A vörös haj mindig is különlegesnek számított. Egyesek mágikusnak, mások veszélyesnek tartották, de egy biztos: senki sem tud elmenni mellette szó nélkül. A vörös haj feltűnő, ez nem kérdés. A vörös haj feltűnő és gyakran együtt jár a fehér bőrrel és a szeplőkkel. A vörös haj, bárhol látjuk, feltűnő, figyelemfelkeltő látvány. Ez részben azért van, mert ritkaság: száz emberből csupán 1-2 visel vörös hajat. Ez a variáns nagyon ritka, éppen ezért a vörös a legritkább hajszín, mindössze a világ népességének 1-2%-a büszkélkedhet vele.
A hajszínünket az MC1R gén egyik variánsa határozza meg. A vörös hajért felelős génváltozat recesszív, ami azt jelenti, hogy mindkét szülőtől örökölni kell ahhoz, hogy a gyermeknek vörös haja legyen. Azonban nem minden vörös hajú ember hordozza mindkét szülőtől örökölt szükséges gént, ezért más géneknek is közre kell játszaniuk a rozsdás üstök kialakulásában. Az MC1R csak az előfordulások 73 százalékát magyarázza meg, ráadásul a legtöbb embernek, aki hordozza mindkét oldalról ezt a gént, többnyire szőke vagy halványbarna a haja.
Az Edinburgh-i Egyetemen elvégezték a valaha volt legnagyobb genetikai kutatást a hajszínekről, amely során nyolc vörös hajhoz kapcsolódó gént fedeztek fel a tudósok, amelyek segítenek megvilágítani, hogy a "gyömbér fürtök" hogyan öröklődnek. A kutatócsapat közel 350 ezer embert vizsgált meg, akik részt vettek az Egyesült Királyság Biobank tanulmányában. Amikor barna vagy fekete hajú embereket hasonlítottak össze vörös hajúakkal, a tudósok nyolc, korábban ismeretlen genetikai különbséget azonosítottak, amely a vörös árnyalathoz kapcsolódik. Így összességében a vörös hajúak 90 százalékánál be tudják már mutatni a genetikai hátteret.
Az MC1R-en kívül más gének is befolyásolják a vörös haj kialakulását, ám ezek csupán a vörösek egy ötödéért felelnek, négyötöd az MC1R hatása. A vörös hajhoz kapcsolódó genetikai háttér nemcsak a hajszínt befolyásolja, hanem más tulajdonságokat is. A természetes vörös hajú embereknek kevesebb napfényre van szükségük ahhoz, hogy a szervezetük D-vitamint állítson elő. A Journal of Experimental Dermatology című folyóiratban megjelent kutatás szerint a vörös hajú emberek szervezetében több a D-vitamin, melyet hatékonyabban állít elő a testük. A vitaminnak fontos szerepe van az immunrendszer és a hangulat szabályozásában is. A kutatások szerint a tejfehér bőr a gyenge észak-európai napfény alatt több D vitamint termelt, ennek köszönhetően a letűnt évezredek vörös hajú asszonyai erősebb csontozattal rendelkeztek, így nagyobb eséllyel élték túl a terhesség és a szülés folyamán felmerülő komplikációkat.
A vörös haj s a vele járó világos bőr az ember északabbra vándorlásához kötődik. Minél északabbra jutottunk, annál kevesebb UV-sugárzás érte a bőrünket, így a világos bőr előnyös volt a D-vitamin termelése szempontjából. Mivel e vitamin létfontosságú a várandósság során, nélküle nincs egészséges gyerek, ezért azok a nők, akik vörös hajúak és fehér bőrűek voltak, sikeresebb anyák lehettek. Ennek köszönhető például az, hogy Nagy Britannia és Írország dúskál a vörös hajúakban (egyes számítások szerint elérheti a 10 százalékot is az arányuk).
A vörös hajú emberek fájdalomküszöbe magasabb lehet, mint másoké. Egy 2011-es kutatás szerint a vörös hajú emberek jobban tolerálják a fájdalmat, aminek előnye és hátránya is lehet. A vörös hajért felelős génvariáns módosulása a fájdalom érzékelésére is hatással van. A pigmenteket termelő sejtjeikben, azaz melanocitáikban hiányzik egy bizonyos receptor - az MC1R - funkciója, amelynek feladata alapvetően az lenne, hogy fény hatására barna vagy fekete festékanyagot, azaz pigmentet termeljen. Ez az, ami segít tulajdonképpen lebarnulni. A vörös hajúaknál ez nem történik meg, vagy csak részlegesen sikerül. Ezért van az, hogy a vörös hajú emberek másként érzékelik a fájdalmat, azaz magasabban van a fájdalomküszöbük.
Azonban a vörös hajjal járó genetikai különlegességeknek árnyoldalai is vannak. A vörös hajért felelős génvariáns fokozhatja a bőrrák genetikai mutációinak kialakulását. A Wellcome Trust Sanger Institute és a Leeds-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vörös haj, a világos bőr és a szeplők kialakulásáért felelős génvariáns jelenléte fokozza a bőrrák genetikai mutációinak kialakulását, hozzátéve, hogy ennek a génvariánsnak a hordozása olyan, mintha az ember plusz 21 évig lenne kitéve a napsugárzás hatásainak. Az MC1R gén egy változatát hordozók esetében 42 százalékkal nagyobb esélye van egy különösen rosszindulatú melanómának, mint más változatoknál.
A vörös haj története során sokféleképpen értelmezték. Egyesek mágikusnak, mások veszélyesnek tartották. Az ókori görögök úgy vélték, hogy a vörös hajú emberek haláluk után vámpírrá válnak. Az ókori Egyiptomban sem kedvelték a vörös hajúakat. Bár sem a Biblia sem egyéb, a kereszténység korai szakaszából származó forrás nem tesz említést Júdás hajszínéről, a keresztény világban mégis elterjedt az a hit, hogy a Megváltó árulója vörös hajú volt. A középkori Európában a vörös hajú Júdás sztereotípiája olyan mélyen gyökeret vert az emberek tudatában, hogy a rőt hajkoronát a zsidó származás egyik jelének tartották. A középkori Európa vörös hajú emberei nem örvendtek nagy társadalmi népszerűségnek, de ha valakit ezen felül még zöld szempárral is megáldott a teremtő, az nagy eséllyel indulhatott a falu boszorkánya, vérfarkasa vagy vámpírja kétes címéért. I. Erzsébet királynő, aki 1558-tól 1603-ig ült az angol trónon nem rejtette paróka alá vörös hajkoronáját, ezzel is példát mutatva.
A vörös haj titkai közé tartozik az is, hogy a vöröseknek különleges szerencséjük van: nem őszülnek, csak fokozatosan rézszőkévé, majd szalmaszínűvé fakul a hajuk az évek során. A vörös haj ápolásához fontos kerülni a forró vizet hajmosáskor, mert gyorsítja a fakulást. Ajánlottak a meleg árnyalatú hajmaszkok (pl. karamell, gesztenye) és a természetes fényvédő olajok (pl. argánolaj, kókuszolaj).
A vörös hajú emberek nem csak a hajszínükben, de kinézetükben is eltérhetnek az átlagtól. Pooja Ganatra, akinek lángoló, vörös haja, smaragdzöld szeme és hófehér bőre van, bár bárki azt hihetné, hogy Írországban született, szülei tipikus indiai kinézetűek. Gyerekük születésekor azt hitték, a szeplők valamilyen születési rendellenesség jelei lányuk arcán, még orvoshoz is elvitték a lányt. Az iskolában ő volt a kakukktojás, rendszeresen piszkálták, bántalmazták, megalázták a társai. A saját országában idegenként kezelik az utcán: megbámulják, beszólnak neki, vagy közös fotót akarnak az emberek, mert azt hiszik, külföldi. A saját ruhagyártó vállalkozást vezető lány azonban ma már máshogy kezeli a külsejével járó nehézségeket: "Miután kezdtem belebetegedni abba, hogy megváltoztassam a külsőmet, inkább úgy döntöttem, elfogadom úgy, ahogy van."

A vörös haj mögött rejlő tudomány: genetika, mítoszok és érdekességek
A vörös hajúak kihalására vonatkozó álhírekkel ellentétben a vörös haj nem fog eltűnni. Már egyes neandervölgyiek is vörös hajat viseltek 50 ezer éve, a genetikai nyomok erről árulkodnak. Egy Kínában talált 3800 éves múmia (Loulan Szépe) is gesztenyevörös tincseket hordott. A mitikus trák királyt, Rhesos sárgarépavörös hajjal és szakállal ábrázolták.
A vörös haj szép és különleges, mint ahogy a finom pohár vörös bor is. A vörös haj gyakran együtt jár a fehér bőrrel és a szeplékkel, s időnként akkor is előfordulhat, ha a szülők egyike sem rendelkezik ezzel a hajszínnel. A 21. században ebből a különleges hajszínből szexepil lett, amiben nagy szerepet játszik az is, hogy több fotós is témájának választotta a vörös haj szépségét. Az a génmutáció, amely e jellegzetes hajszínt adja, felelős még annak a hormonnak a termelődéséért is, amely az endorfinhoz hasonló hatással rendelkezik. Az endorfin számos funkciója közül az egyik a fájdalomcsillapítás. A vörös hajúak agya máshogy érzékeli a fájdalmas ingereket, és fokozottabb a szervezetük fájdalomcsillapítók iránti érzékenysége.
Míg a szőkéknek átlagosan megközelítőleg 110 ezer hajszáluk van, addig a barnák körülbelül 140 ezret tudhatnak magukénak, a vörösöknek ehhez viszonyítva csak 90 ezer van. Azonban nagyon gyakori a sűrű vörös hajkorona, hiszen a vörös hajszálak vastagabbak és erősebbek is. A vörös hajhoz leggyakrabban barna, és csak kivételes esetben párosul kék szem. A kék szem - vörös haj különleges kombináció, és csak akkor fordulhat elő, ha mindkét szülő a génjeiben hordozza a kék szem kialakulásának hajlamát.

A vörös hajúak képesek saját maguknak előállítani D-vitamint: miután ehhez a hajhoz világos bőrszín társul, így a szervezetük a bőr védelmében állítja elő a D-vitamint. A középkori Európa vörös hajú emberei nem örvendtek túl nagy társadalmi népszerűségnek. Mindegy, milyen színű a hajad, a hajvégek igénylik a rendszeres frissítést, ám a vörös haj esetében ezt sűrűbben kell megejteni, mivel ennél az árnyalatnál sokkal feltűnőbbek a töredezett, csúnya hajvégek. Legalább nyolc hetente vissza kell vágatni a hajat, hogy mindig egyenletes és ápolt legyen a frizurád.
A szeplők és a májfoltok csupán a megjelenésünket zavarhatják, egyéb kellemetlenségekkel, következményekkel nem járnak. A tavasz érkezését csalhatatlanul jelzik az előbújó szeplők és májfoltok. Mire ügyeljenek azok, akiknek bőrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat? A részletekről dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyász - kozmetológusa beszélt.
A bőrtípus és a fényvédelem
- Tavasszal a nap állásszögének következtében a Föld felszínét érő UV-B sugárzás megnövekszik; ezt figyelembe véve fontos a bőrtípus szerinti fényvédelem.
- A bőr jellegzetes színét a felhámban működő sejtek tárolják és juttatják el a felhám sejtmagvai fölé, mintha napernyővel védenék a sejteket a nap sugaraitól.
- I. bőrtípus: fehér bőr, világos szem, szőke vagy vörös haj, mindig leégnek, soha nem barnulnak le.
- II. bőrtípus: világos bőr, kék szem, könnyen leégnek és nehezen barnulnak, szeplők gyakoriak.
- III. bőrtípus: halványbarna bőr, barna haj, barna szem, ritkán égnek le, gyorsan barnulnak.
- IV. bőrtípus: barna bőr, barna haj, barna szem, szinte soha nem égnek le, nagyon könnyen barnulnak.
A legenyhébb és a leggyakrabban látható festékzavar a szeplő (ephelis). A szeplő fél centiméternél kisebb, kerek, olykor elmosódott szélű, sárgásbarna, néha sötétebb folt. A foltok szimmetrikusan jelennek meg az orron, a homlokon, a vállakon, a felkarokon és a test más részein. A szeplők tél végéig halványodnak vagy eltűnnek, majd tavasszal újra láthatóvá válnak.
A májfoltok és a pigmentált elváltozások
A májfoltok (chloasma) a napfény hatásának kitett bőrfelszínen alakulnak ki, leggyakrabban az orcákon, az orrnyergen, a homlokon, az ajkak körüli területeken. Ezek halványbarna foltok, melyek idővel sötétebbek lesznek és gyakran nőknél fordulnak elő a hormonális változások hatására.
A májfoltok megítélése összetett lehet, ezért a diagnózist mindig szakorvosra bízzuk. Megelőzés és halványítás: kerülni kell a szoláriumot, és magas faktorszámú (50 SPF) fényvédő krémeket kell használni már az első tavaszi napsugaraktól. A gyermekkorban elszenvedett napégés hajlamosít pigmentfoltok kialakulására és felnőttkori bőrdaganatok megjelenésére is.

Ha a pigmentfoltok zavaróak, hámlasztó kezelések, kizárólag orvosi felügyelet mellett, segíthetnek. A lézeres és IPL kezelések hatékonyak lehetnek, az ELOS technológia pedig a lézer, villanófény és rádiófény kombinációja, alacsonyabb dózisokkal. Ezek a kezelések a melaninban hasítják meg a pigmentet, amelyet a fehérvérsejtek eltakarítanak. Célszerű a kezeléseket a tavaszi hónapokban megkezdeni, hogy a nyárra már látványos legyen a színkorrekció.
A Nature Communications kutatása szerint az MC1R génvariáns egyetlen kópiája is növeli a bőrrák mutációinak megszaporodását. A vizsgálatok során 400 rákos páciens DNS-ét elemezték, és ott a génvariánst hordozók között átlagosan 42 százalékkal több olyan tumormutációt találtak, amely a napsugárzással összefüggésben van. Így tehát a vörös haj genetikai háttere nemcsak a hajszínre hat, hanem a bőrrák kockázatára is.
A kutatók hangsúlyozzák: mivel nagyon sok olyan ember hordoz ilyen variánsokat, aki nem vörös hajú, mindenkinek érdemes vigyázni a napsugárzással. A világ népességének 1-2 százaléka vörös hajú, Nagy-Britanniában ez az arány akár 6 százalék is lehet. A vörös hajúak két kópiát hordozó genetikája összefügg a világos bőrrel, szeplőkkel és gyakori napfényérzékenységgel.
Gyermekkorban talán még pulykatojásként csúfolják a szeplőket, felnőttként viszont számosan tekintik őket szexepilként. Világos bőrszín és vörös, vagy szőke haj gyakran társul szeplőkhöz. A szeplők a napfény hatására aktiválódó melanintermelés eredményeként jönnek létre, és a hámsejtek védelmében játszanak szerepet, mégsem utaznak a bőr felszínére kiemelkedő módon.
Az endorfinhoz hasonló hatású hormon termelését is befolyásolhatja a vörös haj génvariánsa, így a hajat és a hangulatát érintő összefüggések is bővebbek lehetnek. A lipoproteinek és a pigmentáció részleteiről, a hajszín és a bőrszín közötti összefüggésekről, valamint a napi gondozási tanácsokról további részletek olvashatók a cikkben.