A sikeres chili termesztés egyik legfontosabb szakasza a palántanevelés. Az egészséges chili paprika palánta erős gyökérzettel, vastag szárral és élénkzöld levelekkel rendelkezik, ami később jelentősen befolyásolja a növény fejlődését, termőképességét és ellenálló képességét. A chili paprika palánta a magból kikelt, még fiatal növény, amelyet a végleges kiültetés előtt védett körülmények között nevelünk. A vetés időpontja elsősorban a választott chili fajtától függ. A chili paprika magok csírázásához magas hőmérséklet szükséges. Az ideális tartomány 25-30 °C között van. A vetéshez használjunk jó minőségű vetőföldet vagy palántanevelő közeget. A kikelt palánták fejlődéséhez sok fényre van szükség. A téli és kora tavaszi időszakban sok termesztő mesterséges növénynevelő világítást alkalmaz. A paprika palánták érzékenyek a hidegre. A kiültetés előtt ajánlott a palánták fokozatos edzése. A paprika palánta minősége nagyban meghatározza az egész termesztési szezon sikerét. A megfelelő vetési időpont, a magas csíráztatási hőmérséklet, a bőséges fényellátás és a gondos öntözés együttesen biztosítják az erős, egészséges növények fejlődését.
A paprika igen népszerű zöldség hazánkban. Szinte nincs is olyan házikert, ahol nem terem legalább néhány tő étkezési vagy fűszerpaprika. Az elmúlt években a különleges chili fajták is hódítanak. Azonban amilyen népszerű, olyan érzékeny is egyben. Leggyakrabban gombás betegségekkel találkozhatunk, de emellett jelentősek a vírusok és baktériumok által okozott problémák is. Ebben a cikkben számba vesszük a paprika legfontosabb betegségeit és azt, hogy ellenük hogyan tudunk védekezni.
Paprika betegségei és védekezésük
A paprika betegségei lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás betegségek. Ezeket a vírusos betegségeket általános tüneteik miatt nevezhetjük úgy is, hogy a paprika levélbetegségei. Más néven paradicsom bronzfoltosság vírus. A betegség tünetei: A leveleken sárga, később bebarnuló foltok láthatók, ezek kör alakúak is lehetnek. A hajtáscsúcs lehervad, majd elszárad. A száron sötétbarna foltok jelennek meg. Védekezés: E paprika betegség növényházban jelentkezik, a vírust leggyakrabban a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz viszi át egyik növényről a másikra, de növényápolási munkák során szövetnedvvel is könnyű fertőzni, ezért a kéz és az eszközök fertőtlenítése elengedhetetlen két növény érintése között.
A betegség tünetei: A levélen mozaiktünetek észlelhetők, zöldszínű, vagy sárga „kockás” foltok. A száron gyakran csíkszerű, sötétbarna elhalások vannak. A bogyók kisebbek, dudorosak, felületükön gyakran folt- vagy csíkszerű, sötétbarna elhalások láthatók. Ezt a betegséget különböző vírusok okozhatják, a tobamovírusok esetében a talaj, illetve a talajba került növényrészzek a fertőzési források, míg az AMV a CMV és a TAV esetében levéltetvek viszik át egyik növényről a másikra. Védekezés: Hajtatóházban talajcserét kell végezni legalább háromévente vagy talajfertőtlenítés gőzzel, csak utóbbi esetben kiirtjuk az összes élőlényt a talajból. Csávázott vetőmag-használattal kiiktatható, hogy magról fertőzzön a vírus. Sok paprikafajta már ellenálló a tobamovírusokkal szemben. Levéltetvek elleni védekezés.
A betegség tünetei: A növények növekedésükben visszamaradnak. Az oldalhajtások rövid ízközűek, sok kis levél csoportosan képződik rajtuk. A levelek elkeskenyednek, szimmetrikusak, gyűrű alakú foltok is kialakulhatnak rajtuk. A levélnyél vagy hosszú, vagy nagyon rövid. A betegség tünetei: A levél fő- és mellékerei kivilágosodnak, az érközök sárgászöldek, a levélerek mentén sötétzöld sávok vannak. Védekezés: A levéltetvek ellen érdemes védekezni.
A paprika bakteriális betegségeinek leküzdése csak megelőző védekezéssel eredményes. A kockázati tényezők megjelenésével el kell kezdeni a védekezést, mely réztartalmú szerekkel lehetséges. A rizoktóniás betegség tünetei: a csíranövények sziklevele és gyökere elbarnul, majd elpusztul, hiányos lesz a kelés. A palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, majd elbarnul, a szikleveles növénykék kidőlnek. Védekezés: Mivel a fertőzés forrása a talaj, nagyüzemekben gőzöléssel fertőtlenítik, vagy gombaölő szerrel kezelik.
A vírusos betegségek mellett szóba kerülnek a gombás kórképek is. A szürkepenész (Botrytis cinerea) tünetei közé tartozik a fiatal levelek, szárak és virágok hirtelen lekókadása, majd elhullása. Lisztharmatot (Leveillula taurica) okoz, meleg, nedves körülmények között elsősorban a leveleket érinti. A bokrokat védő intézkedések közé tartozik a jó talaj- és környezeti feltételek biztosítása, a fertőzések megelőzése érdekében. A megelőzéshez szükséges a megfelelő talaj, környezet, hőmérséklet és a jó szellőztetés.
Palánta nevelés: szakaszok és teendőik
A paprika palánta nevelése az egyik legfontosabb lépés, ha erős, bőtermő növényeket szeretnél a kertedbe. A paprika palánta nevelése sok kertész számára az év első igazi kerti munkája. A paprika hosszú tenyészidejű növény, ezért Magyarországon szinte mindig palántáról indítjuk a termesztést. 1. Mikor kell vetni a paprikát? - Az időzítés kulcsa. 2. Milyen földet és edényt válasszunk? 2.1 Vetőföld vagy palántaföld 2.2 Milyen edénybe vessük? 3. A paprika vetése - lépésről lépésre. 4. Mikor kell vetni a paprikát?
A paprika magokat 0,5-1 cm mélyre kell vetni. A paprika vetésekor fontos a talajhőmérséklet: 22-25 °C a csírázáshoz. A kikelt palánták sok fényt igényelnek, ideális esetben napi 14-16 óra megvilágításra van szükségük. A palánták viszont nem szeretik a túl nedves talajt. A palántákat a második valódi levélpár megjelenése után átültetjük külön edénybe vagy nagyobb cellákba (pikírozás). A kiültetés előtt fokozatosan hozzászoktatjuk a növényeket a kültéri körülményekhez. A palánták edzése során fokozatosan csökkentjük a vizet, a hőmérsékletet, és a fényerő igényét is. A gyökérzet és lomblevelek kifejlődése érdekében a 3. szakaszban tűzdelést végeznek.
A tűzdelés során a gyökérzet több helyhez jut, ami erőteljesebb fejlődést eredményez. A palántanevelő közegbe agyagot, kötött talajt annak érdekében keverni, hogy a tápkocka ne essen szét. A fiatal palánta sóérzékeny, gyökere a tömény tápoldattól megperzselődik. A tápoldatozás ebben az időszakban fontos, egészen a tűzdelésig kell folytatni (kb. két hét). A kiültetés után 1-2 héttel kezdj el tápoldatozni. Legjobb az összetett, lassú lebomlású zöldségtrágya vagy komposzttea.
A palánták sűrű vetése a megnyúláshoz vezethet. Ilyenkor ki kell tűzdelni vagy áthelyezni a növényeket. Ha a palánták megnyúlnak, a részleteket a táblázatokban rögzítették: a sűrű vetés, a fényhiány és a hőmérséklet együttes hatása. A fényhiányt fényvisszaverőkkel és fényfóliával lehet mérsékelni. A palántákban a levelek világoszöldesek lehetnek a túl alacsony fény és tápanyag hiány következtében. A tápoldatozás során 0,2-0,3%-os híg, foszforgazdag oldatot használjunk.
A kiültetéshez előkészített palántáknál fontos, hogy a talajfelszínnel egy síkban legyenek a telepítendő palánták tápkockái. A paprika palánták legjobban a 50 cm sortávolság és 25-30 cm tőtávolság mellett fejlődnek. A talaj csírázási és kihajtási feltételei figyelembe vétele nélkül a növények nem nőnek megfelelően. A paprika palántákot azonos mélységben ültessük, a tápkocka felszíne a talajfelszínnel kb. egy síkban legyen.

Így terem rengeteget a paprika
tags: #vekonyszalu #a #paprikapalanta #mi #a #teendo