Zádorfalva Reformatus Parókiája és a Gömör Szellemi Öröksége: útvonal és történelmi emlékek

A beszámoló a Putnok környékéről induló, a középkori és kárpátaljai örökséget érintő sétát dolgozza fel, amely során a résztvevők a református templomhoz, a Tompa Mihály-emlékhelyhez, a Gömöri Néprajzi Gyűjteményhez és a környező falvak nevezetes helyeihez érkeznek. A terület gazdag történelmi rétegeket őriz, amelyeket a kék jelzésű útvonal mentén járva többféle módon ismerhetünk meg: épületek, múzeumok, tájvédelmi területek és a helyi közösségek tradíciói egyaránt sorjáznak benne.

Putnok központja és a Kelemér felé vezető út

A túra Putnok déli vasútállomásáról indul, majd belép a városközpontba észak felé indulva hagyja el a települést. Az út a Kelemérre vezető keskeny aszfaltoúton halad, amelyet a Szörnyű-völgy festői tavaival szakít meg, innen indul tovább a Pálma-forrás rétje felé. A Szörnyű-völgyi-tó 1910-es évek elején épült, Serényi Béla gróf nevéhez fűződő létesítmény. A tó fő célja a halászat volt, ma azonban horgásztóként szolgál, és természeti értékei miatt kiemelten védett területnek számít.

Szúrt völgyi tájképe a Szörnyű-völgy közelében

Kelemér és a Tompa Mihály emlékhely

A faluban a kis forgalmú aszfaltút végigkanyarog a vasút és a község között. A Kelemér református templomától pár lépésre található a Tompa Mihály múzeum, amely a költő keleméri éveit mutatja be. A kiállítás nem pusztán Tompa személyét, hanem a szellemi és vallási élet összefüggéseit is érzékletesen tárja az olvasó elé, különös tekintettel az abszolutizmus légkörére és a gömöri falusi környezetre.

Az infra- és útviszonyokat követve a templomkertben található bélyegzővel pecsételhetünk a Kéktúra útvonalán, amely a kötődés jegyében továbbvezet a következő állomások felé. A templom melletti kertben emlékmű, valamint a kortárs és historikus kultúra találkozásának helye a közösségi élet részét képezi.

Gömörszőlős: Néprajzi Gyűjtemény és szabadtéri kiállítások

A templomtól néhány lépésre Gömörszőlős felé haladva a kis falu fő utcáján végigsétálva számos felújított parasztházat láthatunk. A Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület által gondozott Néprajzi Gyűjtemény a helyi közösség önkéntes munkájával működik, és a falakon keresztül a dél-gömöri népi építészet jellegzetes objektumai tárulnak fel. A fészer- és csűrökben sokféle mezőgazdasági eszköz, például kocsik, szekerek, erőgépek és gabonaőrlők láthatók, amely visszaképezi a hely korábbi gazdasági tevékenységét.

Gömörszőlős Néprajzi Gyűjtemény falai

A Piroska-hegy és Mohos-tavak:** táji és geológiai különlegességek

A Piroska-hegy tetején a kilátás az ÉNy-i oldalról lenyűgöző: a keréknyomokról letérő ösvényen keresztül jól látható a Kis-Mohos és a Nagy-Mohos lápos mélye, melyek a harmadidőszaki üledékekből keletkeztek. A Mohos-tavak területe, amely az Országos Kéktúrát is érinti, jelenleg csak előzetes engedéllyel és szakvezetővel látogatható, és elsősorban szakmai látogatók számára hozzáférhető. A Mohos-tavak kialakulása és a környező lápok gazdag vegetációt és élővilágot tartanak meg, melyben számos védett faj él.

A Piroska-hegyen érdekesség, hogy a 19. század eleji üledékek és a táj formálódása összefügg az időben lezajló természetvédelmi folyamatokkal. A hegyről lefelé haladva újra belépünk az erdei ösvények világába, amely a Kelemér-Putnok összekötő kisforgalmú úttól indul. A pohárkészlet és a helyi közösség bélyegzője ismét a Szivárvány presszóban található, ahol a pecsét megszerzése közösségi élmény is egyben.

Gömöri kultúra és a Kelemi kastély

A Serényi-kastély a Serényi László gróf által alakított vadász- és mintagazdaság központja volt, amely ma már magántulajdonban van és nem látogatható. A kastély keleti frontja a falu felé néz, és a környező park korábban hatalmas volt, mára pedig sétára és felfedezésre alkalmas maradványokkal szolgál. A kastély eredetileg 1834-ben épült klasszicista stílusban, majd 1860-ban Serényi László átformáltatta a falut és az épületet, amely így a mai alakját öltötte. A kastély környéke a 19. században a helyi nemesi családok egykori kúriáinak hagyatéka, amely ma is a falu jellegzetes hangulatát adja.

Serényi-kastély látképe a Serényi László tér felől

A kultúra és infrastruktúra összhangja Zádorfalván

Zádorfalva elment a középkor és az újkor történelmi állapotait magában hordozó település. A község főutcája, a Nagy út, felől a templom és parókia épülete uralja a dombot, amelyet a Szivárvány presszó pecsételési pontként is kiszolgál. A falubeliek barátságosak, a közösség életében meghatározó a helyi presszó és a betöltött közösségi szerep. A korábbi szállások közül az egyik leghíresebb a Dapsy vendégház Alsószuhán, amely a kéktúrázók számára ideális kiindulópont lehet, és ahol a házigazdák szívesen látják a túrázókat, sőt át is hozzák Zádorfalvára a pecsétért.

Dapsy Vendégház Alsószuhán

Történelmi és kulturális értékek összefogása

A falu története a kisnemesi kúriák és a népi műemlékek gazdag sorát hordozza. A Szakáll-kúria a dombtető felett álló templommal együtt a település legszebb látványosságai közé tartozik. A földszintes épület 1845-ben készült, késő klasszicista stílusban, és a környék történetében fontos állomásként van számon tartva. A település történetében része a kisnemesi kúriák megőrzése, melyek a mai napig magántulajdonban vannak, de megőrizték a falu jellegzetes hangulatát és építészeti értékeit. A Zádorfalvát Ragállyal összekötő út mentén található fasor pedig tovább tükrözi a táj hagyományait és a település kapcsolatait a természettel.

Végpont és a jövőbeni túrák

A mai túra végpontja Zádorfalva, onnan pedig vissza lehet térni Putnok felé, vagy a háromnapos túrák folytatásaként a Borsodi-dombság és Aggteleki-karszt területére lépni. A Hurkolt ösvények és a többi kék jelzés részben, de fontos állomásokon nyújt bepillantást a természetvédelmi szemléletbe és a helyi kultúrába. A további kirándulások során érdemes figyelembe venni a pecsételési helyeket és az adott időszakban elérhető szolgáltatásokat, hogy a kéktúra útvonalát a lehető legtöbb élménnyel gazdagítsuk.

tags: #zadorfalva #reformatus #parokia