Vizsgálatok igazolták, hogy a talajok nitrogéntartalmához viszonyított magas Al-oldható foszfor- és káliumellátottság elősegíti a szádor terjedését.
A parazitával szemben számos védekezési mód létezik, azonban a legbiztonságosabb védelmet a hibridek rezisztencianemesítése adja. A korszerű olajiparihibridkínálatban szereplő genotípusok nagy része rendelkezik rezisztenciával a napjainkban veszélyt jelentő rasszokkal szemben. A rezisztenciagének beépítése következtében a parazita gazdanövény gyökerén keresztüli kapcsolata gátolt. A nemesítők számára folyamatos kihívást jelent azonban az egyre újabb rasszokkal szembeni genetikai védelem kialakítása. A különböző szádorrasszok patogenitásában is különbségek lehetnek. Az A vagy szelíd rassz gyengébb patogénerővel bír, és a napraforgó elvirágzása után jelenik meg az állományokban, míg a B rassz már négy-hat leveles korban megjelenik és virulensebb élősködő. A rasszok további kialakulása egyre agresszívebbé tette azokat.

Az agrotechnikai védekezési módszerek között elsőként említendő a napraforgószádorral fertőzött területeken az okszerű vetésváltás alkalmazása. A gyomnövénnyel fertőzött termőhelyen a napraforgó önmaga után hat-hét évig nem következhet, ugyanakkor még ez sem mindig elegendő, mivel az élősködő magjai tíz-tizenöt évig is életképesek maradhatnak. A mechanikai úton történő gyomirtás sem kielégítő megoldás, mivel nagyon munkaigényes, és a tenyészidőszakban folyamatosan szükséges végezni a szádorhajtások irtása érdekében.
Van mód biológiai védekezésre. A biológiai védekezési módszerek eszköztárában nagy szerepük van a szádort károsító élő szervezeteknek. Fontos a gyomnövény elleni védekezésben a szádoraknázólégy (Phytomyza orobanchia (Kalt). A legfőbb kárt a rovar lárvái okozzák a toktermés károsítása által, azonban a rovar imágói is jelentős kártételre képesek, mivel érési táplálkozást folytatnak a szádorfajokon, valamint a párosodást követően a nőstények a tojásaikat a virágkezdeményekbe helyezik. Újszerű és hatékony megoldást jelent a napraforgószádor elleni védekezésben a Clearfield technológia bevezetése. A napraforgó gyomirtási technológiáját tökéletesítő technológia egyben a szádorrezisztencia kialakításának hatékony módszere. Az ima-za-mox hatóanyaggal szemben rezisztens Clearfield-napraforgóhibridek a hatóanyag posztemergens kijuttatását követően rezisztenssé válnak a szádorral szemben. A szádorfajok gyérítésében kedvező eredmények érhetőek el a pendimetalin hatóanyagú növényvédő szerekkel is.
Összességében megállapítható, hogy a napraforgószádorral fertőzött területeken a fent említett védekezési lehetőségek többé-kevésbé sikeresek lehetnek az élősködő gyomnövénnyel szemben, azonban a fertőzött termőhelyeken mindenképpen a kártételt okozó rasszok mindegyikével szemben rezisztens napraforgóhibridek választása nyújthatja a legnagyobb biztonságot. Szerző: Dr. Szabó András
Tárolt termékek kártevői: Orsizsik - Azonosítás és védekezés | Degesch America
tags: #vedre #napraforgo #szor